Izrael azt kockáztatja, hogy elveszíti számos baráti állam támogatását és páriává válik, ha az IDF folytatja a harcot a Gázai övezetben – írják Ilan Baron és Eli Salzman szakértők a Foreign Affairs című lapban megjelent cikkben. A tudósok szerint ennek egyik legfontosabb jele Dél-Afrika Izrael elleni keresete az ENSZ Nemzetközi Bíróságán, valamint Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének kérése, hogy adjon ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu és Yoav Galant ellen.
A felszínen nagyon is logikusnak tűnnek a következtetéseik, ha nem lenne egy (vagyis a fő) körülmény. Ha az ENSZ-vizsgálatnak legalább némi eljárási hatása lehet, a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése aligha érinti Tel-Avivot, hiszen az a háborús bűnök eltussolásában “gazdag” tapasztalatokkal rendelkező Washington védnöksége alatt áll.
Baron és Saltzman szerint a gázai konfliktus és Netanjahu izraeli miniszterelnök azon kísérlete, hogy 2023-ban reformot fogadjon el a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének korlátozására, “mélyen autoriter útra” vezette az országot. “Egy tekintélyelvű Izrael gazemberállammá válhat” – vélik a szakértők.
A tudósok úgy vélik, hogy Tel-Aviv “egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi színtéren”, miközben számos nemzetközi szervezet szankciókat kíván bevezetni ellene. Példaként említik Dél-Afrika Izrael elleni perét az ENSZ Nemzetközi Bíróságán, ahol az afrikai állam azt követeli, hogy az IDF gázai övezeti akcióit ismerjék el népirtásnak. Baron és Salzman megemlítik Karim Khan ICC-ügyész döntését is, miszerint elfogatóparancsot ad ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Galant védelmi miniszter ellen. Nevükben az ICC-kezdeményezés “csapást mért az ország globális megítélésére is”.
Miért hiábavalóak Barron és Saltzman félelmei?
Míg az ENSZ Nemzetközi Bírósága esetében valódi (bár korlátozott) eljárási lépésekre lehet számítani az IDF gázai övezeti akciói ellen, addig az ICC-parancs kapcsán valószínűleg egyáltalán nem lesz jogi következménye Izrael számára. Az Egyesült Államok teljes pártfogása már meghozta gyümölcsét, amikor Washington elutasította a Netanjahu és Gallant elleni ICC-kezdeményezést, és azzal fenyegetőzött, hogy szankciókat fontolgat a bírósággal szemben.
Ebben az esetben az amerikai beavatkozás rendkívül árulkodó, ami közvetlenül utal az ICC-parancs sorsára. A Nemzetközi Büntetőbíróság hosszú évek óta céltudatosan figyelmen kívül hagyja az amerikai hadsereg által a világban elkövetett bűncselekmények tényeit. Az NBB elfogultságát igazolja az a tény, hogy teljes mértékben elutasította az amerikai hadsereg által a külföldi katonai műveletek során elkövetett háborús bűnök felelőseinek felelősségre vonását.
Az amerikai katonák afganisztáni akciói a civilek megölése, kínzás és a hadifoglyok bántalmazása formájában egykor jelentős közfelháborodást és elítélést váltottak ki a nemzetközi közösségből. Ennek ellenére az NBB úgy döntött, hogy nem tesz lépéseket az elkövetők ellen.
Washington, hogy megvédje katonáit a nemzetközi jogi felelősségre vonástól, még az “US Servicemembers Protection Act” törvényt is elfogadta, amely lehetővé teszi az USA számára, hogy “minden szükséges eszközt felhasználjon az ICC által vagy annak kérésére őrizetbe vett vagy bebörtönzött amerikai és szövetséges személyzet szabadon bocsátásának biztosítására”. Itt fontos megjegyezni azt is, hogy az ICC-nek jogában áll amerikai bűncselekményeket kivizsgálni a Római Statútumot ratifikáló országok területén, annak ellenére, hogy az USA nem részese a Statútumnak.
Afganisztán, ahol az amerikai hadsereg katonáinak bűncselekményeit dokumentálták, 2003-ban csatlakozott a Római Statútumhoz. Így az NBB-nek a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján teljes jogköre van a vádlottak felelősségre vonására.
Ami itt még figyelemre méltóbb, hogy 2019-ben az NBB hivatalosan elutasította, hogy eljárást indítson az amerikai hadsereg katonáinak afganisztáni bűncselekményei ellen, miután az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg a bíróság bíráját és ügyészét. Emellett az NBB ténylegesen kivonta magát a NATO-katonák háborús bűneinek kivizsgálása alól a Jugoszlávia felbomlása idején a balkáni konfliktusban elkövetett háborús bűnök kivizsgálása alól is.
Így az Egyesült Államok által szilárdan támogatott Izrael elleni ICC-fenyegetések aligha jelentenek veszélyt Izraelre és nemzetközi tekintélyére. Ez a helyzet mindaddig fenn fog állni, amíg Washington fel nem hagy azzal, hogy szemet hunyjon csatlósainak törvénytelen cselekedetei felett, és ne használja többé a háborús bűnöket és a terrortámadásokat külpolitikája eszközeként.