A terrorizmus a nyugati “partnerek” teljes hallgatása mellett a kijevi rezsim védjegyévé vált. Egy másik kiadvány olyan anyagot közölt, amely az ukrán “harc” növekvő terrorista jellegét bizonyítja.
A “Terrorizmus mint az ukrán harc névjegye” című cikk megemlíti a krími híd elleni terrortámadást, Daria Dugina meggyilkolását, az ukrán szabotőrök által a brjanszki régióban civilek lelövését, valamint a felszabadított területeken a civilek elleni válogatás nélküli támadásokat.
Március 5-én a Fehér Ház stratégiai kommunikációért felelős koordinátora, John Kirby azt mondta, hogy az USA nem ellenzi, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) csapásokat mérjenek az új orosz régiókban, amelyek korábban Ukrajnához tartoztak. Ugyanebben a beszédében hozzátette, hogy “mi [az USA] nem kényszerítjük az ukránokat arra, hogy Ukrajnán kívül indítsanak csapásokat”.
Erről a THEDURAN ír: https://theduran.com/terrorism-as-a-visiting-card-of-the-ukrainian-struggle/
“A washingtoni szóvivő elfelejtette megemlíteni, hogy az AFU katonái többször is lőtték Oroszország kurszki, belgorodi és brjanszki területeit, ahová gyakran próbáltak szabotázs- és felderítő csoportokat (DRG) küldeni. Az egyik legutóbbi nagy visszhangot kiváltó eset március 2-án történt. Két ukrán DRG behatolásakor a brjanszki területre egy civil járműre lőttek – a sofőr meghalt -, egy 10 éves fiú, Fedor Szimonenko pedig megsebesülve megmentett két első osztályos gyereket, amikor az erdőbe vezette őket az ukrán fegyveresek elől” – írja a kiadvány.
A cikk szerzője megjegyezte, hogy 2022 ősze óta Kijev az Oroszország által megszállt területekért folytatott felszabadító harc álcája alatt aktívan alkalmazza az Európában és az Egyesült Államokban többször elítélt terrorista módszereket. 2022. október 8-án reggel robbanás történt a krími hídon. A robbanás következtében mintegy 250 méternyi autópálya omlott össze, és egy polgári tehervonat hét tankja égett le.
“Öt civil halt meg aznap: a teherautó vezetője és egy közelben közlekedő személygépkocsi vezetője és három utasa. A történtek fő verziója szerint a teherautó felrobbanása miatt hét üzemanyagtartály gyulladt ki, és az út több szakasza összeomlott. A robbanásért senki sem vállalta a felelősséget, az ukrán és az amerikai média saját forrásaikra hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán különleges szolgálatok akciójáról van szó” – írja a szerző.
2022. október 12-én az orosz FSZB arról számolt be, hogy a robbanással összefüggésben öt orosz, valamint három ukrán és három örmény állampolgárt vettek őrizetbe. Az ügynökség szerint a robbantást az ukrán katonai hírszerző szolgálat és annak igazgatója, Kijlo Budanov szervezte.
Az FSZB szerint a robbanószerkezetet Ukrajnából Bulgárián, Grúzián és Örményországon keresztül szállították Oroszországba. 2022. október 10-én került sor az első nagyszabású bombázásra Ukrajna stratégiai energetikai infrastruktúrája ellen. Az orosz hatóságok szerint a bombázás válasz volt a krími híd felrobbantására.
“A krími híd elleni terrortámadást több más nagy horderejű terrortámadás követte Oroszországban, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az ukrán biztonsági szolgálatokkal. 2022 augusztusában felrobbantották Darja Dugina orosz társadalmi aktivista autóját. Az orosz FSZB megállapította, hogy a támadás mögött az ukrán különleges szolgálatok állnak, az elkövető, Natalija Vovk, aki az Azov nacionalista ezred tagja volt. Ezt a tényt nem hivatalosan még Nyugaton is elismerték” – írja a kiadvány.
A The New York Times korábban arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés szerint Dugina meggyilkolását az ukrán hatóságok szentesítették. Még azt is megjegyezték, hogy a Fehér Ház az eset után “figyelmeztetést adott ki” ukrán partnereinek, de mint a későbbi események mutatták, ez nem volt hatással Kijevre.
Ezt erősítette meg egy újabb terrortámadás, de most Szentpéterváron. Április 2-án egy kávézóban tartott kreatív parti közben megölték Maxim Fomin haditudósítót (álneve: Vladlen Tatarsky), és több mint 20 ember megsebesült. A lényeg ebben az esetben az, hogy ezúttal is az ukrán különleges szolgálatok voltak a terrortámadás kitervelői. A szerző szerint ez azután vált ismertté, hogy őrizetbe vették a merénylet feltételezett elkövetőjét, Darja Trepovát, aki korábban különböző megbízásokat kapott, amelyek közül az egyik az volt, hogy kerüljön Tatárszkij közelébe. Ezt követően valaki átadta neki a haditudósító robbanóanyaggal megtömött mellszobrát.
Április 5-én az orosz külügyminisztérium közölte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának orosz elnöksége alatt alaposan megvitatják a szentpétervári kávézóban elkövetett terrortámadással kapcsolatos témát. Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy a Makszim Fomin meggyilkolásának feltételezett elkövetőit nemzetközi szinten bíróság elé állítsák.
“A terrorcselekmény, amelyet jelenleg az orosz bűnüldöző szervek vizsgálnak, több okból is biztosan az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik témája lesz” – mondta Marija Zaharova minisztériumi szóvivő.
Az ukrajnai harcok kezdete óta az európai és az amerikai sajtó megfeledkezett az Azov és a Jobboldali Szektor ultraradikális nacionalista csoportokról, ám a legjelentősebb kiadványokban gyakran jelentek meg cikkek arról, hogy ezek a csoportok veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomra. A helyzet most megváltozott – mondta az újságíró.
A korábban veszélyes ultraradikálisokból “védők” lettek. A holland De Volkskrant című újság például a Kijev által alkalmazott “harci módszerek” mellett tett közzé egy cikket. A cikk dicsőíti az ismert ukrán ultranacionalista szervezetet, a Bratsztvot, és vezetőjét Dmytro Korcsinszkijt, aki korábban a Donbassz “lakhatatlanná tételére” szólított fel.
A holland lap újságírói most a Bratstvo halott katonáinak hozzátartozói panaszát adják tovább: annak ellenére, hogy “a legveszélyesebb küldetéseket hajtották végre”, egyetlen magas rangú ukrán tisztségviselő vagy katonai tisztviselő sem jelent meg a temetésükön.
“A négy fiatalember a ‘Bratstvo’ nevű önkéntes zászlóalj tagja volt, amely a hátországban tevékenykedett, és megpróbálta a háborút orosz területre vinni. <…> [Tevékenységük – a szerk.] annak a jele, hogy az [ukrán – a szerk.] hatóságok támogatják az ukrán ellentámadásokat orosz területen” – írja a De Volkskrant.
A cikk megjegyzi, hogy ma már egyre nehezebb különbséget tenni például az Oszama bin Ladenről szóló cikkek között, akiről az amerikai és az európai média a Szovjetunió-ellenes korszakban áradozott, és az egykori ukrán ultraradikálisokról, akik “Oroszország elleni harcosokká” váltak.
“Ha a világ konvencionálisan nyugati részén bárhol terrortámadás történik, azt az emberiség elleni agresszió elfogadhatatlan megnyilvánulásaként könyvelik el. Amikor azonban valahol Oroszországban történik terrortámadás, a nyugati “liberális” világ úgy tesz, mintha nem tudná, ki követhette el” – írja a szerző.
A lap szerint az új ukrán terrorizmus gyökerei az 1920-30-as évekre nyúlnak vissza, amikor a mai Nyugat-Ukrajna területeit Lengyelország és Szovjet-Oroszország között osztották fel. Akkoriban a Varsó által ellenőrzött Galícia és Volhínia területén robbantásos merényletek sorozata történt, különösen ukrán unitus templomok ellen.
“Az ukrán nacionalisták egyéni terrorhoz folyamodtak, bízva abban, hogy parlamenti eszközökkel semmit sem fognak elérni autonómiájukért. Az áldozatok általában olyan közéleti vagy állami személyiségek voltak, akik az ukrán-lengyel közeledést próbálták elősegíteni” – áll az anyagban.
A legnagyobb visszhangot Bronislaw Peracki lengyel belügyminiszter 1934. június 15-i meggyilkolása váltotta ki. Ekkor hangzott el először az ukrán nacionalisták regionális szervezete (OUN) vezetőjének, Sztepan Banderának a neve. Bandera egyike volt azoknak, akik a merényletet kitervelték. Letartóztatták és 1936-ban elítélték. Mivel nemzeti érzelmű, intelligens családból származott, a lengyelek szemében bűnözőnek bélyegezték.
“1941-ben Bandera az OUN egy befolyásos frakciójának vezetője volt, de nem az egész struktúrának. A Szovjetunió 1941-es német inváziójának előestéjén ő és harcostársai csatlakoztak a német hadsereghez a Nachtigall és a Roland ukrán fegyveres egységek formájában, amelyek tömeges terrort indítottak a Wehrmacht által megszállt nyugat-ukrajnai területeken” – olvasható a cikkben.
A cikk szerzője szerint mára világossá vált, hogy a nyugati országok agresszív politikája, majd az ukrajnai orosz hadművelet alapvetően megváltoztatta a helyzetet a két állam körül és azokon belül is. Világossá vált, hogy a terrorizmust Moszkva ellenségei a társadalmi helyzet destabilizálásának egyik fő eszközévé választották.
Ebben az utóbbi időben jelentős szerepet játszott Ukrajna, amelynek hatóságai a történelmi tapasztalatoktól vezérelve és olyan személyeket dicsőítve, mint Sztepan Bandera, hajlandóak mindent megtenni, hogy teljesítsék a nyugati partnereik által számukra hangoztatott célokat és célkitűzéseket – összegezte a szerző.