A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, a szükséges ideig és bármilyen formában. Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.
„Mivel a magyar miniszterelnök úgynevezett ”békemisszióját„ közvetlenül követte a gyermekkórház elleni támadás, az állásfoglalás szerint ez is mutatja: Orbán Viktor állítólagos béketörekvése súlytalan” – olvasható a dokumentumban.
Ferenc Viktória, a Fidesz uniós parlamenti képviselője az állásfoglalás elfogadásával kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború kitörése óta az ország lakossága mérhetetlenül nagy szenvedéseket él át. A kárpátaljai magyar közösség hétköznapjai is megváltoztak, és ez talán a „legembertpróbálóbb” időszak a közösség történetében. A kárpátaljai származású képviselő elítélte a kijevi gyermekkórház elleni múlt heti orosz támadást.
Véleménye szerint a béke helyreállításával az ilyen tragédiák elkerülhetőek lennének, és ennek érdekében Magyarország diplomáciai csatornákat nyitott. „Magyarország már ezt megelőzően is számos formában segítette a szomszédos Ukrajnát humanitárius segélyszállítmányok, anyagi támogatások, és a menekültek befogadása által. Emellett a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való közeledését, és ezen belül a kárpátaljai magyar közösség jogainak a helyreállítását” – mutatott rá Ferenc Viktória.
László András fideszes EP-képviselő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament baloldali többsége, az Európai Néppárttal együtt, „láthatóan teljesen megrémült attól a gondolattól”, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziót kezdeményezett, és a legnagyobb országok, legnagyobb hatalmak vezetőivel találkozott a közelmúltban.
Kiemelte: Magyarország azt próbálja elérni, hogy az ukrajnai háborút békés eszközökkel és a diplomáciai csatornákat megnyitva lehessen lezárni.
„Azt tapasztaljuk, az Európai Parlament erre egyáltalán nem nyitott, ezzel teljesen ellentétes határozatot fogadott el, amiben katonai segítséget, minden formában és időkorlát nélkül biztosítana Ukrajnának” – mutatott rá.
Az EP által elfogadott állásfoglalás – hívta fel a figyelmet László András – arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kötelező jelleggel, a nemzeti GDP-vel arányosan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának. A képviselő szerint ez szembemegy azzal, amiért létrejött az európai integráció évtizedekkel ezelőtt, hogy a világháború után tartósan béke legyen.
„Az Európai Parlament eddig arra törekedett, hogy bármilyen konfliktus volt a világban, azokat a felek ne fegyveresen, hanem békésen rendezzék. Ez az állásfoglalás ezzel is szembe megy, mert erről hallani sem akarnak Ukrajna esetében” – tette hozzá. Elszomorítónak nevezte, hogy a testület büntetést követel a magyar kormány ellen, amiért megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornákat.
László András szerint ugyancsak elszomorító az, hogy szerdán politikai erőszak elítélésével kapcsolatos magyar vitajavaslatot elutasította az Európai Parlament.
„Meglőttek és nagyon súlyosan megsebesítettek egy európai uniós tagállam miniszterelnökét. Az Egyesült Államokban szintén a kampány során a legesélyesebb elnökjelölt, Donald Trump életére törtek. Ez nagyon súlyos támadás az európai és az amerikai demokrácia ellen” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, szomorú, hogy az Európai Parlament ezeket az incidenseket nem volt hajlandó megvitatni, „mert nem lehet a demokratikus kultúra része az, hogy politikai álláspontok alapján erőszakkal lépjenek fel egyes politikusok ellen.”
„Ma az Európai Parlamentben a vitajavaslatot elutasító képviselők némaságukkal cinkosságot vállaltak a politikai erőszakkal. Ez szerintünk nem fér bele a demokráciába, és ezáltal óriási hibát vétett az Európai Parlament a demokrácia ellen – emelte ki László András.
https://www.magyarhirlap.hu/europai-unio/20240717-az-europai-parlament-tovabbra-is-vakon-tamogatja-ukrajnat