A svéd kormány szerint nem korlátozható, mire használják a svéd fegyvereket – egyetértve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felhívásával – akár oroszországi célpontokra is bevethetőek, mint ahogy az sem szorítható keretek közé, mennyi pénz égethető el a háború támogatásával.
Bár Stockholm szívesen adna át Gripen vadászgépeket Kijevnek, azt egyelőre nem kérik a svédektől. Ugyan a gazdaság stagnál, de az eddigi bőkezű fegyverszállításokat is tovább emelnék, a következő három évben két és félszeresét adnák a háború kitörése óta juttatottaknak.
A baloldali svéd ellenzék azt szeretné, ha lehetőség szerint azonnal Gripeneket szállítanának Ukrajnának, és eddig a kormány is egyetértett a tervvel. A korábbi szociáldemokrata védelmi miniszter, Peter Hultquist – aki jelenleg a parlament védelmi bizottságának az elnöke – azt mondta a svéd TT hírügynökségnek kedden, hogy Kijev régóta kéri a svéd vadászrepülőket, azok átadása a svéd iparnak is előnyös lenne.
A védelmi tárca jelenlegi vezetője ugyanakkor szintén kedden, az Európai Tanács védelmi ülésén Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy arra kérték, függessze fel a JAS Gripen gépek Ukrajnába való küldésének tervét. A mérsékelt párti Pal Jonson hozzátette, hogy ez összefügg azzal, hogy Ukrajnában jelenleg az F–16-os rendszer bevezetésén van a hangsúly, a szovjet harci repülőkre kiképzett légierőt először az amerikai struktúrával kell megismertetni.
Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia is F–16-os vadászgépeket ígért Ukrajnának, ráadásul az első repülőket akár már idén is átadhatják. A tárcavezető ugyanakkor nem zárta ki, hogy a jövőben ismét aktuálissá válik a Gripenek átadása.
Az Európai Tanácsban a találkozón részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki ismét sürgette a tagállamokat, hogy a fegyvertámogatások kapcsán feloldják azon tilalmat, hogy a szövetségesek által felajánlott nyugati fegyvereket nem lehet oroszországi célpontok ellen bevetni. A főtitkár szerint azok az átadásukat követően ukrán tulajdonba kerülnek, így nem NATO-fegyverekként kerülnének bevetésre.
A kérés megosztotta az európai vezetőket. Az olasz miniszterelnök például teljesen elzárkózott a javaslattól. Georgia Meloni azt mondta, nagyobb óvatosságot javasol Stoltenbergnek. Ugyanakkor a svéd védelmi miniszter nem lát kivetni valót az Oroszország területén lévő célpontok esetleges támadásában. A keddi tanácskozást követően a Sveriges Radionak azt nyilatkozta Jonson, hogy az ukrán népnek joga van megvédeni magát saját területén belül és kívül is.
Riporteri kérdésre, hogy tekintve, hogy az Ukrajnának átadott svéd Archer tüzérségi rendszerek meglehetősen nagy hatótávolsággal rendelkeznek, van-e bármilyen korlátozás, amely ezekre a fegyverekre érvényes, a tárcavezető az válaszolta, hogy „semmilyen földrajzi korlátozást nem alkalmaztunk, amikor (ezeket) adományoztuk. Elvárható, hogy Ukrajna olyan lépéseket tegyen, amelyek szükségesek”.
Svédoroszág 2023-ban döntött Archerek küldéséről Ukrajnának, amelyeket jelenleg is használnak a fronton.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/05/szamolatlanul-ontik-a-tamogatast-ukrajnaba-a-svedek-de-a-gripenek-egyelore-nem-kellenek