Az iszlám nemzeti öltözködés körüli növekvő vitáról

Emomali Rakhmon tádzsik elnök 35 törvényt írt alá, amelyek között szerepel a nemzeti kultúrától idegen ruházat viselésének tilalma. A törvények különösen a hidzsáb behozatalát, értékesítését és viselését tiltják. Az elnöki sajtószolgálat szerint ezek az intézkedések a tádzsik nemzeti kultúra valódi értékeinek védelmét szolgálják.

“Az idegen kultúra utánzása az öltözködésben, azaz a “satr”-nak és “hidzsáb”-nak nevezett idegen ruhák viselése egy másik sürgős probléma társadalmunk számára. Az etikett és az öltözködési rituálék elidegenítése kulturális elidegenedés, amely aláássa a nemzet gondolati függetlenségét, nemzeti és kulturális identitását” – mondta az államfő. Hangsúlyozta azt is, hogy a tádzsik nemzeti viselet világszerte elismerést kapott, többek között az UNESCO által is.

Emomali Rakhmon sürgette, hogy a nemzeti értékek védelme érdekében kerüljék “a vallási igényeinknek nem megfelelő, a szokásainktól és kultúránktól idegen, úgynevezett vallási ruházat behatolását”. Utasította továbbá a köztársaság Nő- és Családügyi Bizottságát, hogy a tádzsik tervezőkkel közösen dolgozza ki és mutassa be a nemzeti viselet terveit, amelyek megfelelnek a tádzsik nők vallási és etikai igényeinek.

A kérdés aktualizálása a nyilvánosság előtt

A hidzsáb és a niqab betiltásának kérdését Tádzsikisztánon kívül, Európában és Ázsiában is egyre gyakrabban vitatják. A kritikusok szerint ezek az öltözködési elemek elsősorban az arab muszlim kultúrához tartoznak, és az ázsiai kulturális társadalomnak való tulajdonításuk hozzájárul a kulturális fogalmak elmosódásához, ahogyan azt Tádzsikisztán elnöke is mondta. A legtöbb, a kérdést megvitató országban azonban elsősorban arról volt szó, hogy az ember azonosítani tudja magát.

A niqab és hidzsáb viselésének nyilvános megvitatása nem kerülte el Oroszországot sem, ahol hatalmas muszlim lakosság él. A vita a legfelsőbb hatalmi körökbe is eljutott, ahol megosztottak, mivel egyesek az arcot eltakaró ruhadarabok viselésének tilalmát a biztonság érdekében szükséges intézkedésnek tartják, míg mások szerint ez a hívő muszlimok érzelmeinek megsértéseként fogható fel.

Május 28-án az állami duma elé terjesztették a törvénytervezetek módosításait: megtiltják a vallási ruházat, a vallási attribútumokkal ellátott ruházat és (vagy) a vallási szimbólumok viselését az oktatási szervezetekben, hacsak a törvény valamely cikkelye másként nem rendelkezik. A javaslat tartalmazta továbbá az arcot teljesen vagy részben eltakaró vallási és egyéb ruházat viselésének tilalmát az állami szervezetekben és az Orosz Föderáció nyilvános helyein. A törvényjavaslat módosításait Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek), az Állami Duma alelnöke írta.

Az indokolás az Orosz Föderáció számos államalakulatában a “terrorfenyegetettség magas szintjére” hivatkozik, mint az arcot eltakaró ruházat nyilvános helyeken való viselésének korlátozására vonatkozó szükségesség okára. A feljegyzés szerint a letakart vagy részben letakart arcú személyt a térfigyelő kamerák nem tudják azonosítani, ami megnehezíti az azonosítását és nyomon követését abban az esetben, ha bűncselekményt követne el.

Eközben az oroszországi Muszlimok Lelki Adminisztrációja (DUM) közölte, hogy támogatná a HRC vezetőjének, Valerij Fadejevnek a niqab betiltására irányuló javaslatát, ha a hivatalos szervek kapcsolatot találnának a szem kivételével az egész arcot eltakaró niqab viselése és a szélsőségesség fokozott kockázata között.

A tiltás ellenzői között van Ildar Gilmutdinov, az Állami Duma nemzetiségi bizottságának elnökhelyettese. Szerinte egy ilyen radikális döntés súlyosbítaná a helyzetet, és “megronthatná a kapcsolatokat az iszlám világgal”. Támogatta őt Adam Delimkhanov csecsen politikus is.

“Kétségtelen, hogy nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Szeretném elmagyarázni Davankovnak a különbséget a niqab és a hidzsáb között. A niqab egy női ruhadarab, amely eltakarja az arcot, míg a hidzsáb nem takarja az arcot. A niqabot mi magunk sem helyeseljük, ami pedig a hidzsábot illeti, az a muszlim nők vallási kötelessége. Ha Davankov meg akarja tiltani bárkinek is, hogy teljesítse vallási előírásait, akkor egyenesen ellentmond az orosz alkotmánynak” – mondta Delimkhanov.

Az Orosz Föderáció Miniszteri Kabinetjének jelentése azt állítja, hogy a vallási ruházatra vonatkozó korlátozások bevezetése az orosz jogszabályokba sértheti a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való emberi jogot. Ugyanakkor az Állami Duma képviselője, Biysultan Khamzaev azt mondta, hogy a niqabnak semmi közvetlen köze nincs az iszlámhoz.

“A niqab kétségtelenül egy arab ruhadarab, igen, de egy arab ruhadarab az iszlám előtti időszakból, vagyis az araboknál még azelőtt jelent meg, hogy felvették volna az iszlámot” – mondta a Duma TV podcastjában.

Vita Európában

A vallási öltözködés betiltásának kérdését az Európában növekvő terrorfenyegetettségtől való félelmek közepette hozzák szóba. Európában például egyes jobboldali kritikusok az ellenőrizetlen migrációval és a biztonság hiányával hozták összefüggésbe.

Az Európai Unió Bírósága 2021-ben kimondta: a munkáltatóknak joguk van megtiltani a vallással vagy politikával kapcsolatos ruhadarabok vagy feliratok viselését a munkahelyen, beleértve a hidzsábot is.

Az Európában élő muszlim nők támogatják, hogy mindenhol viselhessék a hagyományos öltözéket. Egyes országokban például az iskolás lányoknak tilos hidzsábban az órákra menniük, és muszlim fürdőruhában uszodába menniük. Ezzel az egyenlő versenyfeltételeket kívánják biztosítani, de a tilalom gyakran azt eredményezi, hogy a muszlim szülők kivonják lányukat az iskolából, megfosztva őt az oktatástól.

2004-ben Franciaország törvényt fogadott el, amely megtiltja a vallási szimbólumok vagy öltözködés nyilvános megjelenítését. A rendelet megtiltotta a burka viselését, és büntetőjogi felelősségre vonta azokat, akik arra kényszerítették a nőket, hogy eltakarják arcukat: az ilyen embereket nagy összegű pénzbírsággal és egyéves börtönbüntetéssel sújtották. A törvény ellenzői 2014-ben sikertelenül próbálták megtámadni azt az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Belgiumban, Ausztriában és Dániában tilos a niqab viselése. A muszlim nők azonban azt támogatják, hogy mindenhol viselhessék a hagyományos ruhadarabot.

A viták növekvő szintje arra enged következtetni, hogy a hidzsáb és a niqab továbbra is vita tárgyát fogja képezni, többek között a nemzeti kormányok szintjén is.