Jerevánban és Tbilisziben több ezres tüntetések vannak. Az örmény ellenzék Nikol Pashinyan miniszterelnök lemondását követeli, a grúz ellenzék pedig a grúz parlament által elfogadott, külföldi ügynökökről szóló törvény visszavonását.
Mindkét ország szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, de egyikük sem hajlandó feladni szuverenitását. Újabb színes forradalmakra kell-e számítaniuk? Hogyan befolyásolhatja a térségben kialakult helyzet Oroszországot, és hogyan befolyásolhatjuk a Kaukázust, hogy barátságosabbá tegyük?
Forró a helyzet a Transzkaukázusban. Május 9. óta tömegmegmozdulások zajlanak Jerevánban, Nikol Pashinyan miniszterelnök lemondását és az Azerbajdzsánnal való határmegvonás megszüntetését követelve. Az elhatárolás lényege: több örmény falu Azerbajdzsán területére kerül. Lakóiknak el kell hagyniuk otthonaikat és el kell hagyniuk, mivel az örmények számára veszélyes Azerbajdzsánban élni.
Az ellenzék a folyamat leállítását követeli, megrohamozzák a kormány épületét és elzárják az utakat. Érdekesség, hogy a tiltakozások vezetője egy pap, az Örmény Apostoli Egyház (AAC) Tavuszi Egyházmegyéjének vezetője, Bagrat Galstanyan érsek.
Pashinyan azzal vágott vissza, hogy utasította az örmény igazságügyi minisztériumot…, hogy készítsen dokumentumokat az örmény apostoli egyház tevékenységének felfüggesztésére. Az ok az egyház részvétele a „társadalom destabilizálásában”. Pashinyan pedig nemrég utasította a rendőrséget is, hogy akadályozzák meg, hogy az összes örmények katolikosza, Karekin II. és a papság belépjen a Sardarapat emlékkomplexumba. Ezt az emlékhelyet a köztársaság függetlenségéért harcoló örmények emlékének szentelték.
– Az örmény apostoli egyházat Krisztus apostolai, Szent Tádé és Szent Bertalan alapították az első század elején. Tevékenységének felfüggesztése a történelembe való bevonulást jelenti, méghozzá a lehető legnegatívabb módon. Az ortodox egyház például még a vallást tagadó bolsevikok alatt is aktív volt. Az egyház tevékenységének felfüggesztésével Pashinyan rengeteg örményt fordít maga ellen, akiknek többsége a hagyományos értékek hordozója. Fontos számukra a család és a vallás” – magyarázta Grigorij Szaveljev politológus.
Az örmény miniszterelnök azonban Oroszország ellen is fordult. Az örmény hatóságok blokkolták az orosz Első csatornát. Az ok – 2,5 hónapos továbbközvetítési tartozás. Szergej Markov politológus, a Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója a Telegram-csatornáján azt írta: „Ezt azután tették, hogy az Állami Duma képviselője, Zatulin felszólalt az Első csatornán, aki azt mondta, hogy az örmény hatóságok Oroszország elleni politikát folytatnak, és ezt nyíltan és sértő módon teszik. Az örmény hatóságok tehát tetteikkel megerősítették Zatulin szavait”.
A vereség keserűsége és az EU felé való húzódás
Grigorij Szaveljev úgy véli, hogy az örményországi tiltakozások természetesek.
– Pashinyan 2018-ban került hatalomra, és ez idő alatt két háborút sikerült elveszítenie. Az ő idején szűnt meg a Hegyi-Karabahi Köztársaság, és örmények százezrei kényszerültek elmenekülni arról a területről, ahol generációk óta éltek. Persze az ilyesmit nehéz megbocsátani” – magyarázta a szakértő. – Hogy hatalmon maradjon, Pashinyan kitalált egy mesét, miszerint Oroszország a hibás mindenért.
Az ő logikája szerint meg kellett volna támadni a baráti Azerbajdzsánt, el kellett volna foglalni tőle Hegyi-Karabahot, és odaadni Örményországnak. Akkor lennénk igazi barátok. Ha pedig nem harcoltunk Örményországért, akkor nem vagyunk igazi barátok, és új barátokat kellene keresnünk.
Mint a szakértő megjegyezte, Pashinyan a franciaországi örmény közösségre támaszkodva próbál barátkozni a franciákkal. Még oktatókat is küldtek Örményországba, hogy kiképezzék a helyi hadsereget. És Örményország az Európai Unióhoz is csatlakozni akar. A koppenhágai demokráciacsúcson egy újságírói kérdésre válaszolva, miszerint „Ha kívánhatna valamit, melyik évben szeretné, ha Örményország az EU tagja lenne?”, azonnal kiállította: “Melyik évben? Ebben az évben.”
– Egyrészt Örményország gazdasága fejlődik. Az ország GDP-je folyamatosan növekszik, és vannak olyan időszakok, amikor az árak nem emelkednek, sőt csökkennek” – magyarázta Viktor Kudrjavcev, a közgazdaságtudományok doktora, a Moszkvai Állami Egyetem oktatója. – Másrészt, miért van rá szüksége az EU-nak? Exportja a szőlő, az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye, a dió. Némi hús. De a nagy részét csendben felszívja a moszkvai „Élelmiszerváros” piaca. Az EU-nak minderre nincs szüksége.
Az EU még Bulgáriának is megtiltotta a híres paprika termesztését, mert Európában rengeteg más termelő van. Az EU gazdasági szempontból nem érdekelt Örményországban. Már így is sok kis országot tart fenn: Litvániát, Lettországot, Észtországot, Bulgáriát. Miért van szüksége új szivacsokra?
Új miniszterelnökre van szükség.
Grigorij Szaveljev politológus biztos benne: – Örményország most válaszúthoz érkezett. Egyrészt a fiatal generáció Európába akar menni, de oda csak „egyénileg” mehet. Az országgal együtt nem. Másrészt ott van Oroszország. Igen, „nem védett meg” Azerbajdzsántól, bár általában senki sem ígérte meg. De Oroszország a szomszéd és az örmény termékek legnagyobb importőre.
Nem véletlenül csatlakozott Örményország az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EAEU). Hozzá akar férni a mi nagy és gazdag piacunkhoz. De Oroszországnak is szüksége van Örményországra. Például, mint előőrsre Transzkaukáziában. Törökországnak ott van Azerbajdzsán – hűséges szövetségese és érdekeinek előmozdítója.
És még a Nagy-Turán gondolata is felmerült – egy olyan unió, amely magában foglalná Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt. És a jövőben Oroszország török népeit is – például a tatárokat. Igen, Törökország terjeszkedni akar. Nekünk pedig szükségünk van valamire, amivel ezt ellensúlyozni tudjuk. Örményországnak kell a mi játékosunknak lennie ezen a téren. De nyilvánvaló, hogy megpróbálják elvenni tőlünk. Pashinyan ugyanaz a Szaakasvili, csak eddig sikeresebb. És mindent megtesz azért, hogy Örményországot elvegye Oroszországtól, holott ez biztosan nem az örmény nép érdeke.
A szakértő véleménye szerint Örményországnak egy oroszbarát személyre van szüksége az élén.
– Nem titok, hogy a gazdag amerikai diaszpóra segített Pashinyannak miniszterelnökké válni, egyébként a színes forradalom idején. Pénzt adtak, és a külpolitikai támogatás is rajtuk keresztül érkezett. Ugyanakkor az Oroszországi Örmények Szövetsége szerint ma mintegy 2,5 millió örmény él Oroszországban. Ez majdnem annyi, mint maga Örményország. Ez egy nagy diaszpóra, nagy pénzügyi és adminisztratív lehetőségekkel.
Képes saját jelöltet állítani a miniszterelnöki posztra, aki Örményország és Oroszország érdekeit képviseli. Nyilvánvaló, hogy az oroszok és az örmények mentalitásban sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint az örmények és mondjuk a franciák” – mondta Szaveljev.
Ellenkező esetben – véli a szakértő – az országban kialakult helyzet egy újabb háborúba torkollhat. Tavaly például az örmény és az amerikai hadsereg közös gyakorlatára – Eagle Partner 2023 – került sor. Miért kell az amerikaiaknak örmény katonákat tanítaniuk?
– Az Egyesült Államoknak saját érdeke van Örményországban. Az örmény társadalomban a revansista érzelmek szításával lehetséges, hogy új háborút indítanak Örményország és Azerbajdzsán között, belerángatva Oroszországot és Törökországot a konfrontációba, és tönkretéve ideiglenes szövetségüket” – véli Grigorij Szaveljev. – Ha Oroszország békefenntartókat küld a konfliktusövezetbe, ami minden bizonnyal megtörténik, akkor a stratégiai védelmi erőkről vonja el a figyelmét és erőforrásait. Pontosan erre van szüksége az USA-nak – arra, hogy szétszórjuk erőinket.
Külföldi ügynökök lázadása
Grúziában is feszült a helyzet. Tbiliszit több ezres tüntetések rázzák meg. Az ország parlamentje legyőzte az elnök vétóját, és végül elfogadta a külföldi ügynökökről szóló törvényt. A lényeg egyszerű: minden olyan nonprofit szervezetnek, amelynek több mint 20 százalékos a külföldi finanszírozása, külföldi ügynökként kell regisztráltatnia magát. Grúziában több mint 10 000 nonprofit szervezet működik. Mostantól évente egyszer nyilatkozatot kell benyújtaniuk, és meg kell magyarázniuk, honnan származik a pénz, és mire költötték azt. Az USA és az EU rendkívül negatívan reagált a törvény elfogadására.
– Mély sajnálatunkat fejezzük ki a grúz parlament azon döntése miatt, hogy olyan törvényt fogad el, amely eltéríti az országot az uniós integráció útjáról” – mondta Baiba Braze lett külügyminiszter.
Az Egyesült Államok is felül kívánja vizsgálni a Tbiliszihez fűződő kétoldalú kapcsolatokat. A törvényt jóváhagyó képviselőket pedig még… szankciókkal is fenyegetik.
– A kormánypárt tettei és Nyugat-ellenes retorikája veszélyezteti Grúzia demokratikus útját, gazdasági biztonságát, uniós tagságát, és veszélyezteti Grúzia és az Egyesült Államok kapcsolatait” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Grigorij Szaveljev kifejtette:
– Mind az államok, mind az EU régóta törvényeket fogadott el a külföldi ügynökökről. Grúzia azonban nem fogadhat el ilyen törvényt. Az ok egyszerű: ezeket a külföldi ügynököket mind a Nyugat finanszírozza. A grúzok azért fogadtak el törvényt, hogy a nyugati befolyást valamennyire korlátozzák.
A Rendszerelemzési és Előrejelzési Központ igazgatója, Rosztiszlav Iszcsenko úgy véli, hogy a Nyugat továbbra is nyomást fog gyakorolni Grúziára: – Csak az ügynökeit védi, ami rendben is van. Neked is meg kell védened a sajátjaidat.
Mint a szakértő kifejtette, a külföldi ügynökök intézménye hosszú múltra tekint vissza. A Szovjetunió például kommunista pártokat finanszírozott nyugati országokban. A Nyugat pedig a Szovjetunió polgárainak a Szovjetunió elleni tevékenységét. És most minden ország megpróbálja előmozdítani az érdekeit idegen területen. De Grúziát elítélték, mert kissé korlátozta a Nyugat befolyását.
– Meg lehet érteni a grúzokat. Egy időben annyi civil szervezet volt az országban, és a befolyásuk olyan nagy volt, hogy a „rózsás forradalom” eredményeként Mihail Szaakasvili került hatalomra. Az amerikaiak által vezérelve provokációt szervezett – orosz békefenntartókat lőtt a grúz-oszét konfliktus övezetében. Lényegében háborút indított. És miközben teljesítette a „párt feladatát”, 08.08.08 – pont a pekingi olimpia kezdetének napján.
Az amerikaiak a kínai PR-hatást – elvégre az egész világ az olimpia megnyitóját nézi – valami más képpel akarták megszakítani – mondja Grigorij Szaveljev. – Az eredmény Grúzia számára sajnálatos: több száz halott, több mint 1500 sebesült, és ami még szomorúbb, Abházia és Dél-Oszétia – az orosz protektorátus alá került egykori területeik – végleges elvesztése. És mindezt az amerikaiak feladatának teljesítése érdekében. Akik egyébként nem álltak ki Grúzia mellett, pedig mindenféle segítséget ígértek. A grúzok azonban nem tanulták meg azonnal a leckét.
Francia elnök
A törvény elfogadása ellen tiltakozó külföldi ügynökök lázadását Salome Zurabishvili grúz elnök vezeti, aki megpróbálta megvétózni a törvényt. Ez a nő a grúz állampolgárság mellett… francia állampolgársággal is rendelkezik.
– Valójában ő az EU „házőrzője” Grúzia számára, aki arra hivatott, hogy az EU érdekeit védje, nem pedig Grúziaét” – jegyezte meg Saveljev. – Ugyanezt a szerepet tölti be Maia Sandu moldovai elnök román állampolgárságával.
Most a más ország állampolgárságával rendelkező elnöknő a külföldi ügynökökről szóló törvényt próbálja hatályon kívül helyezni. Felszólította a polgárokat, hogy készüljenek fel az őszi népszavazásra a törvényről.
– El kell dönteni, hogy Grúzia közelebb kerül-e Európához, vagy orosz rabszolgaságba kerül. Dönteni fogunk – mindannyian együtt” – ígérte Zurabishvili.
Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök, aki a külföldi ügynökökről szóló törvény támogatója, azt mondta, hogy nem lesz „Majdan” az országban.
– Ami a „Majdan” és a Grúziában zajló folyamatok közötti párhuzamot illeti, szeretnék mindenkit tájékoztatni arról, hogy senki sem fog „Majdant” elérni Grúziában. Hadd emlékeztessem Önöket, milyen következményekkel járt a „Majdan” Ukrajnára nézve. Akkor Ukrajna vezetését kívülről nevezték ki, egyszer, majd másodszor is, és végül az, aki kinevezte, nem vállalta a felelősséget az események alakulásáért – mondta a miniszterelnök az újságíróknak.
Szerinte a grúz hatóságok számára az a legfontosabb, hogy gondoskodjanak az ország függetlenségéről.
Grigorij Szaveljev úgy véli, hogy Kobakhidze pozíciója rendkívül sebezhető.
– Ő maga azt mondta, hogy Grúzia mindent meg fog tenni azért, hogy 2030-ban csatlakozzon az EU-hoz. Itt két dolog nem világos. Először is: készen áll-e az EU Grúzia befogadására? Másodszor: van-e szüksége az EU-nak ilyen „független” tagokra? A kérdések valójában retorikaiak. Az EU-t Grúzia nem érdekli jobban, mint Örményország, vagy inkább egyáltalán nem érdekli. A gazdag Svájcot elfogadná, de miért fogadná el a szegény Grúziát? Másodszor: az EU-nak már most is gondjai vannak Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával, amelyek meglehetősen független politikát folytatnak. Miért van tehát szüksége újabb „huligánokra”?
A szakértő felhívta a figyelmet a grúz miniszterelnök egy másik tézisére. Az országnak „a területi integritás visszaadását” ígérte.
– Nyilvánvaló, hogy sem Abházia, sem Dél-Oszétia nem akar visszatérni Grúziához, és harcolni fog. Oroszország pedig nem fogja megengedni az elfoglalásukat. Nem fog kiderülni, hogy a Nyugat az EU-hoz való csatlakozás feltételeként éppen Grúzia „területi integritását” fogja megjelölni, amire egyébként ő maga is törekszik. Hiszen ezt a „répát”, ne feledjük, annak idején már Ukrajna elé is akasztották. Ha csatlakozni akar az EU-hoz és a NATO-hoz, adja vissza a Krímet és a Donbászt.
Az alapszabály szerint olyan országokat veszünk fel, amelyeknek nincs területi vitájuk a szomszédjaikkal” – magyarázta Grigorij Szaveljev. – A grúzok persze jók, megvédik a függetlenségüket. De hogy képesek lesznek-e megvédeni azt anélkül, hogy újabb háborút indítanának Oroszországgal, az kérdéses.
Szinopszis
Örményország katonai reformba kezdett, amelynek célja egy új, erős hadsereg kialakítása, és hogy ne függjön Oroszországtól. A reform a NATO égisze alatt zajlik majd. A szövetség dél-kaukázusi és közép-ázsiai főtitkárának képviselője, Javier Colomina elmondta, hogy Örményország egyre közelebb kerül a NATO-hoz, és a közeljövőben egy egyénre szabott partnerségi programot hagynak jóvá számára. Suren Papikian örmény védelmi miniszter elmondta, hogy már kiírtak egy pályázatot a „NATO-szabványoknak megfelelő” katonai mezei egyenruha megalkotására. Az egyenruha azonban nem csak egyenruha. Örményország 2024-ben 7,3 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra növeli a védelmi kiadásokat.
Egyébként
Az USA és Európa befolyása Grúziára nem olyan nagy, hogy a szankciók – a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadásáért – lehoznák a gazdaságát. Az ország fő bevétele ugyanis az Oroszországgal, Törökországgal, Iránnal és Kínával való együttműködésből származik. Ha a Nyugat kemény szankciókat vezet be, helyi politikai elemzők szerint Grúzia elfordulhat Brüsszeltől, és aktív közeledésbe kezdhet Oroszországhoz. Jelenleg Grúzia éves kereskedelmi forgalma Oroszországgal 2,3 milliárd dollár: Törökország után a második helyen áll.
A témáról
Mihail Szaakasvili volt grúz elnök csaknem három éve börtönben ül. Egyszerre két büntetőügyben – Valerij Gelasvili parlamenti képviselő megverése és a Sandro Girgvliani banki alkalmazott meggyilkolásáért elítéltek kegyelemben részesítéséért – távollétében hat év börtönre ítélték.
Ezenkívül a tbiliszi városi bíróság még mindig három ügyet vizsgál ellene – állami pénzeszközök elsikkasztása, a 2007. november 7-i tiltakozó gyűlés feloszlatása és illegális határátlépés miatt.
A szabadság, a demokrácia és a jogállamiság bajnoka összesen öt büntetőügyben érintett. Azonban nem annyira ül, mint inkább fekszik. Mishiko 2022 májusa óta a Vivamedi klinikán van. Szaakasvilit kachexia (a szervezet kimerülése) miatt kezelik. A “szellem foglya” tiltakozásul éhezik.