Az Állami Dumában követelik, hogy intézzenek ultimátumot Ukrajnához. A népköztársaságokat pedig ismerjék el

https://newsua.ru/news/62299-v-gosdume-trebuyut-vydvinut-ukraine-ultimatum-i-priznat-ldnr

  1. 10. 28.

 Oleg Matvejcsev parlamenti képviselő, politológus kijelentette: az USA céltudatosan be akarja vonni Ukrajnát egy Oroszországgal való totális háborúba.

Mint mondta: a Donbasszban végrehajtandó provokációk szempontjából jelzés értékű volt Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter kijevi látogatása.

„Minden jel szerint a provokációkra kiadott parancsra az amerikai hadügyminiszter látogatását követően került sor. A provokációkra a startlövés elhangzott. Ők valóban ki akarnak robbantani egy háborút – egy olyat, amiben Ukrajna egész egyszerűen elhamvad. Amerika ezt propaganda effektusként fogja felhasználni, mondván: Európának és a NATO-nak össze kell fognia, mindenkinek be kell dobnia a pénzt a közös kalapba – a NATO és az amerikai katonák javára.

Az ukránok sorsa ebben a helyzetben őket nem érdekli. Ezért minden erejükkel azon lesznek, hogy minket zaklassanak.

Matvejcsev hangsúlyozta: ha az ukrán hadsereg tovább is folytatja a provokációit a Donbasszban, Oroszországnak feltétlenül, hivatalosan el kell ismernie a köztársaságokat, és Ukrajnának, mint államnak, véget kell vetnie.

„Egyfelől nem szabad felülni a provokációknak. Másfelől azonban túl sokáig sem szabad tűrni. Én a vezetőinknek ilyen tanácsot adnék: ultimátumot intéznék, miszerint még egy ilyen támadás, még egy behatolás a „szürke zónákba”, bármiféle katonák halála, és így tovább – azt fogja eredményezni, hogy sürgősen össze fogjuk hívni az Állami Dumát és a Szenátust, ahol bejelentjük a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) Népköztársaság hivatalos elismerését. Egyszersmind katonai szövetségi szerződést, illetve – bármiféle agresszió esetére – katonai segítségnyújtási egyezményt írunk alá ezekkel a köztársaságokkal.

Egy ilyen helyzetben már nehezebb lesz provokálni. Ahhoz, hogy elkerülhessék a bajt, az ukrán fél már saját maga lesz kénytelen fellépni a provokátorok ellen. Minthogy ez, egész egyszerűen, az ukrán államiság likvidálását vonja majd maga után” – összegezte a képviselő.

 

https://dachnoe-delo.ru/proverili-kak-daleko-mozhno-zajti-vsu-pytayutsya-prodvinutsya-na-donbasse/

 „Megnézték, milyen messzire jutnak bejutni: az ukrán hadsereg megpróbál előrenyomulni a Donbasszban”

  1. 10. 27.

Vlagyimir Szolovjovnak (1) a Donbasszban kialakult helyzetet megvitató műsorában Vlagyimir Kornyilov, ismert oroszországi politológus (2) kijelentette: a Donbasszban kiéleződött helyzet kapcsán sürgősen össze kell hívni az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ülését. Ha valaki megvizsgálja az ukrán hadseregnek az utóbbi napokban végrehajtott akcióit, akkor ennek alapján belátható: sürgős intézkedésekre van szükség.

Két tény kiváltképpen aggodalomra ad okot. Az egyik az, hogy a telmanovói járásban, a „szürke zónában” – vagyis semleges övezetben – elhelyezkedő Sztaromarjevka települést ukrán katonák elfoglalták. Rögtön a település elfoglalása után pedig erődítések létesítéséhez fogtak hozzá. Mindez azt mutatja, hogy az ukrán hadsereg megpróbál mélyebbre behatolni a Donbassz köztársaságainak a területére. (3) Ilyesmire már régen nem volt példa.

De ha még ez sem lenne elég – a „WarGonzo” (4) értesülései szerint Sztaromarjevka mellett az ukrán hadsereg – annak érdekében, hogy onnan támadásba lendüljön – a Kalmiusz folyón keresztül átkelőhely kiépítésébe fogott a nehéz haditechnika számára. Ott az élővíz természetes elválasztó vonalat jelent az ukrán, illetve a köztársasági csapatok között.

Ott, ahol a folyó kanyarulata miatt az átkelőhely a Népi Milícia állásai felől takarásban van, az ukránok pontonhidat vertek.

Itt a Donbassz védőinek erőfeszítéseire, illetve tüzérségére lesz szükség, hogy felszámolják az ukrán hadsereg haditechnikájának számára létesült átkelőt.

A másik olyan nyugtalanító jelzés, aminek riadóul kellene szolgálnia – az ukrán sajtóban megjelent hír, miszerint az ukrán hadsereg, most először, harc közben bevetette a török gyártmányú Bayraktar pilóta nélküli robotrepülőgépeket.

Ahogy mi már erről egy álló évig cikkeztünk, a „Bayraktarokat” előbb vagy utóbb be fogják vetni a Donbasszban. És lőn – írta Telegram-csatornáján Andrej Medvegyev, az Állami Rádió és Televízió Bizottság (VGTRK) tudósítója.

Korábban a „Vojennoje Obozrenyije” („Katonai Szemle”) jelentette: az ukrán hadsereg Vezérkari Főnöksége megerősítette: az ukrán hadsereg bevetette a „Bayraktar-TV2” pilóta nélküli robotrepülőgépet. Ezzel kapcsolatban nem csupán az a tény aggasztó, hogy ezzel a drónnal csapást mértek a Donbassz védőinek az állásaira, hanem az is, hogy ezt az ukrán hadsereg még csak nem is próbálja titkolni.

A fegyverszüneti megállapodás által tiltott fegyver bevetését rögzítették – noha bármiféle repülő alkalmatosság bevetése ugyancsak tilos. Mostantól fogva az ilyen légi portyák megszokottakká válnak majd. Figyelembe véve látótávolságukat, ez lehetővé teszi, hogy megfigyeljék a Donbassz védőinek mozgását a telmanovói járásban, és lejjebb, egészen Novoazovszkig (5) – írja a „Júzsnij Vétyer” („Déli szél”) nevű Telegram-csatorna.

Figyelembe véve, hogy a konfliktusban részt vevő felek megállapodtak abban, hogy semmilyen repülő alkalmatosságot nem fognak igénybe vetni, EZ MINDEN MEGÁLLAPODÁS FELRÚGÁSÁT JELENTI (kiemelés a fordítótól). Ez, persze, azt is jelentheti majd, hogy a világ összes légitársaságának, bizonyosan, be kellene szüntetnie az ukrán területek fölötti járataikat. (6)

A magas beosztású ukrán tisztségviselők bejelentése arról, hogy bevetették a robotrepülőket, illetve ezzel tudatosan áthágták a minszki megállapodásokat – ez olyan kihívás, aminek célja, hogy immár ne csak szócsatákban, hanem a gyakorlatban is felmérjék, hogy milyen messzire mehetnek el, és mi a határa az arcátlanságuknak. Hol az a határ, amikor még nem kapnak a fejükre, és meddig fogják még mindezt elnézni – jelentette ki a „Novosztyi” sajtóügynökségnek Rogyion Mirosnyik, az LNR főtárgyalója a Háromoldalú Kontakt Csoportban.

Vagyis a kijevi vezetés, amikor bevetett egy tiltott fegyvertípust, azzal ellenőrizte, hogy milyen messzire mehet el a minszki megállapodások megsértésének útján.

Alekszej Puskov orosz szenátor szerint a Donyec-medencei helyzet kiéleződése közvetlen összefüggésben van azzal, ahogy Nyugaton bátorító gesztusokat tesznek Kijev felé.

A DNR elleni újabb ukrán tüzérségi támadások minden bizonnyal összefüggésbe hozhatók azzal az „újkeletű lelkesedéssel”, ami Kijevet annak nyomán tölti el, hogy meghívást kapott a NATO fegyverkezési kérdésekkel foglalkozó bizottságának ülésére. Kijevet láthatóan az is felvillanyozza, hogy mind gyakrabban hangzanak az Ukrajna NATO tagfelvételét lehetségesnek tartó nyilatkozatok, London lobbizása a szövetségbe bejutni igyekvő ukrán erőfeszítések érdekében, illetve hogy egyre pozitívabb jelzések érkeznek az Egyesült Államok és Brüsszel részéről – vélekedik Puskov.

Mai hír szerint egy török gyártmányú ukrán drón újabb csapást mért, ez alkalommal a donyecki üzemanyag tározóra.

 

https://newsua.ru/news/62489-pridjotsya-vmeshatsya-borodaj-o-gotovnosti-soyuza-dobrovoltsev-donbassa-otrazit-ukrainskuyu-agressiyu

„Muszáj lesz beavatkozni”. Az orosz önkéntesek készek a segítségnyújtásra

  1. 10. 30.

Alekszandr Borodaj, az Állami Duma képviselője, a Donbassz Önkéntesei Szövetségének (DÖSZ) vezetője (7) kijelentette: szervezetének mintegy 16 ezer tagja van. Akik, ha megindul a totális háború Ukrajnával, készek a Donbassz köztársaságainak segítségére sietni.

Mint mondta: a DNR és az LNR népi milíciái, ideig-óráig, kitartanak. Borodaj kétségét fejezte ki, hogy a köztársaságok alakulatai képesek lennének egymagukban visszaverni egy totális ukrán agressziót, mivel az ukrán hadsereg, mind létszámát, mind technikai felszereltségét tekintve felülmúlja a Donbassz védőit.

„Ebben az esetben muszáj lesz beavatkozni. Vezetője vagyok a Donbassz Önkéntesei Szövetségének. Mai állapot szerint szervezetünk mintegy 16 ezer önkéntest tömörít. Ezeknek az embereknek egy része most is a Donbasszban van. Egy részük a DNR és az LNR állampolgára. Egy része pedig oroszországi. A köztársaságok védelmére kell kelnünk” – mondta a DÖSZ vezetője.

 

Megjegyzések:

(1)  Ismert, tekintélyes tévés újságíró és műsorvezető. Feltétlen híve Putyin elnök politikájának – de keményen szokta bírálni annak érthetetlen és értelmetlen, folytonos hátrálását, zavaros, nyilván szándékosan követhetetlen manővereit.

(2)  Kornyilov donyecki származású.

(3)  EZ NEM KEVESEBBET JELENT, MINT AZT, HOGY UKRAJNA FELRÚGTA A MINSZKI FEGYVERSZÜNETI MEGÁLLAPODÁST. (Akár hivatalosan is bejelenti ezt – sosem fogja, hülye az, aki még mindig erre vár – akár nem). Ezek után az, aki még pátyolgatja ezt az első pillanattól fogva döglött megállapodást; AKI MINDEZEK UTÁN MÉG MINDIG AZT FUVOLÁZZA – önmaga, a gondviselése alá eső, határon inneni és túli oroszok, a Donbassz ügyét támogatók megtévesztésének, becsapásának céljából –, HOGY A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSSAL SZEMBEN NINCS MÁS ALTERNATÍVA, AZ HAZÁJÁNAK, NEMZETÉNEK ÁRULÓJA! A 2015 februárjában aláírt fegyverszünet BEFAGYASZTOTTA A STATUS QUO-t. Ezt a moszkvai kamarilla irgalom nélkül, bármire való tekintet nélkül betarttatta a Donbassz köztársaságaival (AMELYEK VEZETŐI CSAK PUTYIN KŐKEMÉNY NYOMÁSÁRA ÍRTÁK ALÁ EZT AZ ŐKET ELÁRULÓ, HÁTBA DÖFŐ DOKUMENTUMOT). Ukrajna soha, egyetlen percre nem tartott be ebből a megállapodásból semmit. A KÜLVILÁG EDDIG IS TUDTA, HOGY A MINSZKI PAPÍRRONGY HALOTT. Amikor tehát Ukrajna FELRÚGTA A MINSZKI STATUS QUO-t, ezzel felrúgta a 2015-ös (áruló) egyezséget.  OROSZORSZÁGOT EZ A HATÁLYÁT VESZTETT PAPÍRRONGY MOSTANTÓL MÁR SEMMIRE SEM SZABAD, HOGY KÖTELEZZE!

(4)  Szemjon Pegov ismert haditudósító blogja.

(5)  Novoazovszk – város az Azovi-tenger partján, az orosz határ közvetlen közelében. Egyszerre szárazföldi és tengeri határváros Oroszország felé. 2014 szeptember elején a donyecki néphadsereg kiverte az ukrán megszállókat a városból, és a tenger mentén gyors ütemben megindult nyugat felé. Néhány napon belül elérték a 47 km-re lévő Mariupolt – a legnagyobb kikötővárost az Azovi-tenger ukrajnai partszakaszán – ahová már csak be kellett volna vonulniuk. Merkel kancellár asszony azonban megfenyegette Putyint: ha a néphadsereg bevonul a városba, nincs fegyverszünet Minszkben. Jóllehet erre a fegyverszünetre igazából az összeomlás szélére jutott ukrán hadseregnek, és a rá támaszkodó puccsista, nacionál-fasiszta kijevi juntának volt szüksége, Putyin gáláns volt: megtiltotta, hogy a donyecki néphadsereg bevonuljon a városba. Ahol így folytatódhatott és mindmáig tart a náci terror. Mariupolt időközben a megszállók bevehetetlen erőddé építették ki, a közeli tervekben szerepel egy nyugati támaszpont megépítése a közelében (ami majd, az idegen hadihajók Kercsi-szoroson való áthaladásának kérdése állandósítja majd a civakodást a Krím hovatartozása körül). A donyecki néphadsereget visszaszorították a jelzett távolság több mint felére. Ebben döntő szerepe volt Lavrov külügyminiszter szürke zónáinak, amelyek révén egyszer már felszabadult, nagy területeket játszottak át (vissza) az ukrán hadsereg kezére.

Maga az orosz elnök által olyannyira féltve őrzött fegyverszünet kb. három hónap alatt összeomlott. Élve a lehetőséggel a Donbassz népi erői még végrehajthatták utolsó támadó hadműveletüket: felszámolva az ukrán hadsereg egészen Donyeckig benyúló, debalcevói féregnyúlványát. Ennek befejezését Moszkvában még fogcsikorgatva eltűrték – de utána nem volt irgalom. A második minszki fegyverszünetet – ami most szenvedett ki végleg, csúfosan Sztaromarjevkánál – ráadásul összekötötték a háború utáni békés rendezésről szóló tárgyalásokkal. Olyan, mintha 1945-ben – amikor ha döglődve is, de még megvolt a Wehrmacht, megvolt még Hitler és diktatúrája – Jaltában már elkezdték volna a potsdami konferenciát is, ráadásul a hitleri Németország részvételével és aknamunkája mellett. „Minszk-2”-t egyszer, valamikor, majd a nemzetközi diplomáciatörténet egyik legnagyobb böszmeségeként fogják számon tartani. Amikor Oroszország, annak elnöke, A FASISZTA AGRESSZORT IS BEVONVA, próbálta kidolgozni a háborút követő békés rendezést.

(6) Ami jelentős bevétel-kiesés lenne az ukrán költségvetés számára.

(7)  A nyáron együttműködési megállapodást írt alá az Alekszandr Borodaj vezette Donyecki Önkéntesek Szövetsége (DÖSZ), illetve a vezető kormánypárt, az Egységes Oroszország. Ennek alapján a két szervezet együttműködik, és közös listán indul a szeptemberi parlamenti választásokon. Borodaj így be is jutott az orosz parlamentbe. Kijevben némi aggodalmat keltett, hogy ez netán a vezető orosz kormánypárt radikálisabb álláspontjához vezet majd a Donbassz kérdésében. Továbbá hogy a Donbassz kérdése nagyobb figyelmet kap majd az orosz törvényhozásban.

A folytatás itt olvasható:

https://vk.com/doc626800223_614485925