Igen csekélyek a Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök ellen induló jelöltek esélyei az idei elnökválasztáson – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Seremet Sándor szakértő.
A keleti nagyhatalomban ma kezdődik meg az elnökválasztás, melyen összesen négy politikus indul, ám Putyin kihívói között nincs olyan karizmatikus ellenzéki személyiség, aki reális ellenfele lehetne a jelenlegi államfőnek.
Háromnapos elnökválasztás kezdődik ma Oroszországban, mely a Szovjetunió megszűnése óta már a nyolcadik voksolás lesz. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, akkor 2024. április 7-én második fordulót tartanak, erre azonban kicsi az esély.
Kik indulnak Putyin ellen az orosz elnökválasztáson?
Az orosz Központi Választási Bizottság által jóváhagyott szavazólapon 2008 óta először csak négy jelölt szerepel majd:
Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök;
Vlagyiszlav Davankov, a parlament alsóházának, az állami dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója;
Leonyid Szluckij, a duma vezető tagja, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője;
Nyikolaj Haritonov, a duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a kommunista párt jelöltje.
A Magyar Nemzetnek Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia-központ szakértője elmondta, hogy a Putyin ellen induló jelöltek esélyei igen csekélyek.
Sokan úgy vélik, hogy Borisz Nagyezsgyin kiesésével-kitiltásával a választási hajszából az idei választások teljesen unalmassá váltak, ugyanis Putyinnak ezzel egy reális kihívója sem maradt. Véleményem szerint Putyin győzelmét Nagyezsgyin indulása sem veszélyeztette volna – magyarázta az elemző.
Putyinon kívül így mindössze hárman fognak indulni az elnöki székért, akik tulajdonképpen a rendszeren belüli ellenzék – vélekedett Seremet Sándor. Nyikolaj Haritonov már 2004-ben is indult Putyin ellen, akkor a második helyen végzett, a szakértő ugyanakkor kiemelte, a 76 éves politikus a fontos területért felel a távol-keleti és sarkköri régióért felelős bizottság vezetőjeként.
Leonyid Szluckij az LDPR párt jelöltje. A pártot a már elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkij fémjelezte, aki hangos, gyakran alpári beszédeiről volt híres. Szluckij 2003 óta aktív politikus. Választási kampánya során hangsúlyozta az annektált régiók támogatásának fontosságát, a vállalkozások védelmét a »speciális katonai művelet« körülményei között – magyarázta Seremet Sándor.
Vladiszlav Davankov a legfiatalabb jelölt, ő az Új emberek párt jelöltje. A szakértő kiemelte: a politikus híres kezdeményezései között szerepel az iskolai házi feladatok eltörlése, a májusi ünnepekkel kapcsolatos szabadnapok meghosszabbítása, valamint a várandósok ingyenes parkolása.
Van esély Putyin leváltására?
„Ezek a jelöltek bár ténylegesen aktív, valós politikusok, indulásuk nemigen fenyegeti a regnáló elnök esélyeit. Putyin a nemzetközi kritika ellenére továbbra is népszerű vezető az országban, ezzel együtt a jelöltek jóváhagyása általában megfontolt, hogy a választások eredménye stabilan biztosítható legyen” – nyilatkozta lapunknak az MKI szakértője.
Hozzátette: jelenleg az orosz politikában egyelőre nincs olyan karizmatikus ellenzéki személyiség, aki reális kihívója lehetne Vlagyimir Putyinnak.
Az orosz választási rendszert érő kritikák kapcsán Seremet Sándor rámutatott: a kritikák legtöbb esetben a szavazásokat érintik, mint például a szavazatok számlálása, az urnák megfelelő szállításának biztosítása, esetleg a „kényelmetlen” jelöltek regisztrációjának a nehezítése, így például Nagyezsgyin is formális hibák miatt esett ki. Összesen közel 40-en jelentkeztek a Központi Választási Bizottságnál.
Az idei választás többnapos lesz, és idén először alkalmazzák a távszavazást is, így Moszkva mellett 28 régióban szavazhatnak ilyen formában. Erre január 29. és március 11. között lehetett regisztrálni, és a közlések szerint összesen több mint 4,6 millió kérelmet dolgoztak fel.
Mik az orosz elnök jogkörei? – Így néz ki az orosz közgjogi berendezkedés
Az orosz alkotmány szerint az Oroszországi Föderáció demokratikus szövetségi jogállam, köztársasági államformával, ahol az államhatalmat az elnök, a szövetségi közgyűlés (a szövetségi tanács és az állami duma), a kormány és az orosz bíróságok gyakorolják. Az orosz elnök amellett, hogy az alkotmány szerint az ország vezetője, nagyon fontos szereplő, hiszen az orosz politikai rendszer szorosan fűződik a gazdasági és üzleti érdekcsoportokhoz is. Az államfő sok esetben az egymással versengő vagy szembenálló csoportok között kiegyensúlyozó szerepet is betölt.
A közvélemény-kutatások szerint az oroszok többsége Putyint támogatja. A tervek szerint az új elnököt 2024. május 7-én iktatják majd be.
Putyin a Szovjetunió szétesése után az 1990-es évek mélyrepülésében került hatalomra, és sokan úgy vélik Oroszországban, hogy az ő nevével fémjelzett korszak hozta a javulást, mutatott rá a szakértő. Oroszországban jobbak lettek a gazdasági viszonyok, ismét megjelent a világpolitikai erőtérben.
Ha úgy tetszik, sok orosz úgy tartja, hogy a nemzeti önbizalom jött vele vissza. Komoly eredmény volt, hogy sikerült konszolidálnia a csecsenföldi konfliktust, amely sok áldozatot követelt és igen gyakori terrortámadásokkal járt Moszkvában. Ezek fontos eredmények voltak, és ez hatással van az elnök megítélésére is, ami többnyire pozitív értelemben – idézte fel Putyin politikájának fontos pillanatait Seremet Sándor.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/03/putyin-oroszorszag-megmentoje-ma-kezdodik-az-orosz-elnokvalasztas