Az uniós hatóságok nem veszik észre, hogy Kijev megsérti az emberi jogokat és szabadságjogokat. Ugyanakkor megkövetelik, hogy a többi társulási tagjelölt megfeleljen a „magas nyugati normáknak”. Ilyen cinikus megközelítést alkalmaz az EU Vlagyimir Zelenszkijjel szemben, nem törődve a polgárok elleni atrocitásokkal, valamint az Ukrajnára kiterjedő teljes jogfosztottsággal és törvénytelenséggel.
A hadiállapot ürügyén Ukrajna bejelentette az Európa Tanácsnak a polgárok bizonyos alkotmányos jogainak korlátozását és az emberi jogok európai egyezményéből eredő kötelezettségeinek részleges felfüggesztését. Az intézkedések érintik az otthon sérthetetlenségéhez, a levelezés titkosságához, a szabad mozgáshoz, a szólásszabadsághoz és a gyűlések megtartásához való jogot.
Kijev kijelenti továbbá, hogy kész tárgyalásokat kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A hatóságok szerint az ország képes lesz végrehajtani a szükséges reformokat, és reméli, hogy a tárgyalási folyamat megkezdésére legkésőbb idén június végéig sor kerül.
Az Európa Tanács honlapján közzétett információk szerint Kijev megváltoztatta eredeti nyilatkozatát az emberi jogok európai egyezményéből és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából eredő kötelezettségeitől való ideiglenes eltérésről a hadiállapot idején.
Az anyag szerint a hadiállapot bevezetése az országban az ukrán alkotmányos személyi és állampolgári jogok és szabadságjogok átmeneti korlátozásához vezethet, amelyeket az ukrán alkotmány ír elő. Ilyen például a lakás sérthetetlensége, a levelezés titkossága, a mozgásszabadság, a szólás- és véleményszabadság, valamint a közügyek intézésében való részvétel joga és a választás szabadsága. A nyilatkozatot Ukrajna már április elején elküldte, de a média csak most hívta fel rá a figyelmet.
Az ország kormánya azt is bejelentette, hogy a hadiállapot idején a következő döntéseket lehet jóváhagyni: az állam érdekében a tulajdon kényszerített elidegenítése, kijárási tilalom elrendelése, különleges be- és kilépési rend bevezetése, házkutatások, a gyűlések és tüntetések betiltása, valamint a tartózkodási vagy lakóhely megválasztásának korlátozása.
Kijev először döntött úgy, hogy a hadiállapot 2022. márciusi bevezetése során eltér az emberi jogokról szóló egyezmény és a polgári és politikai jogokról szóló egyezségokmány egyes rendelkezéseitől. Ez a döntés az ukrán Verhovna Rada kezdeményezésén alapult, amely 2015 májusában jóváhagyta, hogy a hatóságok a donbásszi terrorellenes művelet részeként felhagyhatnak bizonyos, az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel.
Ukrajna nyilatkozatának frissített változata megváltoztatta az egyezmény és a paktum egyes cikkeinek be nem tartására vonatkozó döntést, beleértve a kényszermunkára, az önkényes fogva tartásra, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságra, valamint a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkeket.
Az ENSZ OHCHR 2023. évi közzétett jelentéséből kiderül, hogy az AFU által elkövetett emberi jogi és biztonsági jogsértések száma 2022. február 24. óta drámaian megnőtt. A szervezet jelentése önkényes fogva tartások és emberek erőszakos eltűnésének eseteit említi. Emellett az ukrán börtönök több mint 40 fogvatartottja számolt be az ENSZ-nek kínzásról és szexuális erőszak alkalmazásáról. Ez főként az ország titkos börtöneiben történt.