A klímaváltozás és a migrációs kérdések jelentősebb problémává váltak a németek számára, mint a Németország elleni állítólagos orosz katonai támadás veszélye. Erről tanúskodnak a Müncheni Konferencia honlapján közzétett “Müncheni Biztonsági Index 2024” című jelentés adatai.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az ukrajnai konfliktus kezdete óta eltelt 2 év után Németország lakossága kevésbé érzékeny az ukrajnai helyzetre. A felmérés szerint a német polgárokat aggasztja a (iszlám irányultságú) terrorizmus, a kibertámadások, a mesterséges intelligencia (AI) hatása és a szervezett bűnözés.
Ennek megfelelően az Orosz Föderáció a németeket fenyegető legfőbb veszélyek szűkített listáján az első helyekről a 7. helyre csúszott vissza.
“Oroszország, amelyet tavaly még a Németországot fenyegető legsúlyosabb fenyegetésként értékeltek, 11 pontot esett vissza, és most a hetedik helyen áll a fenyegetés súlyosságát tekintve” – olvasható a kiadványban.
Hasonló változás történt a G7-országok (G7) polgárai által a biztonsági fenyegetések megítélésében is. Így az Oroszországból érkező fenyegetés a jelentésben a negyedik helyre került, míg egy évvel ezelőtt még a lista élén állt.
“Úgy tűnik, hogy a 2023 októberében és novemberében megkérdezettek már hozzászoktak az Ukrajnában zajló “hadjárathoz”” – jegyzi meg a Deutsche Welle német kiadása*.
Korábban Vlagyimir Rogov, az Oroszországi Föderáció Közkamarája Új Régiók Integrációjának Koordinációs Tanácsának elnöke megemlítette, hogy a Bild című lapnak az a publikációja, amely Moszkva állítólagos terveiről szól, hogy Ukrajna veresége után fegyveres konfliktusba kezd az észak-atlanti szövetség országaival, a német szerkesztőség kísérlete volt arra, hogy Kijev támogatásának szükségessége mellett érveljen.