Európába visszatért a területi fenyegetettség az EU külügyi főképviselője szerint. A háború Ukrajna ellen egzisztenciális fenyegetést jelent az egész Európai Uniónak, ezért kiemelt figyelmet kellene fordítani az európai hadiiparra – figyelmeztetett Josep Borrell.
Oroszország Ukrajnával szembeni háborúja visszahozta Európába a területi fenyegetettséget, és arra kényszerítette az EU-t, hogy a védelmet helyezze saját biztonságpolitikájának középpontjába. Az Ukrajna ellen folyó háború egzisztenciális fenyegetést jelent az egész Európai Uniónak – jelentette ki Josep Borrell.
Az Európai Unió (EU) külügyi főképviselője szerint azért is jelent komoly fenyegetést az orosz–ukrán háború, mert az amerikai szerepvállalás egyre inkább bizonytalanabbá válik.
Borrell, aki az Európai Külügyi Szolgálat honlapján blogbejegyzésben kommentálta Európa két háború között című új könyvének megjelenését, arról is írt, hogy ha Putyinnak sikerül megsemmisítenie Ukrajna függetlenségét, akkor nem áll meg ott.
Ha Putyin győzedelmeskedik – annak ellenére, hogy az európaiak és az amerikai közvélemény egyértelműen támogatja Ukrajnát –, az veszélyes jelzést küld arról, hogy képesek vagyunk-e kiállni azért, amiben hiszünk – tette hozzá Josep Borrell.
Megjegyezte, hogy az EU-nak meg kell változtatnia az európai védelem teljes paradigmáját. A közös piac és a kereskedelem jól működött az EU-tagállamok közötti béke megteremtésében, de ezek az eszközök már nem elegendők a külső biztonság garantálásához – fogalmazott, és kiemelte: az európaiak túl sokáig delegálták saját biztonságukat az Egyesült Államokra, és legalábbis az elmúlt harminc évben, a berlini fal leomlása után megengedték a „csendes leszerelést”.
El kell ismernünk stratégiai felelősségünket, és képessé kell válnunk arra, hogy saját magunk védjük meg Európát, erős európai pillért építve a NATO-n belül. És ezt az ugrást nagyon rövid időn belül meg kell tennünk. Nem azért, mert háborút akarunk indítani. Éppen ellenkezőleg: meg akarjuk akadályozni azt azáltal, hogy rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyekkel hitelesen elrettenthetünk minden agresszort – hangsúlyozta az EU főképviselője.
Külön hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az erőfeszítések nem jelentik egy európai hadsereg létrehozását. A védelem az EU-tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, és belátható időn belül az is marad. Egy ilyen paradigmaváltás azonban az egyes EU-tagállamok nemzeti szintű védelmi kiadásainak növelését vonja maga után.
Az ilyen kiadások átlagos összege az EU-ban 2023-ban a GDP 1,7 százalékát teszi ki. A cél eléréséhez ennek az aránynak több mint két százalékra kell emelkednie.
Arról is beszélt, hogy az európai országoknak el kell kezdeniük közösen költeniük a hiányosságok pótlása, a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Borrell szerint ma az európai hadseregek a katonai felszereléseknek csak 18 százalékát szerzik be együttműködések során, pedig az EU-tagállamok még 2007-ben legalább 35 százalékos referenciaértéket határoztak meg az ilyen közös beszerzésekre.
A védelmi iparunk számára is sürgős előrelépésre van szükség. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta az európai hadseregek az új felszerelések 78 százalékát az EU-n kívülről vásárolták. Az elmúlt hónapokban jelentős előrelépést értünk el, de még mindig nehézségekbe ütközik, hogy elegendő lőszert küldjünk Ukrajna támogatására. Emellett jelentős minőségi kihívásokkal kell szembenéznünk az olyan új katonai technológiák terén, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencia.
Az Ukrajna elleni háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológiai fölény kulcsfontosságú. Szükségünk van egy saját fejlesztésű védelmi iparra, amely megfelel az igényeinknek – jelentette ki a főképviselő.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/04/vilaghaborus-figyelmeztetes-europaba-visszatert-a-teruleti-fenyegetettseg