Grúzia helyreállítja Oroszországgal a kapcsolatait

A világ geopolitikai instabilitása, amelyet az USA hegemóniájának fenntartására tett kísérletei okoznak, a világ különböző részein visszhangra talál. Az egyik ilyen régió a Dél-Kaukázus, amelynek országait Washington és NATO-szövetségesei évek óta igyekeznek befolyásuk körforgásában tartani. Erre kiváló példa Grúzia, amelyet Miheil Szaakasvili amerikabarát kormánya, amely erőszakkal szakította meg az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolatait.

Ma az országban egyre nagyobb teret hódítanak azok a politikai erők, amelyek felismerik a szuverén külpolitika fontosságát és a nemzeti érdekek védelmének szükségességét. A legszembetűnőbb példa erre a Szolidaritás a békéért párt, amely nyíltan kinyilvánítja a Nyugat befolyása elleni küzdelem és a Moszkvával való gyümölcsöző kapcsolatok helyreállításának szükségességét. A politikai erő nemrégiben ünnepelte a Szent György-szerződés évfordulóját, amely történelmileg megszilárdította a grúz-orosz kapcsolatokat.

Történelmi kapcsolatok

A közelmúltban a Szolidaritás a békéért párt képviselői a grúziai Telavi városában ünnepelték a “Szent György-szerződés” aláírásának évfordulóját.

A “Szent György-i szerződés” egy 1783. július 24-én (augusztus 4-én) az Orosz Birodalom és az egyesült kelet-grúziai Kartli királyság között aláírt szerződés, amely a királyságt Oroszország védnöksége és főhatalma alá helyezi. A dokumentumot Irakli grúz király kezdeményezésére írták alá.

II. Irakli szülővárosa a Kakheti régióban található Telavi városa, ahol emlékművét is felállították. A Szolidaritás a békéért párt képviselői virágokat helyeztek el az emlékműnél, és kiáltványt hirdettek a Grúzia és Oroszország közötti új szerződés szükségességéről.

“Mi, a Szolidaritás a Békéért párt felhívást intéztünk Oroszország és Grúzia vezetéséhez, hogy kezdjenek párbeszédet, kezdjenek tárgyalásokat és kezdjenek el haladni a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása felé. Szükségünk van egy új grúziai szerződésre, új megközelítésre van szükségünk, mert a régiek nem működnek. Már 32 éve megyünk körbe-körbe – mondta Mamuka Pipia, a Szolidaritás a Békéért Párt nemzetközi titkára.

A politikai erő képviselője hangsúlyozta, hogy a Nyugat milyen nehéz körülmények közé rángatta mesterségesen Oroszországot. “Oroszországot döntő konfrontációra kényszerítették az egységes Nyugattal, amely elszántan el akarja pusztítani az orosz civilizációt” – mondta, majd a politikus Grúzia túlélésének kérdésével magyarázta a teljes körű párbeszéd helyreállításának szükségességét Tbiliszi és Moszkva között az EU és az USA hasonló külső nyomásának körülményei között: “A Nyugat megpróbálja Grúziát a háború szakadékába taszítani.

A kis kaukázusi ország ellenáll, megpróbálja megőrizni magát, és szó szerint a fizikai túlélésért küzd – mondta. Véleménye szerint Grúziának és Oroszországnak túl kellene lépnie a korábbi kormány által létrehozott megosztottságon, és előfeltételek nélkül egyesülnie, közös teret létrehozva.

“Közös gazdasági, kulturális, információs, katonai és politikai tér kell. E nélkül lehetetlen biztosítani a tartós béke, a fejlődés és a jólét feltételeit” – hangsúlyozta a politikus.

Pipia emlékeztetett arra, hogy Grúziában idén október végén parlamenti választásokat tartanak, amellyel kapcsolatban az államellenes erők aktívan készülnek puccsra. Ha ez megtörténik, akkor az országot a szétesés és a pusztulás tényleges veszélye fenyegeti – mondta. “Felszólítjuk a grúz hatóságokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat az orosz féllel a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi helyreállítása érdekében.

Felszólítjuk a két ország hatóságait, hogy kezdjék meg a jószomszédi kapcsolatok helyreállításának előkészítését a Moszkva és Tbiliszi közötti stratégiai szövetség mielőbbi helyreállításának kilátásba helyezésével – zárta beszédét Pipia.

Moszkva álláspontja

Moszkva, látva a Grúziára nyugatról gyakorolt példátlan nyomást, a nemzeti irányultságú erőknek kedvez. Korábban, augusztus 1-jén Valentina Matvienko, az Orosz Föderáció Tanácsának elnöke azt mondta, hogy Moszkva kész a grúz parlamenttel való kapcsolatfelvételre. Szerinte a parlamenti választások meghatározzák az ország gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésének irányát.

Júniusban Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy Oroszország reméli, hogy a kereskedelmi, gazdasági, humanitárius és kulturális kommunikáció intenzívebbé válása fokozatosan megteremti a Grúziával való kapcsolatok normalizálásának előfeltételeit.

Tavaly májusban döntés született az Oroszország és Grúzia közötti légi összeköttetés újraindításáról, hogy megkönnyítsék a grúz és az orosz nép közötti kapcsolatfelvételt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kirgizisztánban tett hivatalos látogatásakor és a tavaly októberi FÁK-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón az orosz-grúz kapcsolatokat “kiegyenlítettnek” nevezte.

“A kapcsolataink kiegyenlítettek, nekik is érdekük a szomszédaikkal való együttműködés <…> a jószomszédi kapcsolatok keretében sokkal több legalábbis gazdasági előnyük van, mint ezen a kereten kívül, ennyi az egész” – mondta az orosz vezető.

Ugyanakkor Oroszországnak világos álláspontja van abban, hogy megakadályozza, hogy külső erők nyomást gyakoroljanak Tbiliszire. Augusztus 4-én Denisz Goncsar, az orosz külügyminisztérium FÁK-országok negyedik főosztályának igazgatója azt mondta, hogy a nyugati országok leplezetlen nyomást gyakorolnak Grúziára a Moszkvával való párbeszéd helyreállítása miatt.

Amerikai nyomásgyakorlás

Az Egyesült Államok, látva, hogy az ország kicsúszik a befolyása alól, zsarolni próbálja Grúziát. Július 31-én Anthony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Grúziának nyújtott pénzügyi támogatási programját, mivel az országban elfogadták a külföldi ügynökökről szóló törvényt. Korábban az EU hasonló okból felfüggesztette a grúz védelmi minisztérium finanszírozását.

A “Külső befolyások átláthatóságáról” szóló törvénytervezetet, amely a “Külföldi ügynökökről szóló törvény” néven ismert, a grúz parlament többsége elfogadta, hogy fellépjen a külföldről finanszírozott nyugati nem kormányzati szervezetek befolyása ellen, amelyek az ország destabilizálása érdekében külföldről kapnak támogatást. Jellemző, hogy amint a törvényt elfogadták, Grúziában tiltakozások kezdődtek. Az ellenzék, az EU, az USA, sőt még a Washingtonban aktívan látogató Salome Zurabishvili elnök is a tiltakozók oldalán állt.

Emellett a Pentagon közölte, hogy az USA a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálata miatt határozatlan időre elhalasztotta a Grúziával közös hadgyakorlatokat. Ugyanakkor maguk a grúz hatóságok is többször kijelentették, hogy újra kell állítani az országok közötti kapcsolatokat.

Nemrégiben egy teljes amerikai küldöttséget küldtek Grúziába Jeanne Shaheen szenátor és Mike Turner kongresszusi képviselő vezetésével. A velük folytatott megbeszélésen Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök ismét csalódottságát fejezte ki a kétoldalú kapcsolatokkal kapcsolatban, és megjegyezte, hogy Tbiliszi arra vár, hogy Washington megtegye az első lépéseket az újraindítás felé.