Az IMF szerint Ukrajnának csak idén mintegy 40 milliárd dollárra lenne szüksége a felszínen maradáshoz, az Egyesült Államoktól pedig valószínűleg nem érkezik további támogatás. Mivel próbálkozhat az Európai Unió Ukrajna finanszírozásának megoldására?
Mindent bevetett Brüsszel, hogy sikerüljön elfogadtatni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt, holott mindenki tisztában van vele, hogy ez az összeg nem fogja kihúzni a háború sújtotta országot a bajból.
Kijev még az olyan alapvető kiadásokat is nyugati támogatásokból és hitelekből fizeti, mint a köztisztviselők vagy az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bére – írja a Politico hírportál.
Ez pedig hosszú távon nem fenntartható, főleg mivel jelenleg úgy tűnik, az Egyesült Államok támogatása elapadt. Joe Biden amerikai elnök nem tudta elfogadtatni a képviselőházzal az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélyt decemberben.
A napokban a szenátus által beterjesztett 370 oldalas salátatörvény, amely az Ukrajnának szánt segély mellett Izrael és Tajvan számára is elkülönítene összegeket, valamint jelentősen átszabná a határvédelem és a bevándorlás szabályozását, szinte esélytelen, hogy elfogadásra kerüljön.
A republikánus törvényhozók ráadásul nem csupán az Ukrajnának szánt pénz miatt lázadnak a javaslat ellen, de azért is, mert kisebb megszorítások mellett még szélesebbre tárná az Egyesült Államok kapuját a migránsok előtt.
Többek között olyan rendelkezés is szerepel benne, amely lehetővé teszi, hogy a honosított bevándorlók korlátlan számú külföldi rokonuknak segítsenek az országban letelepedni – mutat rá a Breitbart amerikai hírportál.
Mivel nyilvánvaló, hogy a nyugati segítség elapadása a poklot szabadítaná el Ukrajnában, az amerikaiakra pedig már nem számíthatnak, Brüsszel új finanszírozási lehetőségeket keres. Az EU költségvetésében már nem igazán lehet további forrásokat találni, ráadásul több tagállam is nyilvánvalóvá tette, hogy nem hajlandó elválasztani a segélyek kérdését az unión belüli prioritások finanszírozásának rendezésétől.
Az egyik javaslat a befagyasztott több mint 200 milliárd eurónyi orosz vagyon elkobzása Ukrajna megsegítésére, amivel annak ellenére komolyan foglalkozik az EU, hogy még a három legnagyobb tagállam, Németország, Franciaország és Olaszország is ellenzi ezt, a lehetséges jogi és pénzügyi következményektől tartva.
Egy valamivel szolidabb terv nem adná az ukránoknak az orosz vagyont, csupán biztosítékként használná fel azt hitelfelvételhez. Ezt a verziót támogatja többek között Johan Van Overtveldt, az Európai Parlament költségvetési bizottságának belga feje, aki szerint ha ez a terv meghozza gyümölcsét, „akkor a valóság az, hogy az ukrán hadsereg olyan lőszerrel lövi az orosz hadsereget, amelyet valójában Putyin úr fizet”.
Míg ez idáig Magyarország nagyrészt egyedül igyekezett a mielőbbi béke szükségességét hangoztatni, várható, hogy a közeljövőben egyre inkább megerősödnek majd az EU-ban a békepárti hangok nem utolsósorban az unióra háruló költségek megemelkedése miatt is.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/02/brusszel-otven-milliard-euroja-nem-huzza-ki-a-bajbol-ukrajnat