A médiazűrzavarban könnyen olyan érzésünk lehet, hogy az egész világ egyetlen hangon szól, egy utat követ, és van az az egyértelmű ösvény, amelyre minden épeszű ember rálép.
A valóság ennél sokkal bonyolultabb. A politikai folyamatok is zűrzavarosak, az országok és szövetségi rendszerek közötti viszonyok is folyamatosan változnak, hatással vannak egymásra.
Az Egyesült Államok hiába a világ első számú szuperhatalma, mégsem érzi mindenki úgy, hogy az egyetlen lehetséges út Washington követése.
Mint az a francia elnök szavaiból kiderül, ő sem. Az Európai Unió egyetlen atomhatalmaként, az ENSZ BT állandó tagjaként Párizs úgy látja, van keresnivalója az EU-nak a nagyvilág játéktábláján, s stratégiai hiba volna hűséges kutyaként követni a nagy és erős Amerikát.
Ez nem erkölcsi kérdés, sosem volt az, legfeljebb így értelmezték a megfelelő magyarázóemberek és publicisták. Macron szerint Kína elidegenítése tőlünk súlyos hiba volna, és nem szabad belekeverednünk a Kína és Tajvan közötti konfliktusba, amely nem a mi ügyünk.
Egy józan hang a háborút követelő tömegek harsogása közepette. Természetesen sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy mi arra megyünk, amerre Amerika, sok a katonája és a harci repülőgépe, és bebizonyosodott az évtizedek során, hogy jót akar a világnak.
Csakhogy az Egyesült Államok pontosan ugyanolyan birodalom, mint az összes többi a történelem során, önmagát nézi és önmagának akar jót, ezért tart fenn nem hivatalos stratégiai kapcsolatot Tajvannal, kicsi, de stabilan beágyazódott szálka a kínai sárkány körme alatt. Nagyon rég volt már a második világháború, de a hidegháború is.
Nincs már valójában szabad világ, meg harmadik világ, el nem kötelezettek szövetsége, a NATO is teljesen más jellegű, eddigiektől eltérő céllal. Ebben a nagy és folyamatosan változó hálózatban kell megtalálniuk az országoknak a képességeikhez és igényeikhez mért kiutat a fenyegető válságból.
Az viszont biztos, hogy kizárólag az európaiak érdeke az öreg kontinens megerősödése és saját ösvényének megtalálása, senki másé. A mi életünket senki se fogja élni helyettünk, a mi céljainkat senki se fogja magáénak érezni. Nekünk pedig kötelességünk erősnek lenni, ha már itt élünk.
Sitkei Levente publicista
https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2023/04/szuperhatalom