A választóknak Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ (Freiheitliche Partei Österreichs) három fő üzenete volt a legmeggyőzőbb, miszerint a bevándorláspolitikát erősen szigorítani kell (és alapesetben a bevándorlást megállítani), a gazdasági- és energiaválságot jobboldali vízió szerint megoldani, és a háború terén az általuk elhibázottnak tartott szankciós politikát európai szinten befejezni – mondta el lapunknak a Magyar Külügyi Intézet kutatója a hétévégi ausztriai választások kapcsán, amelyen az FPÖ kapta a legtöbb szavazatot.
Az FPÖ győzelme egész Európát figyelembe véve annak a nagyobb trendek a része, hogy ezek a vélemények egyre nagyobb legitimációt szereznek a választók körében.
A második helyezett, eddig kancellárt adó Osztrák Néppárt, az ÖVP (Österreichische Volkspartei) után harmadikként a szociáldemokraták (SPÖ) (Sozialdemokratische Partei Österreichs) végeztek, jelenlegi állás szerint a valaha volt legrosszabb eredményükkel.
„Mivel Ausztria semleges és nem része a NATO-nak, a választás is főképp gazdasági kérdések körül forgott, így meg lehet állapítani, hogy a szociáldemokraták baloldali ajánlata nem győzte meg az embereket. Ez duplán igaz (és talán jobban is számít) magára a pártra, amelynek mostanában a professzionalizmus, kormányzóképesség látszatának hiányát róják fel egyre többen” – fejtette ki az MKI kutatója.
Hozzátette, az eddig kormánykoalícióban kormányzó zöldek esetében pedig elmondható, hogy gyengülésük beleillik egy nagyobb európai trendbe, hiszen 2019 után, amikor a legjobb eredményeiket érték el, a legtöbb „mainstream” párt beleemelte a zöldpolitikát a programjába, ezzel pedig a zöldek elvesztették az egyéniségüket, csak egy újabb, sokszor nem meggyőző baloldali párt lettek.
Ausztriában most nehéz koalíciós tárgyalások következhetnek a kormányalakítás előtt. Ennek kapcsán a kutató megjegyezte, hogy az FPÖ többször is volt kormánykoalíció része az osztrák második köztársaság történetében, a politikában régóta beágyazott pártról van szó, de sose vezető szerepben tette ezt. Mivel legtöbbször az ÖVP-vel dolgoztak együtt, adott lenne most is egy FPÖ–ÖVP kormánykoalíció, az FPÖ vezetésével.
Erre jelenleg viszont még sincs esély, mivel az FPÖ-t vezető Herbert Kickl ellen, német mintára tűzfalat húztak fel, és nem hajlandóak együtt dolgozni vele a győzelme ellenére se. Továbbá, a választások után a szövetségi elnök határozza meg, kinek adja a kormányalakító szerepet, illetve ő neki is el kell fogadnia a megalakuló kormányt. Alexander Van der Bellen (volt zöldpárti) szövetségi elnök pedig látványosan nem szimpatizál Herbert Kickllel, ahogy a jelenlegi kancellár, az ÖVP-s Karl Nehammer sem – hívta fel rá a figyelmet az elemző.
Mint mondta, a 183 fős parlamentben egy 92 fős kormánykoalícióra van szükség a többségi kormányzáshoz, ez pedig jelenlegi állás szerint egy ÖVP–SPÖ nagykoalícióval is épp, hogy megoldható. A tűzfal felhúzása miatt ez a konfiguráció a legesélyesebb, esetleg még várható a liberális, negyedik helyet megszerző NEOS párt bevonása a kényelmesebb többség bebiztosításának érdekében. Mivel az ÖVP-nek az előző ciklusban nem tett jót a zöldekkel való koalíció, a zöldek nagy eséllyel ellenzékben fogják folytatni.
Az Osztrák Szabadságpárt győzelmével a Patrióták Európáért frakció is erősödött. Ráadásul Andrej Babis pártja is jó eredményt ér el a szombati választáson Csehországban. Stefán Csaba ennek kapcsán lapunknak elmondta, hogy jól látszik egy már meglévő trend erősödése.
Az FPÖ, a Fidesz vagy Andrej Babis pártja és a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció által képviselt politika egyre nagyobb legitimációt szerez Európa-szerte is, lehetőséget teremtve az eddig akár ellenzékben lévő jobboldali pártoknak is a választási győzelem megszerzésére – emelte ki a kutató. Hozzátette, Franciaországban például Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja a legerősebb és a legesélyesebb a következő választás győztesének.
Úgy összegezhetőek tehát a most látottak, hogy a következő években válhat kézzel is foghatóvá az a jobboldali fordulat az európai politikában, amiről egy jó ideje beszélnek, de egy kicsit váratott magára – fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/a-kovetkezo-evekben-valhat-kezzel-is-foghatova-a-jobboldali-fordulat-az-europai-politikaban