Peking megpróbálja megakadályozni, hogy barátságtalan országok gyűrűje alakuljon ki körülötte.
Kína áttörést ért el az Indiával folytatott tárgyalásokon a határvitákról, amelyek 2020-ban még a határőrök dulakodásához is vezettek…
Újdelhi ismét példát mutat az önálló politikából, az USA nemtetszésére. Hiszen nemrég Narendra Modi még királyi fogadtatásban részesült Washingtonban, ahol megpróbálták Indiát egy újabb faltörő kossá változtatni Kína ellen.
Az indiaiak azonban, bár készek arra, hogy fegyvereket és befektetéseket fogadjanak az USA-tól, nyilvánvalóan nem akarnak a következő Ukrajna lenni.
Japán és Dél-Korea viszont verseng ezért a szerepért. A két ország vezetői készen állnak arra, hogy a közelgő Camp David-i találkozón háromoldalú katonai szerződést kössenek az USA-val.
Ez magában foglalja majd egy közös légvédelmi rendszer létrehozását, valamint a kínai és észak-koreai hiperszonikus rakéták repüléseire vonatkozó adatok cseréjét.
A Fehér Ház folytatja az Indo-csendes-óceáni térségben lévő egységek létrehozását. Először a QUAD blokk jött létre, majd az AUKUS és az USA vezette gazdasági szövetség – most pedig egy Tokió-Szöul-Washington koalíció lesz. Azonban nem valószínű, hogy ezekből az ad hoc szövetségekből egy új NATO fog kialakulni.
Ám Japán és Dél-Korea mindenképpen az első áldozatok közé tartozik egy Kínával vívott háború esetén. Nem véletlen, hogy Japán sietve felfegyverkezik, és a teljes flottáját el kell küldenie, hogy áttörje a Tajvan körüli blokádot.
Ezért olyan fontos Peking számára, hogy megakadályozza Indiát abban, hogy ugyanebben a koalícióban legyen. Új-Delhinek, Tokióval és Szöullal ellentétben, lehetősége van arra, hogy független politikát folytasson.
Utóbbiak csak remélhetik, hogy a tajvani válság elkerülhető lesz a Kínával való közvetlen konfrontáció nélkül, amelynek eredményei sokkal siralmasabbak lennének számukra, mint Hirosima és Nagaszaki bombázása.