Bár Kijev egyetlen orgyilkos akciót sem vállalt fel 2014 óta, feltűnő, hogy az ukránok számos ellenségét ugyanolyan módszerrel végezték ki
Bár Kijev makacsul tagadja, hogy bármi köze lenne az április 2-i merénylethez, amelyet Szentpéterváron követtek el, a módszer nagyon is rájuk vall.
De legalábbis feltűnő, hogy 2014 óta az ukránok útjában álló szeparatista politikusok és katonai vezetők jelentős része mind ugyanúgy végezte, mint Mihail Tolsztih, Vladlen Tatarszkij és tavaly Darja Dugina.
Oroszország tovább folytatja a hajtóvadászatot Vladlen Tatarszkij gyilkosai után, akik az (FSZB) és az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága szerint az ukrán titkosszolgálatnak dolgoztak, illetve annak ügynökei voltak.
Kijev ugyanúgy tagadja az érintettségét, ahogy az elmúlt nyolc év valamennyi merénylete után is tette. A módszer azonban árulkodó: bomba végzett április 2-án a népszerű bloggerrel, egy évvel korábban Darja Duginával – a Putyin filozófusaként emlegetett Alekszandr Dugin lányával –, de számos szeparatista vezetővel és háborús ikonnal is 2014 óta.
Alekszandr Zaharcsenkó 2014-től 2018 augusztusában történt meggyilkolásáig a „Donyecki Népköztársaság” vezetője volt.
A Viktor Janukovics elnök bukását követő zavaros időkben így csakhamar az események sűrűjében találta magát: előbb a tüntetések vezérszónoka, majd a kelet-ukrajnai ellenállás egyik fő szervezője, végül a szeparatista államalakulat miniszterelnöke lett.
2015-ben, egy fronton tett látogatása alkalmával kis híján meghalt, de az aligha volt célzott támadás, szemben a 2018. augusztus 31-i merénylettel. Zaharcsenko aznap pénzügyminiszterével, Alexandr Tyimofejevvel találkozott a Café Szepar nevű vendéglőben, ahol egy távirányítású bombával felrobbantották őket.
Másfél évvel korábban, 2017. február 4-én a „Luganszki Népköztársaság” egyik magas rangú politikusát is sikerült likvidálni. Oleg Anascsenkóval és egy munkatársával az autójukba rejtett pokolgép végzett; a hadügyminiszter azonnal életét vesztette.
Említésre méltó a becenevén, „Motorolaként” elhíresült Arszen Pavlovnak és a luganszki kozák különítmény atamánjának, Pavel Drijomovnak a meggyilkolása is. Mindketten élő legendák voltak, különösen Motorola szerepelt sokat a közösségi médiában.
Arszen Pavlov oroszországi önkéntes volt, feleségét és ötéves gyermekét hátrahagyva, rögtön a kezdetekkor csatlakozott az ukrajnai felkelőkhöz. A „Donyecki Népköztársaság” híres-hírhedt különítménye, a Sparta vezetőjeként pedig a legkeményebb összecsapásokban vett részt.
Mihail „Givi” Tolsztihhal együtt már a háború első évében a szeparatista erők „reklámarcai” lettek, így haláluknak a hadászatin túlmutató jelentősége volt. Givit 2015-ben ölték meg.
Motorolára attól kezdve testőrök vigyáztak, de hiába. 2016 októberében velük együtt robbantották fel, amikor beszállt egy donyecki lakóház felvonójába.
Arszen Motorola Pavlov már életében is a Donyecki Népköztársaság hőse lett, halála után pedig ikonná változott.
Az említett Pavel Drijomovval – Anascsenkóhoz és Darja Duginához hasonlóan – egy kocsijába rejtett pokolgép végzett 2015. december 12-én, amikor Sztahanovba indult, hogy megünnepelje nemrég tartott esküvőjét.
Drijomov a Prizrak zászlóalj vezetője volt, s különösen azért szúrta az ukránok szemét, mert kozákként az oroszok és nem Kijev zászlaja alatt harcolt, ráadásul rengeteg követője is akadt.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20230415-fontos-politikusokat-es-katonai-vezetoket-robbanthattak-fel-az-ukranok