Az orosz elnök kijelentette, hogy létfontosságú nyersanyagok exportját fogja blokkolni. Az urán, a titán és a nikkel például olyan nagyhatalmaknak is kulcsfontosságú, mint például az Egyesült Államok vagy az Európai Unió.
Nem véletlen, hogy Putyin az uránt említette először. A Roszatom állami tulajdonú orosz vállalat birtokolja az atomerőművek üzemeltetéséhez szükséges dúsított urán világpiacának több mint 40 százalékát.
Komoly fenyegetéssel állt elő Vlagyimir Putyin néhány hete. – Számos árucikk szállítását korlátozni fogjuk, és talán bizonyos korlátozásokon is el kellene gondolkodnunk, például az urán, a titán és a nikkel esetében – mondta az orosz államfő szeptember közepén, utasítva kormányát, hogy fontolja meg az export korlátozását.
A Kreml már 2022-ben is megpróbált nyomást gyakorolni Európára a gázszállításokkal. A cél az volt, hogy aláássa a Nyugat támogatását Ukrajnának az orosz agressziós háborúval szembeni ellenállásában. Legújabb fenyegetése azért jelentős, mert az Egyesült Államok és az Európai Unió nagy mennyiségben importálja ezeket a nyersanyagokat Oroszországból – hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle német lap.
Nem véletlen, hogy Putyin az uránt említette először. A Roszatom állami tulajdonú orosz vállalat birtokolja az atomerőművek üzemeltetéséhez szükséges dúsított urán világpiacának több mint 40 százalékát. Egyetlen más ország sem kínál ilyen jó minőségű, alacsony dúsítású uránt az új generációs reaktorok számára. Az amerikai Centrus Energy vállalat tavaly év végén elsőként kezdte meg saját urándúsítását, de a termelés volumene a belátható jövőben szerény marad. A Centrus Energy fő tevékenysége valójában a Roszatomtól vásárolt dúsított urán szállítása.
Összességében a Roszatom részesedése az amerikai piacon több mint 20 százalék, az EU-ban pedig 30 százalék körüli. Az oroszországi dúsított urán legnagyobb vásárlójaként az Egyesült Államok a Roszatom külföldi értékesítésének felét, mintegy kétmilliárd dollárt tesz ki évente. A Roszatom uránszállításai az EU-ba mintegy 500 millió dollárt tesznek ki. A Roszatom kész üzemanyagot és szolgáltatásokat is szállít szovjet és orosz tervezésű atomerőműveknek. Saját adatai szerint a vállalat 2023-ban 16,4 milliárd dolláros globális forgalmából több mint négymilliárd dollárt a nyugati országokban bonyolított le.
Az értékesítés megszakítása mindkét fél számára fájdalmas lenne, ezért a Roszatom egészen a közelmúltig azon kevés orosz vállalatok közé tartozott, amelyek nem voltak kitéve a nyugati szankcióknak. Mindazonáltal Nyugaton világossá vált, hogy az atomenergia-ágazat Oroszországtól való függőségét csökkenteni kell. Egyedül Orbán Viktor magyar elnök van más véleményen.
A Roszatom mellett két európai cég, az Urenco és az Orano is nagy mennyiségben dúsít uránt. Mindkettő bővíti kapacitását, hogy növelje a fontos amerikai piac ellátását. Ha ez sikerül, akkor az Egyesült Államok körülbelül öt éven belül nélkülözheti az orosz szállítást, az EU pedig valamivel később – mondja Dmitrij Gorcsakov, a Bellona nukleáris szakértője, egy nonprofit szervezet, amely a fenntartható környezetvédelmi politikát támogatja különböző ipari ágazatokban.
Képmutatás felsőfokon: megkerülik a szankciókat. Az amerikai vállalatok az utóbbi időben több dúsított uránt importálnak Kínából. Bár ez feltehetően továbbértékesített urán Oroszországból, amely 2022 óta jelentősen növelte a legfontosabb kereskedelmi partnerének, Kínának történő szállításokat. Ez azt mutatja, hogy a szankciók ellenére az orosz nyersanyagok más csatornákon keresztül továbbra is eljuthatnak az amerikai piacra.
Az oroszországi titángyártás szinte kizárólag az Urál hegységben található VSMPO-Avisma vállalat kezében van. Ez a vállalat állítja elő a világ titánszivacs-termelésének mintegy 15 százalékát, amelyből titániumötvényeket készítenek, amelyet széles körben használnak a repülőgépipar, az autóipar, az orvostechnika és a vegyipar alkatrészeinek gyártásához. Összehasonlításképpen, a világ rendelkezésre álló titánszivacs több mint felét Kínában, valamivel kevesebb mint negyedét Japánban, és alig tíz százalékát Kazahsztánban állítják elő.
A Roszatomhoz hasonlóan a VSMPO-Avismát is érintik az amerikai szankciók, bár az uniós szankciók nem. Az orosz–ukrán háború előtt a VSMPO-Avisma fő külföldi vevői az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalat és európai versenytársa, az Airbus voltak. A VSMPO-Avisma a Boeing titánszükségletének mintegy harmadát, az Airbus igényeinek pedig több mint felét fedezte. A Boeing azonban a háború kitörése után, 2022 tavaszán bejelentette a VSMPO-Avismával való együttműködés megszűnését, és az Airbus is követte a példáját ugyanezen év decemberében.
Az amerikai vállalatok azonban bizonyos feltételek mellett együttműködhetnek a VSMPO-Avismával. Az orosz céggel szembeni kanadai szankciók kivételt is tesznek, például a Bombardier és az Airbus repülőgépgyártók esetében. A Boeing számos beszállítója, köztük a francia Safran alkatrészgyártó és a brit Rolls-Royce hajtóműgyártó továbbra is Oroszországból szerzi be a titánt.
Az Airbus legalább 2023 novemberéig megtette ezt (az ImportGenius adatbázisából származó újabb kereskedelmi adatok még nem állnak rendelkezésre). A VSMPO-Avisma Európába irányuló kivitele 2023-ban 345 millió dollárt tett ki, szemben az előző évi 370 millió dollárral.
Az EU-val ellentétben az Egyesült Államok könnyebben csökkentheti az Oroszországtól való függőségét, mert vannak olyan vállalatai, amelyek feldolgozzák az importált titánszivacsot – magyarázza Andy Home fémipari szakértő, a Reuters hírügynökség rovatvezetője. Az Európai Unió tehát egyre inkább az Egyesült Államoktól függ a titánellátást illetően, ami ellentmond a kritikus nyersanyagokról szóló, idén elfogadott uniós törvénynek. Egyelőre azonban az EU-nak nincs más választása.
A világ egyik legnagyobb nikkeltermelője, az orosz Norilsk Nickel vállalat egy ideig megúszta a szankciókat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csak egy hónapja vezetett be korlátozásokat, az EU pedig még mindig nem tette meg. Ennek ellenére a vállalat exportja megváltozott a háború kitörése után. 2021-ben a Norilsk Nickel értékesítésének több mint ötven százalékát Európa adta, Észak- és Dél-Amerika további 16 százalékot, Ázsia pedig százalékot. 2023-ban Európa részesedése 24 százalékra csökkent, Észak- és Dél-Amerika pedig tíz százalékra esett vissza. Ázsia részesedése viszont 54 százalékra emelkedik.
A piacnak ez a nyugatról keletre való áthelyeződése nem az egyetlen kihívás az orosz vállalat számára. A nikkel iránti kereslet az elmúlt években meredeken emelkedett, mivel az elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak gyártásához szükséges.
Ez, valamint a szankcióktól való félelem áringadozáshoz vezetett. Ma az ár alacsonyabb, mint az oroszok ukrajnai inváziója előtt volt, részben Indonéziának köszönhetően, amely Oroszországnál lényegesen nagyobb nikkellelőhelyekkel rendelkezik, és váratlanul belépett erre a piacra. A Norilsk Nickel kilátásai ezért bizonytalanok – írja Andy Home a Reuterstől.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/igy-valtozik-a-vilag-ha-putyin-bevaltja-az-orosz-fenyegetest