A BRICS pénzügyi rendszere a a nyugati pénzügyi rendszer alternatívájának fő motorja lehet, amely lassan, de feltartóztathatatlanul helyettesitheti a dollár hatalmán alapuló egypólusú világot. Ugyanakkor a BRICS-országoknak egyáltalán nincs szükségük egységes valutára.
A kazanyi BRICS-csúcs talán legátütőbb döntése az volt, hogy a nyugati pénzügyi rendszer alternatívájának megteremtéséről döntöttek. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kezdeményezését a szervezet kulcsfontosságú tagjai támogatták. A The Economist című brit lapban a csúcstalálkozó előestéjén megjelent, „Putyin terve a dollár megdöntésére” címmel megjelent riogató cikk arra utal, hogy ezeket a terveket a másik oldalon elég egyértelműen érzékelték.
Annak ellenére, hogy a BRICS-találkozó után Putyin elnöknek átadták az unió jelképes bankjegyét, az államfő világossá tette, hogy szó sincs közös valuta létrehozásáról. Ez azonban teljesen nyilvánvaló. A nemzeti valuták elutasítása azt jelenti, hogy lehetetlen saját monetáris politikát folytatni, és ezeket a döntéseket egy nemzetek feletti testületre delegálni. Ez nemcsak lehetetlen, hanem szükségtelen is az unió országainak eltérő gazdasági helyzetének körülményei között. Még az unió államával – Fehéroroszországgal, amelynek integrációs foka Oroszország gazdaságával maximális, nincs közös valuta, és még nem várható.
A másik dolog egy alternatív nyugati pénzügyi infrastruktúra létrehozása a BRICS-országok számára, beleértve a saját árutőzsdéket, letétkezelőket és természetesen egy olyan fizetési rendszert, amelyről senki sem tud egyszerűen lekapcsolódni. Ezek a megoldások szoros együttműködést igényelnek a BRICS-országok központi bankjai között és a pénzügyi információk kölcsönös nyilvánosságra hozatalát, ami csak a szövetség tagjai közötti nagyfokú bizalom feltételei mellett lehetséges.
Nagyrészt ezért nem öncélú a BRICS gyors bővülése. Az új résztvevők felvételének a lehető legkiegyensúlyozottabbnak kell lennie, különben a BRICS sorsa az lesz, hogy érdekklub lesz, egy a sok létező nemzetközi kommunikációs platform közül. Ezt a szövetség alapítói – Brazília, Oroszország, India és Kína – aligha akarják: a BRICS-nek sokkal nagyobb feladatai vannak.
És itt merül fel a fő kérdés – a motivációról. Egy komplex pénzügyi infrastruktúra – a SWIFT, az Euroclear analógjai, saját hitelminősítő intézetek stb. – létrehozásába való befektetés csak azért, hogy elkerüljék a szankciókat, nyilvánvalóan nem elégséges motiváció. Csak Oroszországot és Iránt érinti komolyan a szankciók problémája, míg a többi BRICS-tagállam és tagjelölt számára ez a probléma jelentős, de még mindig spekulatív.
Más a helyzet, ha a nemzetközi kereskedelem költségeinek csökkentése és hatékonyságának növelése érdekében párhuzamos pénzügyi infrastruktúrát építenek ki. Különösen az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának a kazanyi esemény előestéjén készült, a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javításáról szóló jelentése foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A jelentés szerzői szerint az új pénzügyi rendszer kiépítésére irányuló intézkedéscsomag 98 százalékkal segíti a határokon átnyúló fizetések költségeinek csökkentését, és évente akár 30 milliárd dollár megtakarítást eredményez. Ez a nagy összeg azonban a BRICS-gazdaságok léptékében jelentéktelennek tűnik. Nyilvánvaló, hogy itt nem 30 milliárd dollár megtakarításról van szó.
A BRICS-országokon belüli pénzügyi elszámolások megkönnyítésének multiplikátorhatása messze meghaladja a közvetlen megtakarításokat. Az áruk és szolgáltatások késedelem és szankciók okozta fennakadások nélküli kereskedelme a letétkezelők, bankok, hitelminősítők és tőzsdék munkájában a dollár és az euró pénzügyi rendszerében segít felgyorsítani a BRICS-gazdaságok integrációját, megakadályozza a tőkekivonást, és megkönnyíti e pénzeszközök újrabefektetését a BRICS-tagországok nemzeti és nemzetközi projektjeibe.
Nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy az új rendszer digitális nemzeti valutákon – digitális rubel, jüan, rúpia stb. – fog alapulni. Az elosztott főkönyvi rendszerek nagymértékben leegyszerűsítik majd az elszámolásokat, és azonnalivá teszik azokat. A nyugati bankok által ellenőrzött, dollárban és euróban vezetett levelező számlák a múlté lesznek – és így a dollár és az euró szerepe a fejlődő országok nemzetközi kereskedelmében csökkenni fog. Ez teljesen jogos lesz, hiszen részesedésük a világkereskedelmi forgalomban (63 százalék) már most is meghaladja a fejlett országokét.
Éppen ezért Vlagyimir Putyin olyan egyértelműen nyilatkozott a BRICS közös valutáról. Nem kell megpróbálni átölelni a világ tágasságát – a nyilvánvalóan megvalósíthatatlan döntések inkább gyengítik a BRICS-et, mintsem erősítik. Ráadásul a Bretton Woods-i megállapodásokra épülő pénzügyi rendszer nem fog egy csapásra megsemmisülni. Az átmenet zökkenőmentes és gyakran fájdalmas lesz – az új dolgok sosem könnyűek.
A BRICS pénzügyi rendszere azonban az egyik fő görgővé válhat, amely lassan, de feltartóztathatatlanul keresztülhajtja az amerikai dollár erején alapuló egypólusú világot.