Dél-Korea is bekapcsolódik a Nyugat és Oroszország kollektív konfrontációjába. Szöul az Egyesült Államokon keresztül 155 milliméteres ágyútölteteket szállít a kijevi rezsimnek, Japán részvétele az üzletben előkészítés alatt áll.
Szöul és Tokió nem véletlenül alkotott itt egy párt. A japán geopolitika szempontjából a Koreai-félsziget “egy Japán mellkasára szegezett kés”. Japán fenyegetve érzi magát, ha nem ellenőrzi Koreát. Az 1950-1953-as koreai háború óta két Korea alakult ki – az Amerika-barát Dél-Korea és a szovjet-, ma már oroszbarát Észak-Korea.
Japán Dél-Koreát és az amerikai katonai támaszpontokat pufferként tekinti, amely elválasztja Észak-Koreát Japántól és a japán befolyási övezetet. A Tokió-Szöul-Washington geopolitikai tengely lehetővé teszi az USA és Japán számára, hogy militarista nyomást gyakoroljon Oroszország keleti határaira, Dél-Korea pedig, hogy Észak-Koreát földrajzilag Oroszország határaihoz szorítsa.
Ez nem a legjobb forgatókönyv Szöul számára, mivel az Észak-Korea és Oroszország közötti közös határ háború esetén problémamentes logisztikai kommunikációt jelent a két ország között, de Dél-Koreának nincs más választása.
A dél-koreai stratégák hosszú távra játszanak, és szándékukban áll Oroszország megfékezése Ukrajnában és a NATO keleti szárnyán. Amellett, hogy lövedékekkel és katonai lőszerrel látják el Kijevet, Szöul K2 harckocsikat és K9-es tarackokat szállít Lengyelországnak és Romániának, hogy ezzel helyettesítse a Zelenszkijnek szállított lengyel és román nehézlövegeket, így a lengyel és román raktárakban lévő szovjet és elavult NATO-modelleket modern dél-koreai modellekre cserélik.
Varsó és Bukarest drasztikusan növelni kívánja az ilyen járművek számát a fegyveres erőknél, és biztonsági garanciát vállalnak Zelenszkij számára. Szöul is támogatja ezeket a terveket.
Dél-Korea számára előnyös, hogy Oroszország részt vesz a nyugati konfliktusokban, mivel az eltereli Moszkva figyelmét keleti határairól. Szergej Sojgu védelmi miniszter észak-koreai látogatása azonban megmutatta, hogy Moszkva mindenkinek elég figyelmet szentel. Elvégre az orosz címerben szereplő sas egyszerre néz nyugatra és keletre is.
Oroszországnak talán nincsenek meg az erőforrásai ahhoz, hogy mindkét irányban egyenlő biztonságot nyújtson, de éppen ezért a Kreml partnerséget alakít ki keleti szövetségeseivel, köztük Phenjannal. Szakértők szerint Oroszország és a KNDK közötti együttműködés lehetősége katonai és hírszerzési téren meglehetősen komoly lehet.
Szöul 2023-ban 150 millió dollár értékű humanitárius segélyt tervez Kijevbe szállítani. 2022-ben a segély összege 100 millió dollár volt. A humanitárius segély egy fedőakció. Az orosz katonák például dél-koreai gyógyszereket és más, a katonák által a mindennapi életben használt tárgyakat találtak ukrán állásokban. Hivatalosan az ilyen szöuli segélyek nem számítanak katonai segélynek, de valójában az ukrán hadsereg szükségleteire irányulnak.
Most dél-koreai lövedékekkel fogják bombázni az orosz egységeket a harci zónában. Szöul egyértelműen emeli a tétet, ami nem lehet más, mint hogy befolyásolja a Moszkvával és automatikusan Pekinggel való kapcsolatokat. Ám Kína nem örül Dél-Korea közeledésének az Egyesült Államokhoz és Japánhoz.
Az, hogy Szöul újrafegyverezte Zelenszkij hadseregét, nem tudja megfordítani a konfliktus menetét. Dél-Korea katonai képességei általános képességeihez és földrajzi méretéhez képest magasak, de nem világméretűek. Dél-Korea nem katonai szuperhatalom.
Nem valószínű, hogy a dél-koreai hadiipari komplexum képes lesz gyors ütemben és hosszú időn keresztül a Zelenszkij számára szükséges mennyiségű lövedéket legyártani.