Meglepően szoros népszavazási eredmény született a Moldovai Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, csupán néhány ezren szavaztak többen az igenre, mint a nemre. A vasárnapi, moldovai referendumon csak a külföldről érkező szavazatok hozták meg a fordulatot, így 51-49-es arányban győztek az igenek.
A választóknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy „támogatja-e a Moldovai Köztársaság alkotmányának módosítását az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében?” Az alkotmánymódosításról is döntő népszavazást a hivatalban lévő államelnök, Maia Sandu pártja, az Akció és Szolidaritás Párt (PAS) kezdeményezte.
A referendummal egyidejűleg elnökválasztást is tartottak a Moldovai Köztársaságban. A második elnöki mandátumára pályázó Maia Sandu magabiztosan nyerte a megmérettetés első fordulóját, 42 százalékos eredményt ért el, s a döntő menetben Alexandr Stoianoglo szocialista jelölttel mérkőzik meg.
Az Oroszországgal, de az Európai Unióval is szoros kapcsolatokat szorgalmazó politikus több mint 26 százalékkal végzett a második helyen. Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: a szoros eredmény a kiegyensúlyozott és feszült belpolitikai helyzetet jelzi, s ez fogja jellemezni a két hét múlva esedékes második elnökválasztási fordulót is.
Maia Sanduék elszámították magukat. Biztosra vették az EU-tagságról szól referendum sikerét, és azt politikájuk támogatásának szánták. Kampányuk alig lépett túl a főváros, Chisinau határain, és a nagyobb médiumokra összpontosították üzeneteiket, elhanyagolva a vidéket.
Kiderült, a romániai pénzelésű NGO-k, amelyek a közvélemény-kutatások nagy részét végezték, inkább csak propagandának szánták jelentéseiket, abból a célból, hogy a bizonytalanokat befolyásolják – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a szoros eredmény oka az orosz ellenkampány is, Maia Sandu államfő nyilatkozata szerint számos Moldovában működő orosz ügynök osztott pénzt választóknak, politikusoknak az eredmény befolyásolása érdekében.
Lehet-e alkotmányt módosítani, amikor ilyen nyilvánvaló a megosztottság az uniós irányt illetően? – kérdeztük az elemzőt. Mint mondta: moldovai forrásai szerint a népszavazás szoros végeredménye ellenére lesz EU-párti alkotmánymódosítás, hiszen a parlamentben biztos, 62 százalékos többsége van a kormányzó PAS pártnak, a kormányzat pedig igyekszik minél hamarabb háttérbe tolni az oroszbarát tábort. „Jövőre parlamenti választások lesznek, addig is minimalizálni igyekeznek Moszkva befolyását” – tette hozzá Barabás T. János. .
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy Maia Sandu győz-e az elnökválasztás második fordulójában, a szakértő úgyszintén moldovai elemző forrásaira hivatkozva azt mondta, szoros eredmény várható, jelenleg megjósolhatatlan a végkifejlet. „Maia Sandu ugyan nagy előnyre tett szert, de kihívóját, az oroszbarát Alexandr Stoianoglót fogja támogatni a többi, főleg ellenzéki elnökjelölt, így Irina Vlah és Victori Furtuna asszonyok is.
A kiszámíthatatlanságot növelni fogják a külföldi hatalmak befolyásolási kísérletei, lásd az orosz szóvivő hétfői nyilatkozatát, amely csalással vádolja a moldovai választások lebonyolítóit” – hangsúlyozta az MKI vezető elemzője.
Ami a 13 százalékos eredménnyel a harmadik helyen végzett Renato Usatait illeti, Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy szavazótábora inkább moldovai nacionalista és nem orosz- vagy Nyugat-barát, így az őrá voksolók várhatóan megoszlanak Sandu s Stoianoglo között, inkább az utóbbi javára.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/europa-es-oroszorszag-kozott-billeg-moldova