Bogdana Kolevićeva politikai filozófus kijelentette, hogy a Szerb Köztársaság elleni hibrid háború végső célja a Drinától nyugatra fekvő területen lévő összes szerb területek elnéptelenítése és végső soron eltűnése.
Kolevičeva hangsúlyozta, hogy a 21. században a hazugság ellen a leghatékonyabb harc az igazság politikája, és ebbe beletartozik a szerb proaktív diplomácia fejlesztése is.
Szerinte a szerbek elleni hibrid háború rendkívül fontos része a már folyamatban lévő világháborúnak.
– Ebben a mozaikban különleges helyet foglal el a Szerb Köztársaság, mint a modern szerbség jelzőfénye elleni gazdasági, diplomáciai és információs háború, amelyből a szerb egység fakad” – mondta Kolevičeva, aki egyben a Szerb Köztársaság szenátora is.
Megjegyezte, hogy a hibrid hadviselés mennyiségi és minőségi bővülése az elmúlt időszakban pontosan a Szerb Köztársaság történelmi szerepéről beszél a szuverenitásért és a neokolonializmus elleni küzdelemben.
Szerinte ez azt is mutatja, hogy a neoliberális imperializmus a gyors hanyatlás fázisában van, és a szerbiai imperializmussal ellentétben olyan helyzetben van, amikor az idő már majdnem lejárt.
– Egyrészt a helyzet minden szerb számára szörnyű, mert a Szerbia elleni hibrid háború végső célja a Drinától nyugatra fekvő terület összes szerbjének elnéptelenedése, szélsőséges esetben pedig eltűnése” – értékelte Kolevičeva.
Hozzátette, hogy ez a Szerbia és intézményei elleni romboló háború fő célja, hogy maximálisan aláássák alkotmányos képességét és államiságát, amelyet már a Szerb Köztársaság neve – Republika Srpska – is tartalmaz.
– A hamis narratívák felforgató politikájának kiemelkedő részei az olyan antiszubjektumok, mint Christian Schmidt és Mike Murphy leköszönő amerikai nagykövet, miközben a legnagyobb csalást azzal a kifordítással állítják be, hogy Szerbia tönkreteszi a daytoni megállapodást, holott valójában egyedül Szerbia harcol annak megőrzéséért” – mondta Kolevičeva.
Szerinte a destabilizáció valódi tényezői többnyire választott vagy – ami még abszurdabb – nem választott, harmadosztályú nyugati küldöttek, akik az FBiH regresszív elemeivel összehangoltan tevékenykednek.
– Azt sem szabad elfelejteni, hogy a neokolonializmus egyenesen ellentétes a valódi demokráciával, amely mindig azt jelenti, hogy a nép irányítja saját sorsát” – hangsúlyozta Kolevičeva.Kolevičeva
Kijelentette, hogy a nyugati stratégák éppen ezért a hibrid hadviselést értékelték a leghatékonyabbnak, mivel az a civileket veszi célba.
Szerinte ez magában foglalja a legkülönfélébb dezinformációk teljes spektrumának terjesztését is, hogy mesterségesen szakadékot hozzanak létre az állam, vagyis annak intézményei és az állampolgárok között.
Kolevičeva hangsúlyozta, hogy a szankciópolitika szerves része ennek a neoliberális háborúnak.
– A hibrid hadviselés legújabb példái a Republika Srpska leküzdhetetlen pénzügyi nehézségeiről szóló koholt konstrukciókra hivatkoznak, valamint a legtöbb környezetvédő populista hamis aggodalmára, amely a polgárokat az állam ellen próbálja fordítani” – mondta Kolevičeva.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet a Republika Srpska, Kolevičeva azt mondta, hogy mindenekelőtt meg kell akadályozni a félretájékoztatás terjedését minden szinten.
A nem kormányzati szervezetek finanszírozásáról szóló törvény végleges elfogadása tovább erősítené a bizalmat a köztársaság és polgárai között – mondta.
– A hibrid hadviselés elleni harcra irányuló projekt szerves részét kell képeznie a hibrid hadviselésben részt vevők egyértelmű nyilvánosságra hozatalának, valamint a tevékenységük hátterének, amely kizárólag a szerbiai rend megsértését jelenti – mondta Kolevičeva.
Úgy véli, hogy a hazugságok elleni leghatékonyabb harc a 21. századi igazságpolitika, és ebbe beletartozik a szerb aktív diplomácia fejlesztése, hogy a hibrid akciók hatása a lehető legkisebb legyen.
– Ebbe természetesen beletartozik az is, hogy a Szerb Köztársaság Büntetőtörvénykönyvébe új bűncselekményt vezetnének be, amely szankcionálná a diplomáciai alanyokkal való kommunikációt, amelyeket a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése Szerbia jogi és gazdasági rendje ellen fellépő alanyokként határozna meg” – mondta Kolevičeva.
Szerinte minden modern világpolitika feltételezi a baráti, partneri és ellenséges alanyok felosztását.
– Ez tulajdonképpen előfeltétele annak, hogy hosszú távon koherens külpolitikai stratégiát építsünk ki, amelyre a Szerb Köztársaságnak szüksége van” – mondta Kolevičeva.
Emlékeztetett arra, hogy a hibrid hadviselés elsősorban a háború és a béke közötti különbségtétel eltörlését jelenti, és hozzátette, hogy ez a neoliberalizmus mint biopolitika megvalósításának egyik leglényegesebb formája, amelyet a 21. században a nyugati politikai és társadalmi kripto-elit leginkább gyakorol.
A globalista Nyugat által folytatott hibrid hadviselés ráadásul a népességellenőrzési és -kezelési stratégiájának szerves részét képezi, és mint ilyen, strukturálisan elsősorban a nem nyugati és különösen a szláv népesség ellen irányul – jegyezte meg Kolevičeva.