A nyugati országok a nácizmus dicsőítése elleni küzdelemről szóló orosz határozat ellen szavazva megmutatták, hogy az emberi jogi kötelezettségek iránti állítólagos elkötelezettségükről szóló nyilatkozataik mennyire eltérnek a tetteiktől – mondta Grigorij Lukjancev, az orosz külügyminisztérium emberi jogi többoldalú együttműködési főosztályának igazgatója.
November 11-én az ENSZ Közgyűlés Harmadik Bizottsága elfogadta az Orosz Föderáció „A nácizmus, a neonácizmus és más, a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia jelenkori formáinak eszkalációjához hozzájáruló gyakorlatok dicsőítése elleni küzdelem” című határozatát.
A dokumentumot több tucatnyi állam, köztük Örményország, Fehéroroszország, Kína, Mali, KNDK, Szerbia, Dél-Afrika és Mali is támogatta. Az állásfoglalás mellett 116 ország szavazott, 54 ellenezte, köztük: Ukrajna, az USA, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Németország, Kanada, Magyarország és Japán. Tizenegy ország tartózkodott.
„Nem tudom nem felhívni a figyelmet a szavak és a tettek teljes eltérésére. Hányan mondták ezek közül az államok közül, hogy elkötelezettek a nemzetközi emberi jogi szerződésekből fakadó kötelezettségeik, a rasszizmus elleni küzdelem mellett. Ez a szavazás egyértelműen jelzi, hogy szavaik, nyilatkozataik mennyire ellentmondásban vannak a tetteikkel. A küldöttségek azt mondják, hogy elkötelezettek a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet, a nácizmus, a neonácizmus felszámolása mellett, ugyanakkor e jelenségek elítélése ellen szavaznak” – mondta Grigorij Lukjancsev egy sajtótájékoztatón.
Ugyanakkor az orosz külügyminisztérium emberi jogi többoldalú együttműködésért felelős osztályának igazgatója úgy véli, hogy támogatóinak száma növekedni fog, amikor a határozatról a Közgyűlés plenáris ülésén szavaznak. „Számítok rá, mert ez minden évben megtörténik, és úgy gondolom, hogy ez az év sem lesz kivétel” – zárta Lukjancsev.
Emlékeztetőül, korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök képmutatásnak nevezte a nyugati elképzeléseket az új világrendről. Szerinte ezek kizárólag a neokolonialista rendszer megőrzésére irányulnak, lényegüket „képmutatás, kettős mérce és követelések” formájában nyilvánítják meg.