Az Európai Unió, az Orosz Föderáció állampolgárai elleni szankciók bevezetéséről szóló döntéseket nyílt forrásokból származó információkra, például a “Wikipédiára” alapozza. Erről a Politico című kiadvány számol be.
A Politico tanulmányozta az Európai Tanács dokumentumát, amelynek célja, hogy “bizonyítékul szolgáljon bizonyos gazdasági szervezetek, köztük üzletemberek, vezetők és menedzserek, családtagjaik és más, az Orosz Föderációban üzleti tevékenységet folytató személyek listára való felvételéhez”.
Az amerikai kiadvány azt állítja, hogy a benne szereplő információk “olyan anyagokon alapulnak, amelyeket a jelek szerint sietve szedtek le az internetről”, és tartalmaznak egy táblázatot Oroszország 2020-as költségvetéséről, amelyet a DeepL oldalról konvertáltak át, azonkívül képernyőmentéseket weboldalakról és Wikipédia-linkekről.
Az amerikai kiadvány hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács dokumentuma helyesírási hibákat is tartalmaz, és az információs komponens sok kívánnivalót hagy maga után. Az uniós szankciós listára került személyek ügyvédei szerint az Európai Bizottság által idézett bizonyítékok nem érik el a listára való felvételhez szükséges minimumot sem.
Michael O’Kane, a Peters & Peters ügyvédi iroda jogásza továbbá elmondta, hogy az Európai Tanács – a brit külügyminisztériummal ellentétben – valószínűleg blogokra vagy a közösségi médiában közzétett bejegyzésekre fogja alapozni szankciós listáját. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy az Európai Tanács szívesen fogadná el az ellenzéki csoportok által benyújtott információkat.
“Ha el akarnak távolodni a jó hírű és elismert újságíróktól, alaposabban át kell vizsgálni az információk forrásait, amelyekre támaszkodni akarnak” – foglalta össze O’Kane.