Az orosz–ukrán háború lehetséges eszkalációja kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, hogy több szempontból is az ukrán érdekkel szemben állhat a háború mielőbbi befejezése. A mélyen az orosz területekre irányuló csapások Moszkva reakcióját válthatják ki. Így folytatódhat a háború.
Oroszországot békére kell kényszeríteni, hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Kijev az anyagi támogatás mellett nagy hatótávolságú rakétarendszerekért és az azokat jelenleg tiltó korlátozások feloldásáért könyörög. Ukrajna még inkább fokozná a háborút.
Az orosz Föderációs Tanács első elnökhelyettese tegnap Zelenszkij terveire így reagált: „Nemrég még azt állította, hogy már idénre tervei voltak a győzelemre, most ezt jövőre halasztja. […] Mindezek a tervek a béketeremtésről és mindenféle békecsúcsok csupán Zelenszkij fantáziavilágából származnak.”
Zelenszkij a héten megint ellátogatott az Egyesült Államokba, felszólalt az ENSZ Közgyűlésén és a Biztonsági Tanács ülésén is, ahol elmondta a saját béketervét, ami keresztülvihetetlen – mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Amellett, hogy egy akkora atomhatalmat, mint Oroszország békére kényszeríteni nem lehet, Zelenszkij terve olyan kivitelezhetetlen elemeket tartalmaz – mutat rá a szakértő –, mint például, hogy Putyin mondjon le, Moszkva fizessen 700 milliárd eurós jóvátételt, emellett vonuljon ki a Donbászból és adja vissza a Krímet. Ez nem más, mint utópia – hangsúlyozta Nógrádi György. – A nyugati fegyverek felhasználása Oroszország mélységi területei ellen pedig ma nyilvánvaló orosz válaszreakciót váltana ki – tette hozzá.
Ma már a két amerikai elnökjelölt vitájában az látszik, hogy az orosz–ukrán háború fontos ugyan, de nem létkérdés. A legutolsó felmérések szerint az Egyesült Államokban a lakosság kevesebb mint egy százalékát érdekli az orosz–ukrán háború. Zelenszkij elment újra, hogy az amerikai döntéshozókat és a világot meggyőzze, de a kulcskérdés az az, hogy ki lesz a következő elnök – folytatta a szakértő.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajna pénzügyi helyzete kulcskérdés, hiszen ha Ukrajna nem kap pénzt, akkor nem tudja finanszírozni a háborút és az ország működését sem, de Zelenszkij minden nyugati szövetségesét próbálja zsarolni.
Ha megnézzük, hogy mennyi pénzt kap rendszeresen a legfontosabb támogatóitól, a balti államoktól, Németországtól – akitől eddig 35 milliárd eurónyi forrást kapott Kijev –, Japántól 12 milliárdot, akkor látható, hogy ezek az óriási pénzek soha nem fognak megtérülni. De azt is megnézhetnénk, hogy a Von der Leyen vezette EU mennyi támogatást ad Ukrajnának és mennyit például az árvíztől sújtott kelet-közép-európai országoknak, akkor az látható, hogy nagyon sok minden nem stimmel ez ügyben – mutatott rá a Nógrádi György.
Zelenszkij ma a nyugati országok jelentős részének – akik azt vallják, hogy Oroszországot bármi áron meg kell állítani – támogatását élvezi, de ezt a világ döntő részében nem fogadják el. Ezt jól mutatja a brazil–kínai béketerv, amelyet napok alatt 110 ország támogatott, míg Zelenszkij békeformulája elfogadhatatlan, mondta a szakértő.
Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma májusban lejárt, a választásokat a háború miatt nem írták ki, de a legutolsó felmérések szerint hazájában Zelenszkij népszerűsége 17 százalékra zuhant. Elnökként Zelenszkij amíg lehet, hatalmon akar maradni, ez számára óriási lehetőség, nem is csak politikailag, de anyagi értelemben is – érzékeltette Nógrádi György.
Ha megnézzük, hogy Volodimir Zelenszkijnek mekkora ma a vagyona, és hol tartja ezt a vagyont, milyen ingatlanjai vannak, akkor rájöhetünk arra, hogy ez a fizetéséből nem volt lehetséges – összegezte a szakértő.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/szakerto-zelenszkijnek-erdekeben-allhat-a-haboru-meghosszabbitasa