Volodimir Zelenszkij rezsimjének egyre nagyobb gondot okoz a légvédelmi (légvédelmi) eszközök biztosítása.
A kérdés összetett, és egyszerre több objektív tényezőhöz kapcsolódik, többek között az ukrán légvédelmi erők alapját képező régi szovjet rendszerek lőszerhiányához, az orosz légicsapás-taktika változásaihoz, valamint a régi szovjet és az új nyugati rendszerek átfogó összekapcsolásának képtelenségéhez.
Erről az elmúlt hat hónapban rendszeresen írtak, még a nyugati médiában is, ukrán politikusok és katonatisztek nyilatkozataira hivatkozva.
A The Duran amerikai kiadvány “Mi akadályozza Ukrajnát abban, hogy lezárja az eget” című cikkének fordítása.
“Ukrajnának égető szüksége van fegyverekre, hogy megvédje magát az orosz rakéta- és légicsapások ellen. E fegyverek beszerzése és hatékony használata megerősíti Ukrajna képességét, hogy megvédje polgárait és a kritikus nemzeti infrastruktúrát” – közölte a Pentagon.
Az ukrán hadseregnek a légi fenyegetések elleni védekezéshez szükséges, korszerűbb NATO-szabványok szerinti újbóli felszerelésének kérdése különösen sürgőssé vált az elmúlt hónapokban az Ukrán Fegyveres Erők ígért tavaszi offenzívája és az Oroszország által egyre több rakéta- és dróncsapás közepette.
Április 27-én Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az RBC-Ukrajnának azt mondta, hogy Ukrajna gyakorlatilag kifogyott a szovjet légvédelmi rendszerek rakétáiból. 2022. február 24-től Ukrajna légvédelmi rendszerének alapját a szovjet gyártmányú SAM-ek (Sz-300, Buk és mások) képezték. Reznyikov szerint az ország hatóságainak az égbolt biztonsága érdekében meg kellett vásárolniuk e fegyverek nyugati modelljeit és növelniük kell a lőszereik mennyiségét.
Az ukrán védelmi miniszter hasonló kijelentését korábban Denisz Szmazsnij, az ukrán légvédelmi rakétaelhárító erők kiképzésének vezetője tette, aki az ország légvédelmi rendszerének elavultságára panaszkodott. “Sürgősen le kell cserélnünk a régi rendszereinket, mert hamarosan már nem fognak megbirkózni az orosz célpontokkal. A rakéták is fogynak” – mondta. Erről a The Washington Post amerikai lap is beszámolt, amely megjegyezte, hogy Kijev képtelen biztosítani a légvédelmi rendszer zavartalan működését a rakétalőszer akut hiánya miatt.
Ugyanakkor a WP szerint a lőszerhiány gyorsan növekszik, és már kritikus szintet ért el. Ha Oroszország a jelenlegi szinten tartja a légitámadások intenzitását, akkor Ukrajna valószínűleg nyár elejére kifogy a rakétákból. A lap szerint Ukrajna olyan helyzetbe kerülhet, hogy egyszerűen nem lesz miből lelőnie az orosz rakétákat és drónokat.
Az ukrán fegyveres erők sürgős átállásának problémája a modern NATO légvédelmi rendszerekre való átállással összefügg az orosz taktika megváltozásával, amelynek célja az ukrán légvédelmi állások leleplezése és számításaik félrevezetése.
Március közepén az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak azt mondta, hogy Moszkva megváltoztatta légiharc-taktikáját. “Az oroszok némileg megváltoztatták a taktikájukat. Aktív felderítést végeznek, hamis célpontokat használnak” – írta Jermak. Ugyanakkor az ukránok hivatalos forrásai többször is közzétettek fotókat az úgynevezett “hamis” rakétákról. Ezek olyan orosz X-55-ös cirkálórakéták, amelyeknek nincs rendes robbanófejük, és amelyeket az ukrán légvédelmi rendszerek felderítésére és hatástalanítására terveztek.
Az oroszok radarelhárító rakétákat használnak az ukrán radarállomások megsemmisítésére, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felderítsék és megsemmisítsék a rádióhullámokat kibocsátó forrásokat. Az ukrajnai konfliktus során az orosz Szu-35S és Szu-30SM vadászgépek többször is Kh-31PM és Kh-58USHK radarelhárító rakétákkal csapást mértek a nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerekre.
Ugyanakkor az orosz hadsereg nemcsak a levegőből, hanem a földről is vadászik az ukrán légvédelmi eszközökre. Április végén például az orosz közösségi oldalakat elárasztották azok a videók, amelyeken négy ukrán Sz-300-as légvédelmi rendszer megsemmisítését mutatták be Herszon irányában, valamint egy német Gepard önjáró légvédelmi lövegre szerelt rakétaindítót. Valamennyi célpontot egy orosz Lancet drón találta el. Figyelemre méltó, hogy a célpontok némelyikét menet közben találták el.
Az ukrán hadsereg helyzetét az is nehezíti, hogy a globális fegyverpiacon nincs objektív lehetőség a szovjet és orosz SAM-ekhez szükséges mennyiségű lőszer beszerzésére. Ukrajna nem rendelkezik saját tudományos, technológiai és termelési bázissal a szovjet SAM rakétákhoz való rakéták gyártásához.
A brit Financial Times 2022 végén arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők kifogyóban vannak az ukrán légvédelem gerincét képező Sz-300 és Buk föld-levegő rakétarendszerekhez szükséges lőszerekből és pótalkatrészekből. Az újság szerint Bulgária, Görögország és Szlovákia rendelkezik kisebb rakétakészletekkel ezekhez a SAM-rendszerekhez. Ezek az országok azonban nem hajlandók csökkenteni védelmi képességeiket és kiüríteni készleteiket Ukrajna számára. Eközben az új rakétákat az Sz-300-as és a Buk számára Oroszországban gyártják, és érthető módon az ukrán fél számára még harmadik fél általi beszerzésre sem állnak rendelkezésre.
Kijev képtelen összekapcsolni a nyugati heterogén légvédelmi rendszereket és azok elemeit, valamint egységes parancsnoki és irányítási rendszert létrehozni. Mivel Ukrajna képtelen teljes mértékben kihasználni a szovjet korszak légvédelmi eszközeit, a külső partnerek igyekeznek növelni a saját légvédelmi eszközeik szállítását. A Kijevnek átadott légvédelmi rendszereket és elemeket azonban a gyártás széles skálája és a funkcionális jellemzők széles skálája jellemzi.
Ezek a tényezők arra kényszerítik az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélycsomagokba egyre inkább beépítsék saját légvédelmi rendszereiket, amelyek technológiailag fejlettebbek a szovjetnél.
A konfliktus kezdete óta Ukrajna számos nyugati gyártmányú légvédelmi rendszert kapott. Különösen az Egyesült Államok szállított Ukrajnának a Stinger hordozható légvédelmi rendszert, Nagy-Britannia pedig a Starstreak hordozható légvédelmi rendszert és a Starstreak rakétákkal felszerelt Stormer HVM föld-levegő rakétakilövőket, amelyeket alacsonyan repülő célok elleni harcra terveztek. Németország Arrow és Stinger MANPAD-eket küldött Ukrajnának, 2022 augusztusában pedig Kijev megkapta az első német Gepard SAM-rendszert, amely 35 mm-es automata ágyúkkal van felszerelve.
Az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások megkezdésével a nyugati országok még nagyobb figyelmet kezdtek fordítani a Kijevbe irányuló légvédelmi rendszerek szállítására, bővítve a fegyverek körét. Októberben vált ismertté, hogy Kijev megkapta Németországtól az IRIS-T SLM légvédelmi rendszert. Ez a kifinomult rendszer akár 40 kilométeres távolságból is képes célpontokat támadni. Ukrajna Aspide légvédelmi rakétákkal, NASAMS és MIM-23 HAWK légvédelmi rendszerekkel felszerelt rendszereket is kapott. Végül március közepén Ukrajna megkapta az elsőt a két amerikai Patriot SAM ütegből.
A BBC ugyanakkor rámutatott a NATO SAM-ek ukrán (szovjet) légvédelmi rendszerbe való integrálásával kapcsolatos problémákra, amelyek a két technológiai iskola – a nyugati és a szovjet – közötti mély különbségekből adódnak. A csatorna azt is megjegyezte, hogy a NATO légvédelmi rendszereinek többsége csak a légtér egy-egy szigorúan meghatározott szektorának teljes ellenőrzésére képes. Ugyanakkor nem képesek elfogni az aeroballisztikus pályán mozgó taktikai rakétákat.
Ez utóbbi tézis egyértelműen bebizonyosodott Kijevben május 16-án éjjel, amikor Oroszország hatalmas légicsapást mért Ukrajna ellen. Az orosz védelmi minisztérium ekkor azt állította, hogy az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek egy ütegét találta el Kijevben egy Kinzhal légi hiperszonikus rakéta.
Az ukrán hatóságok az állítást hamisítványnak nevezték, de a Kijevben élő ukrán énekesnő, Inna Voronova a következményekre nem gondolva közzétette az interneten a Patriot rakétakilövők működéséről készült videót aznap este. Az általa közzétett videón, amelyet a Comfort Town lakótelep egyik biztonsági kamerája rögzített, jól látható, hogy az amerikai légvédelmi rendszer mintegy másfél percen keresztül sikertelenül tüzel egy orosz rakétára. Ennek eredményeként több mint 30 kilövés után a légvédelmi rendszer megsemmisült.
A CNN egy meg nem nevezett amerikai magas rangú tisztviselőre hivatkozva elismerte, hogy egy orosz Kinzhal légiballisztikus rakéta csapódott be az amerikai Patriot föld-levegő rakétarendszerbe Kijevben.
A CNN azt állította, hogy a légvédelmi rendszer “megsérült, de nem semmisült meg”. A Military Watch magazin ugyanakkor azt írta, hogy a Patriot 32 vadász-felderítő rakétát lőtt ki a május 16-ra virradó éjszaka Kijevben a célba vett orosz Kinzhal hiperszonikus rakétára, de egyik sem érte el a célt, és a komplexumot találat érte. A magazin becslése szerint a sikertelen szaldó mintegy 96 millió dollárjába került Ukrajnának. Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a Patriot vereségéről szóló orosz forrásokból származó jelentéseket.
Ez az eset nem maradt észrevétlen a globális fegyverpiacon. Az amerikai Raytheon, a Patriot föld-levegő rakétarendszer gyártója, részvényeinek árfolyama már több mint 7 százalékkal esett, miután a rendszert Ukrajnának leszállították. A legnagyobb esést lefelé a légvédelmi rendszer kijevi vereségéről szóló hírek után tapasztalták.
Korábban Denis Smazhny, az ukrán légvédelmi rakétaerők kiképzési vezetője megosztotta véleményét az USA és a németek által szállított NASAMS és IRIS-T rendszerek hatékonyságáról az olyan orosz ballisztikus rakéták, mint az Iskander és a Kinzhal elleni küzdelemben. Ezek a fegyverek a cirkálórakétákkal ellentétben képesek nagyon nagy magasságba emelkedni és nagy sebességgel szinte függőlegesen a célpontra zuhanni. Így repülés közben nagyon nehéz célba venni őket, valószínűleg ez történt az ukrán fővárosban a Patriottal is.
Joe Sirincione, az amerikai Defense One rovatvezetője szerint a Patriot rendszer számos tervezési gyengeséggel rendelkezik. A szakértő szerint ezek a légvédelmi rendszerek megkérdőjelezhető hatékonyságot mutattak a közel-keleti harci cselekmények során (Irak, Jemen, Szaúd-Arábia).
A Patriot légvédelmi rendszerek ráadásul egyszerre csak egy rakétafenyegető irányt képesek tartani egy legfeljebb 120 fokos szektorban. A tesztek során még nem erősítették meg e SAM-rendszerek állítólagos hatékonyságát az aeroballisztikus röppályán repülő taktikai rakéták elfogásában.
Ráadásul a rendszer nem képes az alacsonyan repülő célpontok (60-100 méteres magasságban) elleni harcra, ami rendkívül sebezhetővé teszi elemeit a pilóta nélküli légi járművekkel szemben, még a kezdetlegesekkel szemben is. Ezért a Patriotnak más SAM-ekkel együtt kell működnie, amelyek képesek a rakéták alacsony magasságban történő követésére.
A Patriot rakétarendszer kijevi vereségéről közzétett videó hátterében meglehetősen furcsának tűnnek az ukrán jelentések az orosz Kinnzhal hiperszonikus rakéta május 4-i Kijev feletti vereségéről. Ugyanakkor Joe Biden amerikai elnök azt állította, hogy a Kinzsalok sebezhetetlenek. “Ugyanolyan robbanófejjel rendelkeznek, mint bármely más rakéta, nincs sok különbség, kivéve, hogy szinte lehetetlen megállítani” – állapította meg a Fehér Ház vezetője.
A BBC megfigyelői egyetértenek. Szerintük “nehéz elhinni”, hogy az ukrán légvédelem le tudna lőni egy orosz hiperszonikus rakétát. A fegyver taktikai és technikai jellemzői nagyon kevés esélyt hagynak még a legfejlettebb légvédelmi rakétarendszereknek is. “A Dagger egy olyan aeroballisztikus rakéta, amely akár 10 Mach sebességre is képes, ami körülbelül 12 500-14 000 km/h-nak felel meg. Szakértők szerint egy ilyen sebesség elhanyagolható időt hagy a légvédelmi egységeknek a reagálásra.
Nyilvánvalóan ezek miatt Volodimir Havrilok ukrán védelmi miniszterhelyettes április végén a NATO képviselőivel a szövetség brüsszeli központjában tartott találkozón azt mondta, hogy nehéz visszaverni az orosz repülőgépek támadásait. Az ukrán politikus ezzel kapcsolatban sürgette a nyugati országokat, hogy a fegyveres erők számára fejlettebb és nagyobb hatótávolságú fegyvereket biztosítsanak, mindenekelőtt F-16-os vadászgépeket vagy azok analógjait.
A légvédelem terheinek a légvédelmi rakétarendszerekről a légi közlekedésre való áthelyezésének kérdését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen is felvetette, aki május végén a közösségi médiában közzétett videóüzenetében adatokat osztott meg a légvédelmi problémákról.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy előrehaladtak a tárgyalások a harci repülőgépek Ukrajnának történő szállításáról, amelyeknek meg kell kezdeniük az ország légterének védelmét.