A görögök számára nem is igazán az volt a kérdés, hogy Recep Tayyip Erdogan vagy az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu nyeri-e a májusi török elnökválasztást, sokkal inkább az, hogy a győzedelmeskedő államfő mandátuma alatt hogyan fognak alakulni a török–görög kapcsolatok.
Fokasz Nikoszt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát, valamint Pénzváltó Nikolettet, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét kérdeztük arról, várható-e enyhülés a török–görög konfliktusban, hogy áll most Athén és Ankara viszonya.
– Törökország egy sokkal konfliktuskerülőbb politikát folytat. Igyekszik mindenkivel kibékülni az arab világban, így a szomszédaival is, és a Nyugattal sem szeretné kiélezni a feszültségeket – ennek hátterében az áll, hogy a török gazdaságnak, ami amúgy is nehéz helyzetben van, nem hiányoznak a gazdasági szankciók.
Ugyanakkor én azt gondolom, hogy ne legyenek illúzióink, tehát a török–görög konfliktusnak számos nehezen megoldható eleme van, és ezek több évtizede fennállnak – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője annak kapcsán, Recep Tayyip Erdogan török elnök újraválasztásával hogyan alakulhatnak a török–görög kapcsolatok.
Hozzátette: az elmúlt évtizedekben is azt lehetett látni, hogy ezek a feszültségek mindig ott voltak Ankara és Athén között – függetlenül attól, ki volt kormányon Törökországban.
Mi áll a török–görög konfliktus hátterében?
Noha Törökország és Görögország is tagja a NATO-nak, a két ország viszonyát számos konfliktus beárnyékolja: egyebek mellett az 1974-ben kettéosztott Ciprus szigete, az Égei-tenger szigeteinek demilitarizálása és a felségvizek kérdése, a földközi-tengeri gázmező-feltárások, valamint az illegális migráció.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2023/06/enyhulhetnek-a-torok-gorog-kapcsolatok-erdogan-ujravalasztasaval