Minden NATO-tagország egyénileg dönthet arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyvereivel csapást mérjen a belső orosz területekre. Erről beszélt Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy rádióinterjúban.
Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy mi is szorosan konzultáljunk ezekről a kérdésekről – mondta Stoltenberg.
Ukrajna egyébként abban reménykedik, hogy engedélyt kap a már birtokában lévő, s a Nyugat által szállított nagy hatótávolságú rakéták felhasználására. Kijev célja, hogy ezekkel az eszközökkel csapást mérhessen a mélyen Oroszország belső területein elhelyezkedő katonai célpontok ellen.
Mint arról lapunk már beszámolt, Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy a NATO-országok most nem csupán arról tárgyalnak, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajna fegyveres erői bevethetik-e Oroszország ellen, hanem gyakorlatilag az ukrajnai konfliktusban való közvetlen részvételről egyeztetnek.
Az elnök megjegyezte, hogy Kijev már most is drónokkal és egyéb eszközökkel támadja az orosz területeket. De amikor a nyugati gyártmányú precíziós, nagy hatótávolságú fegyverek használatáról van szó, meg kell érteni, hogy az ilyen műveletek csak a NATO-országok katonai személyzetének részvételével lehetségesek – magyarázta az orosz vezető.
Ráadásul az ilyen csapások során olyan műholdakról származó titkosszolgálati adatokat is felhasználnak, amelyekkel Ukrajna nem rendelkezik – tette hozzá.
Putyin hangsúlyozta: a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban jelentősen megváltoztatja annak lényegét, és azt jelenti, hogy a NATO-tagországok – az Egyesült Államok és az európai országok – háborúban állnak Oroszországgal. Az orosz elnök szerint Moszkva az előtte megjelenő fenyegetések alapján fog döntéseket hozni.
Stoltenberg a moszkvai fenyegetéssel kapcsolatban azt mondta: A háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek. De továbbra is úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot az jelenti majd számunkra, ha Putyin elnök nyer Ukrajnában – tette hozzá.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/itt-a-nato-bejelentese-amely-miatt-meg-durvabb-lehet-a-haboru