Az ezzel kapcsolatos terhekből azonban nem minden tagállam veszi ki egyenlően a részét. Franciaország például sereghajtó a háború miatt földönfutóvá váltak befogadásában.
Bár az EU újabb egy évvel, 2025 márciusáig meghosszabbította az ukránoknak járó ideiglenes védelem hatályát, a bizonytalanság és a bürokratikus követelmények továbbra is megnehezítik a menekültek dolgát.
A 2022. február óta 4,3 millió ukrán menekült az Európai Unióba. Ez az embertömeg azonban korántsem egyenletesen oszlik el az érintett országokban. Az abszolút számokat tekintve Németország áll az élen 1,2 millió befogadottal, de Lengyelország is közel egymillió menekültnek ad otthont.
Ha a népességhez viszonyítjuk az érkezők számát, Lengyelország, a balti államok, Csehország, Szlovákia és Bulgária nyújtott segítséget a legtöbb menekültnek. Mindkét listán a sereghajtók között kullog azonban Franciaország – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál, ahol az Eurostat adatai szerint mindössze 64 720 ukrán lelt új otthonra.
Igaz, ebben a számban nincsenek benne a kiskorúak, nekik ugyanis nincs szükségük engedélyre a Franciaországban tartózkodáshoz. Egy civil szervezet becslése szerint ez nagyjából harmincezer főt jelent, azonban ha ezt hozzáadjuk a fenti számhoz, az még mindig kevesebb menekültet jelent, mint a mindössze ötmillió lakosú Írország által befogadott százezer fő.
A szakértők az okok között említik a nyelvtudás hiányát, a francia bürokráciát, a más országokhoz (főleg Németországhoz) képest alacsonyabb szociális juttatásokat, valamint azt a tényt is, hogy a háború kitörésekor Franciaországban nem létezett jelentős ukrán közösség, amely segíteni tudta volna az érkezőket, enélkül pedig nehéz boldogulni.
Az ukrán menekülteknek nincs egyszerű dolguk, ha információhoz akarnak jutni az ideiglenes védelem igénylésével, a lakhatási és szociális támogatási programokkal, valamint a tanulási és munkalehetőségekkel kapcsolatban. Míg a németek ezt szövetségi hatáskörben oldják meg, a francia kormány a civil szervezetekhez „szervezte ki” a tájékoztatást és az érkezők segítését is.
A Lengyelországban, Romániában és Moldovában tartózkodó ukrán gyerekek kétharmada a Save the Children civil szervezet adatai szerint nem jár helyi iskolába, sokuk inkább online tanul az ukrán tanterv szerint.
Az Eurostat adataiból pedig kitűnik, hogy egyes országok, például Csehország, Franciaország, Svédország és Észtország, a menekültek számának csökkenéséről számoltak be.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/03/macron-csak-a-szavak-szintjen-all-az-ukranok-mellett