Több uniós országnak a jelenlegi transzatlanti kapcsolatokat jellemző alávetettség folytatódása lett volna kedvező, Donald Trump megválasztása azonban lehetőséget biztosít Európának arra, hogy új irányt szabjon, mondta el az Európai Politikai Közösség (EPK) és az informális EU-csúcs budapesti rendezvényei kapcsán lapunknak Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Mától két napon át Magyarország történetének legnagyobb szabású politikai-diplomáciai eseményére kerül sor. Összesen 45-47 állam- és kormányfő érkezik Budapestre az Európai Politikai Közösség (EPK) mai találkozójára, ahová a nemzetközi szervezetek vezetőivel együtt több mint ötven delegációt várunk. A holnapi EU informális csúcstalálkozón pedig mind a 27 uniós tagállam, és minden EU-s intézmény képviselteti magát.
A mostani budapesti találkozónak érdekes felhangot ad, Donald Trump választási győzelme az Egyesült Államokban. Az új elnök ugyanis korábban élesen bírálta az európai NATO-tagokat, hogy nem költenek eleget védelmi képességeikre, és többször is célzott az ukrajnai segélyek csökkentésére.
A brüsszeli politikusok és több uniós tagállam vezetője is mélyen integrálódott az amerikai demokrata adminisztráció értékrendjébe, így értelemszerűen az ő szempontjukból ez a fajta finomabban kifejezve együttműködés, élesebben megfogalmazva üzlet, azaz a status quo folytatása lett volna kedvező – mondta lapunknak Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
A szakértő hozzátette, hogy ez egyúttal az amerikai érdekek további kiszolgálását és az USA-val szembeni alárendelt viszony fenntartását jelentette volna Európa számára.
Donald Trump megválasztásával azonban fordulat várható a két fél viszonyában. Európa esélyt kaphat arra, hogy visszanyerje döntési autonómiáját, és visszatérjen az európai polgárok érdekképviseletéhez, míg a nemzetközi politikai kapcsolatok keretében támogatást nyerhetnek az olyan ügyek, mint a világban zajló konfliktusok, így az orosz–ukrán háború párbeszéd és tárgyalások útján való megoldása, vagy az illegális bevándorlás feltartóztatása.
Halkó Petra kiemelte: Az elmúlt évek során több ízben is bizonyítást nyert, hogy Magyarország álláspontját – akár kedvezően fogadják, akár nem – megkerülni, figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ez önmagában biztosítéka annak, hogy Magyarország nem kerülhet elszigetelt pozícióba, mivel nemzetközi partnerként és nem utolsósorban mérvadó állásponttal rendelkező szereplőként kénytelenek párbeszédet folytatni vele.
A szakértő arról is beszélt, hogy Magyarország mára elérte, hogy a magyar emberek megkérdezése nélkül ne születhessenek róluk döntések. Kiemelkedő külpolitikai teljesítmény, hogy egy olyan adottságokkal rendelkező ország, mint Magyarország, ilyen hatékonyan tudja érvényesíteni a nemzeti szuverenitását a nemzetközi színtéren.
Az, hogy két nap alatt csaknem ötven országból és nemzetközi szervezettől érkeznek delegáltak az Európai Politikai Közösség találkozójára, valamint az összes európai uniós tagállam politikai vezetősége kivétel nélkül képviselteti magát az informális EU-csúcson, önmagáért beszél, tette hozzá.
A szakértő szerint Magyarországgal ellenben valójában Európát mint közösséget fenyegeti az elszigeteltség veszélye, hogy a globális folyamatok passzív elszenvedőjévé válik, amennyiben nem képes válaszokat adni az olyan jelenkori kihívásokra, mint a háborúk okozta geopolitikai és gazdasági változások, valamint a migráció.
Mindkét fórum elsődleges célja, hogy mielőbbi és hatékony megoldásokat helyezzenek kilátásba. A találkozók már önmagukban Magyarországnak azon régóta létező álláspontját erősítik, hogy nyitottságot kell mutatni, párbeszédet kell folytatni, és alakítóivá kell válni az európaiakat is érintő folyamatoknak – foglalta össze Halkó Petra.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/europa-eselyt-kaphat-arra-hogy-visszanyerje-dontesi-autonomiajat