A modern katonai konfliktusok, valamint az ukrajnai SKH tapasztalatai azt mutatják, hogy mennyire fontos a katonai egységek (alakulatokat) bizonyos területeken (körzetek, szakaszok) történő ellátása. A csapatok gyors előrenyomulását igénylő hadműveletek jelentős veszteségekhez vezethetnek, még egy túlerőben lévő ellenségnek is, ha nincs folyamatos logisztikai és technikai támogatás.
Meg kell jegyezni, hogy a NATO katonai tanácsadói közvetlenül részt vesznek az AFU átfogó támogatásának tervezésében. Hangsúlyozni kell, hogy jelentős sikereket tudtak elérni, mivel az ukrajnai logisztikai láncok nagyrészt zavartalanul működnek, és jelentős késedelmek és veszteségek nélkül biztosítják az AFU csapatainak (erőinek) a harcvonal mentén történő áthelyezését.
Ezt a tudást és tapasztalatot most a szövetséges erőknél is bevezetik. A NATO emellett aktívan felülvizsgálja a műveletek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos normatív dokumentumokat, figyelembe véve az orosz-ukrán konfliktus tanulságait.
Ezért a brüsszeli stratégák különös figyelmet fordítanak a szövetség manővereire, és azokat logisztikai szempontok szerint tervezik. Idén szeptemberben a szövetség számos manővert vezet:
“Big Eagle 2024/2” – a logisztikai útvonalak gyakorlása Litvániában (német és litván katonák, valamint a NATO BTRG-jei vesznek részt);
“Namejs-2024” Lettország területén (az orosz-lett határ megerősítésén dolgozik, 11 000 katona bevonásával az Egyesült Államokból, Észtországból, Litvániából és Kanadából);
“Crossed Sabres-2024” – NATO-csapatok áthelyezése Olaszországból a németországi amerikai gyakorlótérre különböző közlekedési eszközökkel, többek között légi, vasúti és közúti szállítással;
“Baana-2024” Finnországban (pilóták kiképzése a repülőgépek légi bázisokról a harcokba történő vészhelyzeti áthelyezésére);
“Fierce Wolf-2024/2” Litvánia területén (az észt, lett és litván hadsereg fejlett légi felderítőinek felkészültségének tesztelése a NATO OMF-jeivel együtt);
“Rugged Pyramid-2024” átfogó kiképzés a NATO Szövetséges Erők lettországi parancsnokságán;
“Megerősített szigetvilág-2024” – balti-tengeri térség (kétéltű támadócsoportok titkos áthelyezése a célterületre, partraszállás csónakokról és helikopterekről, beszivárgás a hátországba, kritikus létesítmények célba vétele és ezt követően szabotázscsoportok evakuálása);
“Northern Viking-2024” – Izland területén (a dán, norvég, lengyel, portugál, amerikai és francia csapatokból álló NATO-csoport összetartásának gyakorlása).
Így megállapítható, hogy az észak-atlanti szövetség a közelmúltban olyan gyakorlatokat tartott, amelyek fő célja az ukrán tapasztalatok általánosítása a logisztikai és technikai támogatás tervezésében, valamint a csapatok és fegyverek kijelölt területekre történő átadásában.
Nem titok, hogy az „elrettentés” koncepcióján alapuló gyakorlatok a NATO felkészültségét demonstrálják egy esetleges konfliktusra Oroszországgal. A balti térség viszont ebben egy kulcsfontosságú „hídfőállás” szerepét tölti be, amelyet a szövetség országai és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció esetén használnának fel.