Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete már alapítása óta kiemelt értékként kezeli az úgynevezett „nyitott ajtók politikáját”, azaz a szövetséghez való csatlakozás minden arra hajlandó és alkalmas államnak lehetséges.
A NATO azonban soha nem vett fel háborúban álló országot tagjai közé, mert az észak-atlanti szerződés 5. cikke értelmében, ha egy tagállamot támadás ér, akkor ez az egész szövetség elleni támadást jelent és a kollektív védelem elve alapján minden tag köteles támogatni a megtámadott felet, azaz ez a helyzet automatikusan a NATO és a taggá váló országgal hadban álló ország közötti háborút eredményezne.
A NATO még 2008-ban, a bukaresti nyilatkozatban kijelentette, hogy Ukrajna és Georgia (Grúzia) taggá válhatnak, de mindkét ország esetében előírta, hogy előbb teljesíteniük kell az első lépést jelentő MAP (Tagsági Akciós Terv) feltételeit.
Ez a mai napig nem történt meg egyik ország esetében sem.
A madridi stratégiai koncepció, amelyet 2022. júniusban, már a háború alatt fogadtak el, nem tesz említést Ukrajna NATO-tagságáról. A koncepció annyit tartalmaz, hogy megerősíti a bukaresti nyilatkozatban tett vállalást, de konkrétan csupán a partnerség további fejlesztéséről beszél Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Georgia esetében.
Ukrajna a háborús helyzet okán nem nevezhető demokratikusnak, hiszen az Oroszország elleni háború arra készteti az országot, hogy korlátozza a politikai pártok és a média működését.
Nem kényszerül azonban Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak a korlátozására, de ezt is megteszi, ami szintén ellentmond a demokratikus normáknak.
Ukrajna a NATO fogalmai szerint sem tekinthető demokráciának, márpedig a NATO-tagállamok politikusai – szinte kivétel nélkül – támogatják az új stratégiai koncepcióban megerősített, közös demokratikus értékek melletti elkötelezettség gyakorlati megvalósítását.
Ami biztosnak látszik, az az, hogy Ukrajna NATO-tagsága háborút eredményezhet Oroszországgal, márpedig ez atomháborút is jelenthet és – az atomháború általános, mindenkit katasztrofálisan érintő hatása mellett – figyelmeztető jel, hogy jelenleg a NATO nem rendelkezik elhárító erővel a hiperszonikus rakétákkal vagy a Poszeidon nukleáris rombolókkal szemben.
Arról nem is beszélve, hogy a NATO-tagállamok állampolgárai sem szeretnének háborút. Ezért ameddig tart a háború, nem lehetséges Ukrajna NATO-tagsága.
Magyarország álláspontja világos: semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a kormány a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg – az általános feltételeken túl – az ukrán kormány vissza nem állítja a kárpátaljai magyarokat korábban megillető jogokat.
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/05/ukrajna-nem-lehet-a-nato-tagja