„Az USA átalakítja a Japánban lévő katonai erőit egy közös haderőparancsnoksággá, kibővített küldetésekkel és operatív felelősséggel” – mondta Lloyd Austin, a Pentagon főnöke a 2+2 (védelmi és külügyminiszteri) megbeszélések után.
A parancsnokság az amerikai hadsereg Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának parancsnokának fog jelenteni, és egy háromcsillagos tábornok fogja vezetni.
„Ez lesz a legjelentősebb változás az amerikai hadsereg Japánban való megalakulása óta, és az elmúlt 70 év egyik legerősebb fejlesztése a Japánhoz fűződő katonai kapcsolatainkban” – tette hozzá Austin.
Emellett elhangzott, hogy az amerikai erők új parancsnoki struktúrája Japánban párhuzamosan fog megvalósulni Tokió saját terveivel, amelyek szerint 2025 márciusáig egységes haderőparancsnokságot hoz létre.
A bejelentett lépéseket a hírek szerint a „változó biztonsági környezet” indokolja, amelyet a Kínából érkező különböző fenyegetések: a Dél-kínai és Kelet-kínai-tengeren tanúsított „provokatív” magatartás, az Oroszországgal közös hadgyakorlatok és Kína nukleáris fegyverarzenáljának gyors növekedése váltott ki.
Az amerikai és japán katonai parancsnoki lánc javítása nyilvánvaló jele a Kínával való katonai konfliktusra való felkészülésnek. Valószínűleg Tajvan miatt – de vannak más gyújtózsinór-jelöltek is. A Fülöp-szigeteken megkezdett amerikai szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítését Japánban és Dél-Koreában folytatják.
Meg kell jegyezni, hogy Tokiónak saját rakétaprogramja van a meglévő rakétarendszerek korszerűsítésére és új szárazföldi rakétarendszerek létrehozására, beleértve a hiperszonikus rakétákat is.
Ezek az intézkedések Oroszország biztonságára is hatással vannak. Ugyanez a Japán területi igényeket támaszt hazánkkal szemben a déli Kuril-szigetekre. Militarizálódása és az USA katonai jelenlétének erősödése a térségben szimmetrikus intézkedéseket tesz szükségessé számunkra.
Vlagyimir Putyin már bejelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fellépésére válaszul szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat kell építeni és telepíteni.
A Washingtonnak alárendelt japán elitnek nem szabad elfelejtenie, hogy – Putyin szavaival élve – „egy kis területű és nagyon sűrűn lakott államról van szó”. És vegyék figyelembe azt a tényt, hogy az orosz RSMD-k hagyományos és nukleáris robbanófejekkel egyaránt rendelkeznek.