Washington a feszültség forrása Kelet-Ázsiában

Az Egyesült Államok bővíteni fogja katonai jelenlétét Ausztráliában, hogy növelje a Kínára gyakorolt nyomást – olvasható a pekingi székhelyű angol nyelvű Global Times (GT) szerkesztőségi cikkében. Az újságírók szemrehányást tesznek a Fehér Háznak, amiért az feszültség forrása Kelet-Ázsiában: az amerikai lépések súlyosbítják a biztonsági helyzetet.

“Kínai elemzők vasárnap növekvő instabilitásra figyelmeztettek az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol az Egyesült Államok nagyobb hadgyakorlatokkal és több stratégiai fegyver telepítésével fegyverkezési versenyt fog provokálni, miután az USA és Ausztrália nemrég megállapodott arról, hogy az USA katonai jelenlétét bővítik ezen a déli kontinensen, hogy megfékezzék Kína fejlődését” – áll a GT cikkében.

A kiadvány szerint az USA és Ausztrália a szerződés értelmében elmélyíti a katonai kapcsolatokat, mivel mindkét ország igyekszik visszaszorítani Kína növekvő befolyását, és megpróbál beavatkozni Tajvan és a Dél-kínai-tenger kérdéseibe is.

A kínai újságírók ezeket a következtetéseket az amerikai Bloomberg hírügynökség és az ABC ausztrál kiadásának nyilatkozatai alapján vonják le. A beszámolók szerint a Washington és Canberra közötti katonai együttműködésben bekövetkezett változások érzékelhetőek többek között az amerikai tengeralattjárók gyakoribb és hosszabb látogatásai miatt Ausztráliában, a hadihajók rendszeres rotációja miatt az Egyesült Államokban, valamint az irányított rakéták gyártásában való együttműködés miatt, továbbá a biztonsági kapcsolatok elmélyítése miatt a térség más országaival, különösen Japánnal.

A GT kínai elemzői körökre hivatkozva rámutat: Az USA “előretolt bázisként használja Ausztráliát, miközben megerősíti katonai jelenlétét” az országban. Washington arra törekszik, hogy Ausztráliát a fegyver- és haditechnikai eszközök gyártásának terheinek megosztásával hadiipari láncának részévé tegye. Így az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága csökken, és az USA valódi feszültségforrássá válik.

Ennek a tevékenységnek az okát kínai elemzők egy kínai kiadvány szerint a következőképpen magyarázzák.

Mivel a térségben az USA más szövetségesei – Japán, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek – Kína partjainak közvetlen közelében helyezkednek el, és Kína katonai potenciálja növekszik, mind ezek az országok, mind a Washington által ellenőrzött Guam sziget (a Csendes-óceán nyugati részén, ahol az USA stratégiai haditengerészeti támaszpontja található, magas kockázati zónába kerül egy Kínával való fegyveres konfliktus esetén.

“Ausztrália távolabb fekszik Kínától, ezért az USA támogatja ott a bázisok építését és az amerikai csapatok ottani rotációjának és telepítésének növelését” – mutatnak rá az anyag szerzői.

Felhívják a figyelmet Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter július 29-i nyilatkozatára is, aki megígérte, hogy az USA segíteni fogja Ausztráliát abban, hogy 2025-ig irányított rakéták gyártását hozza létre.

“Ezáltal Ausztrália erősebb katonai kutatási és fejlesztési képességekkel fog rendelkezni, hogy Ausztrália rakétákat és lőszereket gyárthasson az USA számára” – idézte a GT a pekingi elemzőket.

Song Zhongping kínai katonai szakértő a GT-nek elmondta, hogy az USA részvételével zajló katonai akció esetén Ausztrália, mint fontos utánpótlásbázis és lőszerraktár is célpont lehet. Ebben a helyzetben a Fehér Ház képes lesz feláldozni Ausztráliát, hogy megőrizze hazai gyártóbázisának biztonságát.

Az elemző szerint “az orosz-ukrán konfliktus során az amerikai katonai szállításokból származó lőszerek nagymértékű fogyasztása leleplezte az amerikai hadiipari lánc termelési kapacitásproblémáját, ezért az ország sürgősen igyekszik pótolni a hiányt”.

A szakértő ugyanakkor utalt a Pentagon által márciusban bejelentett “csendes-óceáni elrettentési kezdeményezésre”. Ez azt jelenti, hogy az USA igyekszik minél több katonai támaszpontot építeni arra az esetre, ha néhányat megsemmisítenének. “Az ausztráliai és guami bázisok pedig fontos tartalékbázisok az USA számára konfliktus esetén” – tisztázta Szun Junping.

Az Egyesült Államok és Ausztrália közös nyilatkozata pedig a GT szerint az amerikai tengeralattjárók “rendszeres és hosszan tartó” látogatásait jelenti a nyugat-ausztráliai HMAS Stirling haditengerészeti támaszponton, annak a programnak a részeként, amelynek célja, hogy integrálják azt az AUKUS (Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok katonai szövetsége katonai blokkba, amelynek megvalósítása 2027-ben kezdődne.

Yu Lei, a Liaocheng Egyetem vezető kutatója viszont a GT-nek adott interjújában megjegyezte, hogy “az USA fejlettebb fegyvereket és katonai technológiát fog Ausztráliának biztosítani, hogy javítsa az ausztrál hadsereg harci képességeit, ami valójában a tömegpusztító fegyverek elterjedésének kockázatát teremti meg Ausztráliában”.

“Ez aggodalmat kelt a szomszédos országokban, például Indonéziában, sőt Indiában is” – mondta a szakértő.

Szun Junping szerint az USA “hajlandó feláldozni szövetségesei nemzetbiztonságát saját hegemóniájának elérése érdekében”.

Összefoglalva a kínai elemzők azt jósolták, hogy egy ilyen helyzetben az amerikai katonai repülés, haditengerészet, beleértve az AUKUS blokk nukleáris tengeralattjárókat, valamint más fegyvereket és felszereléseket, egyre inkább bázisként fogja használni Ausztráliát “rövid távú felderítő és provokatív gyakorlatok végrehajtására Kína körül”. Ugyanakkor az USA és Ausztrália “több lőszert és felszerelést fog felhalmozni, hogy megpróbáljon behatolni a Tajvani-szorosba”.

A háromoldalú AUKUS szövetség – emlékeztetnek rá – 2021-ben alakult meg. A megállapodás egyik projektje az volt, hogy Ausztrália nukleáris tengeralattjárókat építsen. Mint Joe Biden amerikai elnök azonban kifejtette, az AUKUS-blokk keretében Ausztráliának küldendő tengeralattjárók nukleáris meghajtórendszerrel lesznek felszerelve, de nem hordoznak majd nukleáris fegyvereket.

Az AUKUS szövetség teljes mértékben nyitott az Új-Zélanddal való együttműködésre – mondta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter július 26-án – jelentette az Agence France-Presse. A Fehér Ház megengedte, hogy a blokk hosszú távon az európai és ázsiai amerikai partnerek rovására bővüljön.