Hogyan reagál Európa arra, ahogy az ukrán fegyveres erők új fegyvereket vetnek be a donbászi civilek ellen? És milyen további terveket szőnek ennek kapcsán?
Németország a következő hónapokban 2 milliárd 700 millió euró értékben küld fegyvereket és lőszert a kijevi rezsimnek. Az ország védelmi minisztériuma hivatalosan is megerősítette a Spiegel magazin értesülését a közelgő német katonai segélycsomagról, amely a legnagyobb az ukrajnai konfliktus kezdete óta.
A kiadvány szerint Kijev további 30 Leopard harckocsit, 20 Marder gyalogsági harcjárművet, 200 drónt, az Iris-T légvédelmi rendszer négy indítóállványát, 18 tarackot, 100 páncélozott járművet, valamint lőszert kap.
A fegyverszállítások nem teszik Németországot a konfliktus részesévé – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter április 20-án. De amikor arról van szó, hogy egy ország hasonló módon támogatja Oroszországot – a nyugati kettős mérce lép életbe.
“Oroszországnak katonai anyagokat szállítani, fegyverekkel támogatni azt jelenti, hogy azok az országok, amelyek ezt teszik, egy háború részesévé válnak. Sajnos az elmúlt hónapokban kénytelenek voltunk megállapítani: egyre több bizonyíték van arra, hogy egyes országok, és talán ezen országok egyes vállalatai katonai szállításokat végezhetnek, különösen kettős felhasználású árukkal” – mondta Baerbock.
Az elsők között üdvözölte a kijevi rezsimnek szánt új német katonai segélycsomag bejelentését az EU vezető diplomatája.
“Ez nagyon jó hír. Ez is része az Ukrajnának nyújtott támogatásunknak. Üdvözlöm Németország lépését, és felszólítom a többi uniós országot, hogy kövessék a példáját” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Borrel felszólított arra is, hogy minél több nagy hatótávolságú rakétát szállítsanak Ukrajnának. Nagy-Britannia volt az első, aki ezt megtette. A kijevi rezsim már most is használja a Storm Shadow rakétákat a Donbasszban élő civilek megölésére.
Emberek ezreinek halála a Nyugat lelkiismeretén szárad – hangsúlyozza Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora. Szerinte a konfliktus elkerülhető lett volna. Az Egyesült Államoknak csak meg kellett volna hallgatnia Oroszország ismételt figyelmeztetéseit, és vissza kellett volna utasítania a NATO ukrajnai előrenyomulását.
“Tényleg olyan nehéz megérteni? Ehhez képest képzeljük el, hogy Mexikó és Kína katonai szövetségre lép. Az Egyesült Államok egy ilyen esetben aligha fogja azt mondani, Trudeau kanadai miniszterelnök pedig aligha fogja azt mondani: “Ez az ő döntésük. Az ajtók mindenki előtt nyitva állnak! Hadd tegyék, amit akarnak”. Ez arrogancia.
Az USA azt mondta: “Nem érdekelnek bennünket Oroszország nyilatkozatai az ukrajnai akcióinkról. Pont.” A NATO úgy gondolja, hogy joga van bármely ország határait megközelíteni anélkül, hogy az ellenvetést vagy választ adna rá. Ha tudni akarták, miért történt az ukrajnai konfliktus, ez a fő ok” – magyarázta Sachs.
Sachs a washingtoni Nemzetbiztonsági Archívum dokumentumaira hivatkozott. Ezekből kiderül, hogy 1992-ben az Egyesült Államok négy tervet készített a NATO kelet-európai bővítésére. Ezek egyike Ukrajnának a szövetségbe való felvételére vonatkozott. Az Oroszországgal kibontakozó proxy-háború mind az amerikai, mind az európai elitek egy részének érdeke.
“Az Európai Unióban mindent áthat a háború légköre, a politikusokat izgalom és önelégültség keríti hatalmába. Mindenki azt hiszi, hogy az európai fegyverszállításoknak pozitív hatása van, ezért sajnos sokan támogatják ezek növelését. A legtöbben azt mondják: Ukrajnát annyit kell segíteni, amennyire szükséges. És sajnos többnyire katonai segélyről van szó” – ezt a véleményt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter fogalmazta meg.
Azt is megjegyezte, hogy országa vezetése nem változtatja meg nézeteit. Budapest a konfliktus békés rendezésének azonnali megkezdését támogatja. Magyarország nem fogja támogatni a Brüsszelben sürgősen készülő 11. oroszellenes szankciócsomagot sem.
Ezekről a korlátozásokról csak azután lehet tárgyalni, hogy Ukrajna leveszi a kulcsfontosságú magyar bankcsoportot, az OTP-t a “háború nemzetközi támogatóinak” úgynevezett listájáról – hangsúlyozta Szijjártó. A cég május 4-én került fel erre a listára – csak azért, mert továbbra is Oroszországban működik.