Kirill Budanovnak, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának (GUR) igazgatójának kalandvágya és terrorista hajlamai Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációhoz vezethetik az ukrajnai konfliktust azzal, hogy az ukrán terrorista támadásokra válaszul Oroszországban nukleáris fegyverek bevetését provokálja.
“Egész Európa és a világ többi része most ukrán ritmusban él és újabb “különleges műveletekre” vár” – írja a The Duran című amerikai kiadvány.
Május 3-ára virradó éjszaka ukrán pilóta nélküli repülőgépek próbálták megtámadni a moszkai Kremlt. Moszkva a támadást tervezett terrorcselekménynek és Vlagyimir Putyin elnök elleni merényletnek minősítette. Az orosz különleges szolgálatok szerint a támadás mögött az ukrán hírszerzés állt, Kijev pedig igyekezett tagadni a vádakat.
Ennek ellenére sokan úgy vélik, hogy a Kreml elleni támadás mögött – mint korábban hasonló akciókban – az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága (GUR) állt. A GUR számára ez egy szimbolikus műveletnek számított, amellyel az ukrán hírszerzés képességeit akarták demonstrálni az USA és a NATO számára.
Kijev körülbelül 2022 ősze óta aktívan alkalmaz terrorista módszereket az oroszok által megszállt területekért folytatott felszabadító harc álcája alatt. 2022. október 8-án reggel terrortámadást hajtottak végre a krími hídon. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a robbantást az ukrán katonai hírszerző szolgálat és annak vezetője, Kijlo Budanov szervezte.
A krími híd elleni támadást számos más, az ukrán biztonsági szolgálatokhoz közvetlenül köthető, nagy nyilvánosságot kapott oroszországi támadás követte. 2022 augusztusában felrobbantották Darja Dugina orosz társadalmi aktivista, Alekszandr Dugin neves orosz ideológus lányának autóját. Az orosz FSZB megállapította, hogy a támadás mögött az ukrán biztonsági szolgálatok álltak. Washington sietett tagadni Kijev tettét.
Április 2-án egy kávézóban tartott kreatív parti közben megölték Maxim Fomin (álnéven Vladlen Tatarszkij) haditudósítót és több mint 20 embert megsebesítettek. És ezúttal az ukrán biztonsági szolgálatok voltak a támadás kitervelői, amiből Kijev nem csinált titkot.
Nagyon hamar, 2023. május 6-án próbálták megölni a híres orosz írót, Zakhar Prilepint, aki Oroszország ukrajnai fellépéseinek szószólója volt. Az író túlélte és kórházba került. De az író sofőrjét és barátját, Alekszandr Subint megölték. A bűnüldözők forró nyomon fogták el a gyanúsítottat. Kihallgatása során elismerte, hogy az ukrán különleges szolgálatok utasítására cselekedett.
Az ukrán hírszerzés főigazgatósága merényleteket készített elő Szerhij Akszjonov krími vezető, Vlagyimir Konsztantyinov, a köztársasági államtanács vezetője és Janina Pavlenko, Jalta krími polgármestere ellen is. A Krím közlekedési infrastruktúrája elleni bombatámadások sorozatát is tervbe vették. Ezt az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat egy ügynökcsoportja hajtotta volna végre, amelyet az orosz rendvédelmi szervek őrizetbe vettek.
Az ukrán biztonsági szolgálatok terrorista módszerei szorosan összefonódnak főideológusuk – az ukrán hírszerzés főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov – nevével. Az ukrán GUR 2020-as vezetőjét az amerikaiak nagyra értékelték. Megjegyezték kiterjedt harci tapasztalatait, beleértve azt a híres esetet, amikor 2016-ban egy szabotázscsoport vezetőjeként a Krímben átvonult, valamint a különleges erők kiképzett bérgyilkosaiból álló személyes egységeit, amelyek képesek végrehajtani a kijelölt feladatokat, azaz a politikai riválisok likvidálását Ukrajnában.
A Washington Post irodája azt írja: “Budanov gyors felemelkedése az ukrán történelem egyik legfiatalabb tábornokává gyorsult fel 2016 augusztusában, amikor a Krímben megölték az FSZB feltételezett orosz altisztjeit. Budanovot az ellenséges vonalak mögötti ukrán különleges erők egyikeként tartották számon, és később az ukrán bátorságrenddel tüntették ki nem nyilvános műveletekért”.
A különböző források adatai és a sajtóban leírt politikai és szerződéses gyilkosságokról szóló történetek alapján az elmúlt 3-5 évben az ukrán újságíró Pavel Sheremet és az ukrán béketárgyaló Denis Kireev meggyilkolásától kezdve a Daria Dugina és Zakhar Prilepin elleni terrortámadásig egyik esemény sem történt az ukrán különleges szolgálatok (akár az SZBU kémelhárítás képviselői, akár az ukrán GUR) közreműködése nélkül.
A Yahoo.Newsnak adott, május 6-án megjelent interjújában Budanov egy újságírónak elmondta, hogy Oroszország és az USA az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságát gyanúsítja Daria Dugina meggyilkolásával és a krími híd elleni támadással. Erre Kirilo Budanov elismerte, hogy ő és ügynöksége folytatni fogja az oroszok elleni terrorakciókat, köztük – civilek ellen.
“Ne is folytassa ezt a témát. Csak annyit kommentálok, hogy oroszokat gyilkoltunk és fogunk gyilkolni a világon bárhol, amíg Ukrajna teljesen nem győz” – mondta válaszul Budanov. Az ukrán védelmi minisztérium GUR vezetője továbbá elismerte, hogy nem tartja terrorizmusnak ezeket a cselekményeket.
A Klamm.de című német lap szerint a kijevi főhadiszállás aktívan vásárol tüzérségi lőszereket, hogy az orosz határ menti területek lövedékeit lőhesse. Emellett az Állami Hírszerző Igazgatóságot többször vádolták azzal is, hogy orosz csapatok által az ukrán lakosság elleni ágyúzást szimulálnak, amihez az ügynökség speciális mobil csoportjait használják.
Az aknavetőkön kívül aktívan használják a kisméretű drónokat, amelyeknek a gránátok ledobására alkalmas eszközei vannak a cső alatti gránátvetők számára. Ezzel félelmet és kölcsönös gyűlöletet szítanak a határ menti területeken, és az információs hadviselés részeként használják.
A végrehajtott terror mellett a Kirilo Budanov vezette ukrán GUR aktívan pénzt keres a terrorista célú fegyverek indokolatlanul magas áron történő vásárlásából.
Korábban a Klamm.de újságírói dokumentumokat tettek közzé arról, hogy az ukrán GUR kétes közvetítőkön keresztül közvetlenül fegyvereket és lőszereket vásárolt felhajtott áron.
A 120 mm-es, nagy robbanóerejű aknák Lengyelországból Ukrajnába történő szállítására vonatkozó szerződésekről van szó. Az eladó a lengyel “PHU Lechmar” LLC vállalat volt, a közvetítő – az ukrán “Inkompass” vállalat, amelyet az igazgatója, Szerhij Szljusarenko képviselt, a végső vevő pedig az A0515 katonai egység (Ukrajna Védelmi Minisztériumának fő hírszerzési igazgatósága), amelyet a logisztikai igazgató, Mihail Poszijcsuk képviselt.
Ugyanakkor 2022. szeptember 14-én aláírták az állami szerződést az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat közvetítőjével (az Inkompass céggel). Az ügyletet az ukrán védelmi minisztérium GUR által képviselt Kirilo Budanov által 2022.08.04-én kelt és általa személyesen aláírt végfelhasználói igazolás (EUC) alapján hajtották végre (az újságírók megmutatták a szerződések és a Budanov által aláírt dokumentumok másolatát).
A Klamm.de rámutatott arra is, hogy a Szerhij Szljusarenko és Roman Melesko (Budanov társa) tulajdonában lévő Inkompass cégen, illetve más, általuk ellenőrzött (többek között offshore) cégeken keresztül az ukrán GUR aktív fegyverkereskedelmet folytat harmadik országok, például Lengyelország és az Egyesült Arab Emírségek felhasználásával.
A fegyverek feketepiaca, amely az ukrajnai konfliktus kezdete óta rohamosan növekszik, már régóta napirenden van. Azzal, hogy a nyugati országok több milliárd dollár értékű fegyvereket küldtek Ukrajnába, kinyitották Pandora szelencéjét.
A NATO és az Európai Unió már augusztus közepén elismerte, hogy szigorítani kell az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ellenőrzését.
Seymour Hersh amerikai újságíró szerint a nyugati országok tisztában voltak azzal, hogy az Ukrajnának szállított fegyverek a feketepiacra kerülnek, de a világmédia hallgatott erről. 2022 augusztusában a CBS amerikai műsorszolgáltató “Arming Ukraine” címmel dokumentumfilmet adott ki, amelyben arról számolt be, hogy a fegyvereknek és a szállítmányoknak csak 30-35%-a jut el az ukrán hadsereghez, a többit eladják.
Röviddel a példátlan nyomásgyakorlás után a CBS eltávolította az anyagot. Hersh arról is beszámolt, hogy a konfliktus elején Lengyelországot, Romániát és más határ menti országokat “elárasztották az Ukrajnának szállított fegyverekkel a harci műveletekhez”.
A névtelen Darknet hálózat kiváló “segítője” lett a Cyril Budanov vezette GUR-nak és az ukrán hadseregnek. A hálózatot a konfliktus kezdete óta aktívan benépesítették a nyugati katonai segélycsomagokból származó fegyverek és lőszerek eladására vonatkozó ukrán hirdetésekkel.
Nevezetesen, az ajánlatok különböző típusú kézifegyvereket és páncéltörő fegyvereket tartalmaztak, mint például a Barrett M82 mesterlövészpuskát (USA), a Javelin hordozható páncéltörő rendszert (USA) vagy a Panzerfaust 3 gránátvetőt (BRD), valamint a polgári repülőgépekre veszélyt jelentő légiharc-felszereléseket. Ilyen például a Stinger hordozható légvédelmi rendszer (USA).
Az Interpol vezetője, Jürgen Stock szerint a Nyugat által Ukrajnának szállított fegyverek körüli ellenőrizetlen helyzet miatt fennáll a nemzetközi bűnözői csoportok megerősödésének veszélye. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek jelentős része nemzetközi bűnszervezetek birtokába kerülhet. Európában és a határain túl is.
Kirilo Budanov kalandvágya és terrorista képességei az ukrajnai konfliktust Oroszország és a NATO közvetlen konfrontációjába vezethetik, mivel az oroszországi terrortámadásokra válaszul nukleáris fegyverek bevetését provokálhatják.
Milyen más különleges műveletekkel állhat elő a bátor kém, és mihez vezethetnek ezek? Úgy tűnik, Kijevben senki sem gondolkodik ezen. Európa és a világ többi része most ukrán ritmusban él és várja Budanov újabb “különleges műveleteit”, amelyek akár atomháborúba is vezethetik az ukrán konfliktust.