A boszniai szerb vezetés amerikai szankciók alatt áll
Az Egyesült Államok szankciókat rendelt el a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) szinte teljes felső vezetése ellen. Milorad Dodik elnök után az Egyesült Államok feketelistára tette Zeljka Cvijanovićot, az RS képviselőjét a kollektív elnökként működő boszniai elnökségben, valamint a miniszterelnököt, a parlamenti elnököt és az igazságügyi minisztert. Mindannyiukat azzal vádolják, hogy “aláássák az ország állami struktúráját”.
Regionális szakértők úgy vélik, hogy az amerikai szankciókkal nemcsak Milorad Dodiknak mint politikusnak akarnak véget vetni, hanem jelzést küldenek Aleksandar Vučić szerb elnöknek is, aki várhatóan egyértelműen elhatárolódik az RS vezetésétől. A részletekről Gennagyij Sziszojev, a Kommerszant balkáni tudósítója számol be.
Az amerikai pénzügyminisztérium a hét elején jelentette be, hogy szankciókat vezet be a Szerb Köztársaság legfelsőbb vezetői ellen. Az amerikai értékelés szerint a feketelistán szereplők “veszélyt jelentenek a daytoni békemegállapodásra (amely 1995-ben véget vetett a boszniai háborúnak, és megalapozta Bosznia-Hercegovina államszerkezetét – Kommerszant), valamint Bosznia-Hercegovina szuverenitására és területi integritására”.
“Ezek a vezetők közvetlenül felelősek azért, hogy a Szerb Köztársaság parlamentje elfogadta a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatainak az RS területén való alkalmazásának megtagadásáról szóló törvényt, amely veszélyezteti a daytoni megállapodások végrehajtását” – áll az amerikai pénzügyminisztérium határozatában.
Az RS Képviselőháza (parlamentje) idén nyáron hozott rendeleteket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatainak figyelmen kívül hagyásáról és a nemzetközi közösség főképviselője, Christian Schmidt utasításainak ignorálásáról.
Bár Kristian Schmidt az elfogadott rendeleteket saját hatáskörében hatályon kívül helyezte, a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságai továbbra is végrehajtották azokat. Ami számukra elfogadhatatlan, az mindenekelőtt az, hogy a Bosznia-Hercegovina központi szervei és a Szerb Köztársaság főképviselője blokkolja a Szerb Köztársaság azon terveit, hogy a területén található összes ingatlanvagyont a tulajdonába adja.
Azzal, hogy az alkotmánybíróság és a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit nem ismerik el, az RS hatóságai gyakorlatilag törvényen kívül helyezik őket, ami vagy a boszniai központi hatalom megbénulásával, vagy az ország teljes összeomlásával fenyeget.
Úgy tűnik, ez volt a fő indítéka annak, hogy az Egyesült Államok a Szerb Köztársaság legfelsőbb vezetését szankciós listára helyezte. Milorad Dodik, az RS jelenlegi elnöke, aki július elején aláírta a parlament által elfogadott rendeleteket, már korábban is szerepelt az amerikai feketelistán.
Az amerikai szankciókkal sújtott RS vezetőinek reakcióját Nenad Stevandić, a parlament elnöke fejezte ki. Kijelentette, hogy “az amerikai feketelistán való szereplés a következetesség, az állhatatosság és a szilárdság jutalma a zsarolással és fenyegetésekkel szemben”.
Milorad Dodik, az RS vezetője ugyanebben a szellemben reagált. “Nem az Egyesült Államok választotta ki a Republika Srpska vezetőit, és nem az ő dolguk, hogy leváltsák őket” – mondta, hozzátéve, hogy “a szankciók a globális szuperhatalom, azaz Amerika gyengeségét mutatják”.
A regionális szakértők azonban meg vannak győződve arról, hogy az amerikai szankciókat nem szabad alábecsülni. “Az USA úgy ítélte meg, hogy Milorad Dodik átlépte a határt, így politikusként már nem létezik számukra. Bármit is mond, egyszerűen nem hallgatnak rá. Sem ő, sem a hívei” – mondja Davor Genero horvát politológus.
A szakértő szerint az RS vezetése elleni amerikai szankciók egyben jelzés is Aleksandar Vučić szerb elnöknek, akitől azt várják, hogy egyértelműen elhatárolódjon a Republika Srpska vezetésének politikájától.
“Ha Vučić nem veszi a jelzést, akkor neki is vége lesz” – véli Davor Genero.
A szerb elnök számára az “amerikai jelzés” nem tűnt meglepetésnek. Aleksandar Vučić még július elején világossá tette, hogy arra számít, hogy a Nyugat fokozza a nyomást az RS vezetésére. A Prva TV-csatornának adott interjújában a következőket mondta: “Attól tartok, hogy a döntés a rendkívül kemény csapásról (a Republika Srpskára – “Kommerszant”) már megszületett”.
Nagyjából ugyanebben az időben az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Aleksandar Vulin, a szerbiai fő hírszerző szolgálat vezetője ellen, azzal vádolva őt, hogy “korrupt és destabilizáló tevékenységgel járult hozzá Oroszország rosszindulatú tevékenységéhez a Balkánon” (lásd a július 13-i “Kommerszant”). A Kommerszant térségbeli diplomáciai forrásai a döntést “egyértelmű jelzésnek tekintették Vučić számára, hogy meg kell szabadulni az oroszbarát személyzettől”.
Egy olyan időszakban, amikor maga a szerb elnök is erős nyomás alatt áll a Nyugat részéről, a Republika Srpska vezetése csak az Orosz Föderáció támogatására számíthat. Végül is Oroszország valóban támogatta az RS parlamentjének döntését a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatainak végre nem hajtásáról.
A szarajevói orosz nagykövetség pedig bejelentette, hogy ez a döntés logikusan magának a bíróságnak a helytelen magatartásából fakad, nem zárva ki a bírákra gyakorolt külső befolyást.