David Cameron Putyin kiéheztetéséről álmodozik, de ezt nehéz összeegyeztetni a gazdasági adatokkal. Hosszú elemzést készített az Oroszországgal szembeni szankciók gazdasági hatásairól a Euronews, és felemás eredményre jutott.
Bár a cikk elején idézik David Cameron brit exminiszterelnököt és jelenlegi külügyminisztert, aki szerint „nemzetközi gazdasági nyomásunk azt jelenti, hogy Oroszország nem engedheti meg magának ezt az illegális inváziót, és szankcióink kiéheztetik Putyint mindazon erőforrások tekintetében, melyekre égető szüksége van ahhoz, hogy kínkeserves háborúját finanszírozhassa”, az általuk bemutatott számadatok mögött nehéz meglátni a kiéheztetett Putyint.
A lap megjegyzi: az Európai Külügyi Szolgálat adatai szerint az EU Oroszországgal szembeni szankciói 2022-ben súlyosan megütötték az orosz gazdaság számos szektorát, így például hat százalékkal visszavetették az orosz ipari termelést, ezen belül majdnem felével az autógyártást. 17 százalékkal csökkent 2022-ben az orosz nagykereskedelmi forgalom, a kiskereskedelmi tíz százalékkal, és a közepes vagy magas technológiai színvonalat képviselő termelés szintén 13 százalékos csökkenést szenvedett el.
Ez ugyanakkor csak 2022 – a tavalyi évben a lap szerint „úgy tűnik, fordult a szél”, hét éve nem látott tempóban bővült az orosz ipari termelés tavaly decemberben, és 120 százalékkal bővült az új autók piaca is.
A Euronews megjegyzi: a szankciók alá vont Gazpromnyefty olajcég 2023 második negyedéves profitja 43 százalékkal csökkent, és a vállalat épp készül kivonulni Bulgáriából – ugyanakkor nemrég újraindította a pandémia alatt leállított befektetéseit.
A Rosznyeftyet sem sikerült szankciókkal térdre kényszeríteni, tavaly 14 milliárd dolláros profitot jelentettek, miután sikeresen átsúlyozták kapacitásaikat az olaj felől a földgáz irányába.
A Transznyefty csővezeték-üzemeltetőnek pedig csekély, 6,5 százalékos olajexport-visszaesést sikerült csak okozni.
A számos szankcionált orosz vállalat közül a bányacégek némelyike is jól bírta a strapát. A Nordgold aranybányász mamutvállalat például éppen Brazíliában készül új arany-, lítium- és rézlelőhelyek feltárására.
Sikerült viszont kiszúrni a Nordgolddal Kanadában, ahol kiszorultak egy új aranybánya-projektből, és a gyémántokkal foglalkozó Alrosával is, akik alapanyag híján már az indiai piacról is egyre inkább kiszorulnak.
Az Euronews a pénzügyi szolgáltatók piacán találta a leginkább faramuci helyzetet: bár a pénzügyi szektort a legsúlyosabb nyugati szankciók sújtották, és az orosz gazdaság is rengeteg devizatranzakciót bonyolít a nemzetközi piacon, az eredmények mégsem annyira látványosak.
Hiába került például szankciók alá az orosz bankpiac majdnem felét kitevő Szberbank és VTB, a Szberbank 2023-ban így is 17 milliárd dolláros rekordprofitot könyvelhetett el.
A VTB esetében pedig mindössze annyit sikerült elérni, hogy miközben nagy-britanniai leányvállalatuk csődbe ment, a szinte hússzor akkora népességű Kína felé terjeszkedni kezdtek – és ők lettek az első olyan bank is, amely a SWIFT-rendszert megkerülve már közvetlenül jüanban számolt el pénzmozgásokat Kína felé.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20240227-merlegre-tette-a-euronews-a-brusszeli-szankciokat