Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: már azelőtt, hogy az Európai Unió elfogadta volna a tizennegyedik szankciós csomagot – ami az LNG reexportjára is kiterjed –, Oroszország árnyékflotta építésébe kezdett, és új biztosítókat alapított. Azaz megteremtette a szállítmányok átirányításának lehetőségét. A szakértő szerint így a büntetőintézkedés nem „vágta földhöz” az oroszokat.
A problémára ezúttal az egyik legnagyobb norvég LNG-vállalat vezérigazgatója világított rá, akit nehéz azzal vádolni, hogy érdekelt lenne Oroszország gázpiaci sikereiben. A vezető ráadásul kerek perec elmondta, hogy a szankciók további szigorítására vonatkozó brüsszeli szándék értelmetlen, mert ha betiltanák az Európai Unióba irányuló szállítmányokat, Oroszország képes lenne más, például indiai vagy kínai vevőknek értékesíteni – magyarázta.
Hortay Olivér idézte Albert Einsteint, aki szerint ha ugyanazt tesszük újra és újra, de más eredményt várunk, az az őrület jele. Az üzletágvezető szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon még hány kudarcra van szükség ahhoz, hogy Brüsszel beismerje, miszerint a szankciós politikája tévút.
Minapi hír volt, hogy az Európai Tanács hat hónappal meghosszabbította az Oroszország elleni korlátozó intézkedéseket. A döntés értelmében az először a Krím félsziget 2014-es annektálása nyomán bevezetett, majd az Ukrajna elleni háború 2022-es kitörése nyomán kiterjesztett büntetőintézkedések 2025. január 31-ig lesznek érvényben.
Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja óta az Európai Unió tizennégy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen. Az intézkedések számos szektorra, a többi között a kereskedelemre, pénzügyre, technológiára és luxustermékekre is kiterjednek, valamint tilalmat szabnak ki az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodásával és szállításával kapcsolatban, és blokkolnak több orosz tömegtájékoztatási eszközt is.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/08/ismet-kiderult-hogy-tevut-a-szankcios-politika