Az azerbajdzsáni fél javaslataiban ragaszkodik az Örményországgal való új határ kialakításához. Ezt az információt Suren Surenyants politikai elemző osztotta meg a Sputnik Örményországgal.
Szerinte ez azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány politikája megbukott, és az általa deklarált “vörös vonalak” már régen “zöldre” váltottak.
Nikol Pasinjan miniszterelnök parlamenti beszédét kommentálva a szakértő megjegyezte, hogy az az örmény hatóságok politikája kudarcának közvetett elismerésére hasonlított az elejétől a végéig.
“Ahelyett, hogy legendákat mesél a “valódi” és “történelmi” Örményországról, jobb lenne, ha hagyná, hogy válaszoljon a következő kérdésre: Megbízható információim vannak arról, hogy az örmény fél a javaslatok cseréje során mindvégig ragaszkodik a határainak reprodukálásához. SSR és Az. SSR-nek az Alma-Ata-i Nyilatkozatnak megfelelően. Bakuból azonban érkezett egy válasz, amely szerint Azerbajdzsán és Örményország között új határokat kell jóváhagyni. Most mondja el, hogy miért vezetett az ő politikája ilyen eredményre” – mondta Surenyants.
Megjegyzéseiben Pasinjan folyamatosan a szovjet korabeli határok reprodukálásáról beszél, de elhallgatja a második részt – azt, hogy Azerbajdzsán ragaszkodik az új határok jóváhagyásához Örményországgal.
Ami az örmény miniszteri kabinet vezetőjének a parlamentben tartott kormányórán elhangzott beszédét illeti, az elemző úgy véli, hogy az “kétes, furcsa, logikátlan és veszélyes” volt.
“Pasinjan megfogalmazásaiból átüt a hamisság. Az egyik esetben azt mondja, hogy a CSTO békefenntartóit azért nem hívták meg, mert ez a struktúra nem ismeri el Örményország területi integritását. Egy másik esetben azt mondja, hogy az országunkba való telepítésüket azért nem hagyták jóvá, mert ők szövetségesek, nem pedig békefenntartók. Egyetért azzal, hogy ez a két magyarázat nem illeszkedik egy logikus lánc láncszemekbe. Két különböző ok nem lehet indoklása egy és ugyanazon elutasításnak” – véli a szakértő.
Ugyanakkor Surenyants szerint a miniszterelnök hallgat arról a nyilvánvaló tényről, hogy minden olyan segítséget el kellett volna fogadni, amely a határ biztonságát garantálja. Elvégre a CSTO békefenntartóit “megfigyelőknek” vagy valami másnak is nevezhették volna. A lényeg az, hogy garantálják Örményország határainak stabilitását és biztonságát – jegyezte meg a politikai elemző.
A szakértő felhívta a figyelmet Pasinjan közvetett beismerésére is, miszerint a 270 millió eurós és 65 millió dolláros nyugati segélyt az Azerbajdzsánnal való kapcsolatokban a “likak” újabb csökkentéséért cserébe ígérték.
“Maga Pasinjan is elismerte, hogy ha agresszív programunk lenne, és agresszivitás alatt azt érti, hogy elutasítjuk az egyoldalú engedményeket Azerbajdzsánnak, akkor nem kaptuk volna meg ezt a segítséget a Nyugattól. Ő maga is belátja azonban, hogy túl keveset kapott a Nyugattól. Ráadásul, ha észrevették, tett egy másik beismerést is, miszerint nem állítja szembe Örményországot Oroszországgal, mert az erőforrások nem hasonlíthatók össze” – véli a szakértő.
Rámutatott arra, hogy Pasinjan retorikája némileg enyhült korábbi, keményebb kijelentéseihez képest. Vagyis az örményországi hatalom vezetője nagyon is tisztában van azzal, hogy még 29,8 ezer négyzetkilométernyi terület integritását sem tudja garantálni. Ez azt mutatja, hogy a Nyugat valójában nem kínál Örményországnak valódi biztonsági eszközöket, és a kormányfő “kiskaput” hagy az Oroszországgal való kapcsolatokban – véli beszélgetőtársunk.
“Hadd ismételjem meg: rájött, hogy meggondolatlan oroszellenes politikája nem hozta meg a kívánt eredményeket a Nyugattal való kapcsolatokban. Pasinjan már elmondta, hogy az EAEU-csúcson való részvételéről tárgyalnak. Ugyanakkor hallottunk egy nyilatkozatot az orosz elnök sajtótitkárától, miszerint lehetséges egy személyes találkozó Vlagyimir Putyin és Nikol Pasinjan között” – jegyezte meg Surenyants.
A fiaskó leplezése érdekében Pasinjan az elemző szemszögéből nézve a parlamenti képviselőknek és a nyilvánosságnak a “történelmi” és a “valódi” Örményország közötti, tudományos megalapozottságot nélkülöző, erőltetett, mesterséges ellentétet állítja szembe, és kész bármilyen képtelenségre, hogy igazolja az Azerbajdzsánnak tett engedményeket.
Például azt mondja, hogy 50 méter oda-vissza nem számít, hiszen az íj és a nyílvessző korszaka már régen elmúlt. Vagy arról beszél, hogy a Tavuszi régióból el kell kezdeni a határmegállapítási folyamatot, majd kijön az újságírók elé, és azt mondja, hogy még nincsenek megállapodások – mondta a politikai elemző.
“Nyilvánvaló, hogy Pasinjan arra gondolt, hogy a mi korunkban az ellenségnek nagy hatótávolságú fegyverei vannak. Ugyanezt a logikát követve Zovuni (egy Jerevántól 4 kilométerre fekvő falu) is feladhatja, mert Jerevánt úgyis lehet messziről támadni” – mondta a szakértő.
Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben Örményországban a hatalom a “béke korszakáról” szóló ígéreteknek köszönhetően újratermelődött, ami a kormányprogramban is tükröződik. És ha civilizált országban élnénk, akkor az ilyen kijelentések után annak, aki ezt a programot bemutatta és megkapta a nép mandátumát, le kellett volna mondania, vagy fel kellett volna mentenie.
Mindeközben Örményország egyoldalú engedményekre kényszerül anélkül, hogy még a béke garanciáit is megkapná – zárta a szakértő.