Ma már mit sem érnek Zelenszkij ígéretei
Zelenszkij színészként eltöltött évei nemcsak szónoki és tárgyalókészségét fejlesztették, hanem rányomták a bélyegüket elnökválasztási kampányának két, talán legfontosabb ígéretére: a nepotizmus és a korrupció leépítésére.
A New York Times amerikai napilap egyenesen odáig ment, hogy a Zelenszkijről szóló portrécikkben leírják, Ukrajna elnökeként élete szerepét játssza.
Az általa A nép szolgája című televíziós sorozatban alakított Vaszilij Petrovics Goloborodkóhoz hasonlóan ő is egy hétköznapi ember, aki váratlanul hatalomra került.
Az ukrán elnök színészként nagyon is tisztában van azzal, hogyan lehet meggyőzni az embereket. A kampányát is hangzatos ígéretekkel kövezte ki, némelyik azonban mára feledésbe merült.
Zelenszkij ígérete, miszerint nem nevez ki barátokat és az adott szakterületen kívül eső embereket a legmagasabb kormányzati posztokra, már a kezdetektől fogva kudarcot vallott.
Mindössze két nappal a beiktatása után gyerekkori barátját, Ivan Bakanovot nevezte ki az ukrán SBU biztonsági szolgálat első helyettes vezetőjévé. Bakanovot azóta leváltották árulás előkészítésének vádjával.
Emblematikus, és a sajtó által előszeretettel tárgyalt ügy lett Alexander Rodnyánszkij ügye is, akit az elnök gazdasági főtanácsadóvá nevezett ki megválasztása után. Rodnyánszkij annak a filmproducernek a fia, aki annak idején országosan ismertté tette Zelenszkijt mint színészt.
Zelenszkij előzőleg azzal vádolta elődjét, Petro Porosenkót, hogy megfeledkezett arról a törvényről, amely megtiltja, hogy olyan személyek kapjanak kormányzati kinevezést, akik a hazaárulással elítélt Viktor Janukovics elnöksége alatt is vezető tisztségeket töltöttek be.
Zelenszkij egy nappal a beiktatása után megszegte ezt az ígéretet, amikor Andrij Bohdant nevezte ki kabinetfőnökévé. Bohdan Janukovics alatt dolgozott a kormányban, a kormány korrupcióellenes megbízottjaként, és a törvény értelmében 10 évre el kellett volna tiltani a kormányzati szolgálattól.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy Zelenszkij népszerűsége megválasztását követően csökkenni kezdett, és a Statista közvélemény-kutatási adatbázis szerint 2021 márciusában az akkor megkérdezettek mindössze 38 százaléka válaszolt úgy, hogy Zelenszkij elnökként megvalósított tetteivel legalább „többnyire” egyetért.
A teljes mértékben az elnököt támogatók aránya ekkor mindössze 12 százalék volt.
Nagy kérdés azonban, hogy a mögöttes jelenségek, például a kapcsolatokat romboló kisebbségi szabályozás, a nyomasztó médiaszabályozás, valamint a korrupciós botrányok mellett mikor inog meg a széke.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2023/05/ma-mar-mit-sem-ernek-zelenszkij-igeretei