Az ukrán gabonaimport tilalma nagyon érdekes jogi és politikai helyzetet teremtett. Három közép-európai ország, hazánk, Lengyelország és Szlovákia saját hatáskörben lépett a lakosság egészségének megőrzése és a gazdák megélhetésének védelme érdekében, miután Brüsszel nem volt hajlandó meghosszabbítani a behozatali tilalmat.
Erre válaszul Ukrajna eljárást indított a három állam ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), valamint válaszlépésekkel fenyegetőzik. Valóban bölcs dolog egy háborúban álló országnak ilyen retorikával válaszolni szomszédai jogos félelmeire?
A jelenlegi helyzet megértéséhez először is meg kell vizsgálni, milyen előzményei voltak és ezek hogyan vezettek annak kialakulásához. Ukrajna és az EU, valamint a tagállamok közösen társulási megállapodást kötöttek 2017-ben, ebben többek között a gazdasági integráció részeként egy szabadkereskedelmi övezet kialakítását is előirányozták, ami azt jelenti, hogy vámmentessé válik az ukrán áruk behozatala az uniós piacra.
A kereskedelmi részletszabályok kidolgozására tavaly született egy uniós rendelet is, amely tartalmaz biztonsági rendelkezéseket, pontosan a tagállamok érdekeinek biztosítása érdekében. A rendelet felhatalmazása alapján idén májusban Brüsszel lépett is a keleti tagállamok nyomására, és korlátozta az ukrán gabona behozatalát az EU-ba.
Az ukrán gabona kapcsán több kifogás is felmerült: egyrészt nem a megígért tranzitra került sor, hanem az EU-ba értékesítették azt. Ez a dömping nemcsak lenyomta az árakat, ami az itteni gazdák megélhetését sodorta teljes veszélybe, de egyúttal a minősége is komoly egészségügyi aggályokat vet fel.
Hiszen a termelésnél semmiféle uniós előírást nem tartanak be, ez olcsóbbá teszi a termelést és kockázatossá a terméket – nem véletlenül született hát meg az említett rendelet a tagállamok védelméről.
Ahogy ennek a brüsszeli tilalomnak a határideje lejárni látszott, a keleti tagállamok hosszabbításért lobbiztak Ursula von der Leyennél. Hiszen most jön az aratási időszak, és ha ilyenkor lenyomják az árakat, sokan tönkremehetnek miatta.
Brüsszelt ez aligha hatotta meg: szó nélkül hagyták, hogy lejárjanak a meghatározott intézkedések. Erre válaszul a már említett három tagállam saját hatáskörben lépett, amire válaszul Ukrajna eljárást indított a WTO előtt. Ez a fejlemény elsősorban Von der Leyennek okozhat majd fejtörést, de Kijev számára sem volt egy túl bölcs döntés.
Ez egyértelműen lehetőséget biztosít a bizottságnak, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson a három tagállam ellen, amely egy elhúzódó folyamat, ami során vagy megoldódik az ügy, vagy végül az Európai Unió Bírósága hoz döntést. Amelyet aztán a tagállamok vagy végrehajtanak, vagy nem.
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/09/egy-fuldoklo-ember-kapalozasa