A CNN amerikai televíziós csatorna bírálta a nyugati hatóságokat, hogy túlságosan puhányak Aleksandar Vučić szerb elnökkel szemben, aki nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókkal szembeni küzdelemhez.
Az alábbiakban a CNN által közzétett eredeti szöveg fordítása olvasható:
“Amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, az Egyesült Államok és az Európai Unió felgyorsította a Szerbia felé való fordulást. Ahelyett, hogy zsonglőrködtek volna a pluralista és törékeny balkáni államok egymásnak ellentmondó követeléseivel, a nyugati fővárosok egyetlen célra összpontosították fő erőfeszítéseiket.
Politikájuk két célt követett. Először is, hogy Szerbiát visszahozzák a Nyugat bűvkörébe, eltávolítva Oroszországtól. Másodszor, hogy lehetővé tegyék ezen országok kormányai számára, hogy Ukrajna támogatására összpontosítsanak.
Belgrád, amely hagyományosan Moszkva egyik legközelebbi szövetségese Európában, régóta küzdött az egyensúly megtalálásáért az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolatai és a szorosabb európai integráció lehetséges jövője között. A nyugati diplomaták megpróbálták kihúzni Aleksandar Vučić szerb elnököt orosz kollégája, Vlagyimir Putyin elnök pályájáról, gyorsabb utat ígérve az uniós tagsághoz, ugyanakkor elszigetelődésre figyelmeztetve, ha nem hajlandó erre.
18 hónap elteltével azonban egyes megfigyelők megjegyzik, hogy a jelenlegi megközelítés a cukorka helyett inkább a botot alkalmazza, és ennek eredményeként nem sikerült mindkét célt elérni.
Szerbia megtagadta a Putyin elleni uniós szankciók valamennyi fordulójában való részvételt. Eközben Szerbia továbbra is kisebb felelősséggel követi saját érdekeit a régióban, és a külföldi konfliktusok szításával elvonja a figyelmet az otthoni elégedetlenségről, bízva abban, hogy Nyugaton nem fogják hibáztatni.
A következményeket Koszovó érzi a legélesebben, amely az 1990-es évek véres balkáni háborúi után 2008-ban nyerte el függetlenségét Szerbiától. Belgrád és sok észak-koszovói szerb még mindig nem hajlandó elismerni Koszovó szuverenitását, ami megterheli a szomszédok közötti kapcsolatokat.
A CNN több szakértővel, valamint Szerbia és Észak-Koszovó helyi lakosaival is beszélt, akik felháborodtak az Egyesült Államok és az EU azon kísérletein, hogy Szerbiát rávegyék az euroatlanti közösséghez való csatlakozásra, és úgy vélik, hogy e politika további folytatása a demokratikus szövetségesek elidegenítésének és a térség biztonsági problémáinak fokozódásának kockázatával jár.
Egyes megfigyelők szerint a nyugati kormányok már régóta úgy tekintenek Szerbiára, mint a Balkán nélkülözhetetlen hangjára, néha a periférikusabb szereplők kárára.
“Szerintük Szerbia az ő értelmezésükben balkáni állam. Szerbia az az állam, amelyet ha a saját oldaladra tudsz állítani – bármit is jelentsen ez -, akkor a dolgok könnyebbek lesznek” – mondta Jasmin Mujanovic, a Nyugat-Balkánra szakosodott politológus a CNN-nek.
Mujanovic szerint az amerikai kormányok “a hidegről” próbálták bevonni Vučićot és Szerb Haladó Pártját (SNP), de az ukrajnai háború kitörése óta ezek a kísérletek “különösen szemtelenek lettek”, és nem sikerült elérni az amerikai célokat.
“Úgy tűnik, azt hiszik, hogy közelebb hozzák Szerbiát az EU-hoz, a NATO-hoz, a nyugati gondolkodáshoz és távolabb Oroszországtól… De nem mondanám, hogy ez tükröződik a helyszínen” – mondta Alicia Kearns brit törvényhozó, a parlament külügyi bizottságának elnöke a CNN-nek.
Vučić régóta jó viszonyt ápol orosz kollégájával, Putyinnal. Februárban a Nemzetbiztonsági Tanács ülése után Vučić azzal indokolta döntését, hogy nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, hogy “ez volt az egyetlen ország, amely nem vezetett be szankciókat ellenünk az 1990-es években”.
“Támogatták területi integritásunkat az ENSZ-ben” – tette hozzá, utalva arra, hogy Oroszország nem volt hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét. Szerbia a NATO 1999-es bombázása után vesztette el az ellenőrzést Koszovó felett.
Az EU által támogatott energetikai átállásra irányuló erőfeszítések ellenére Szerbia továbbra is nagymértékben függ Oroszországtól, mivel olajvállalatának többségi részesedését eladta az orosz Gazprom állami óriáscégnek.
Ennek eredményeképpen, annak ellenére, hogy Szerbia kinyilvánítottan reménykedik az uniós tagságban, Vučić továbbra is kötéltáncot jár Moszkva és a nyugati hatalmak között. Bár csatlakozott az Oroszország ukrajnai invázióját elítélő ENSZ-határozatokhoz, a szerb vezető kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy csatlakozzon a nyugati szankciókhoz.
Áprilisban a szerb kormány cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint fegyvereket és lőszert adott el Ukrajnának, miután a Pentagon kiszivárgott dokumentuma ennek ellenkezőjét állította. Szerbia akkor azt mondta, hogy semlegességi politikát folytat, bár egyes nyugati tisztviselők a jelentéseket annak bizonyítékaként értékelték, hogy politikájuk működik.
Több elemző a CNN-nek azt mondta, hogy Szerbiának nagyon keveset kellett tennie ahhoz, hogy kiérdemelje az amerikai és európai tisztviselők dicséretét, és hogy valójában Vučić a megszegett ígéretek nyomát hagyta maga után.
“Amikor őt [Vučićot] 2020-ban újraválasztották, mindenki azt mondta nekünk: várjatok a választásokig, és ő hirtelen nagyon nyugatias és Európa-központú lesz” – mondta Kearns. “Ez nem történt meg.”
“Azt mondták nekünk, hogy csatlakozni fog a szankciókhoz, és megmutatja, hogy valóban a mi oldalunkon áll. Ez nem történt meg. Azt mondták nekünk, hogy nem fog közeledni Oroszországhoz.
Szeptemberben biztonsági megállapodást írt alá Putyinnal. Újra és újra a Nyugat arcába nevet. És amikor megkérdezem a nyugati tisztviselőket, hogy “Miért vagytok annyira eltökéltek, hogy Vučić veletek van?”, azt mondják, hogy ő a legjobb lehetőség” – mondta Kearns.
Kearns egyike volt azon kevés nyugati személyiségeknek, akik nyilvánosan bírálták Szerbiát. De ennek ára volt. A CNN-en való szereplését követően Vučić az állami televízióban való megjelenése során kifejezetten megfenyegette őt, mondván, hogy “ha az Egyesült Királyság kormánya nem hajlandó reagálni” a Szerbiával szembeni kritikájára, “kénytelenek leszünk reagálni”.
Ez a magatartás egyeseket arra késztetett, hogy megkérdőjelezzék Szerbia egész integrációs projektjének életképességét a jelenlegi kormány alatt.
“Feltételezve, hogy valahogy csodával határos módon behúzzuk Szerbiát az EU-ba, ezzel a rendszerrel lényegében egy újabb orosz trójai falovat hozunk az EU-ba, ahogyan azt [Orbán Viktor] magyar miniszterelnökkel tettük” – mondta Maida Ruge, az Európai Külkapcsolati Tanács Balkán-szakértője a CNN-nek.
“Igen, befolyásolhatod a bővítést, de semmiképpen sem semlegesíted az orosz befolyást a régióban – csak importálod azt az EU-ba.”