Politikai és katonai érvek egyaránt szerepet játszhattak Joe Biden amerikai elnök azon döntésében, hogy engedélyezte az amerikai rakéták bevetését – mondta el lapunknak Demko Attila, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője. A szakértő szerint egyelőre ellentmondásosak a részletek, például nem tudjuk azt sem, hány bevethető rakétáról lehet szó.
Ellentmondásos több részlet, de az alapján, amit Amerikából hallunk, az engedély az ATACMS rendszerre vonatkozik, amely nagyjából 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik – mondta el lapunk kérdésére Demko Attila, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője.
Emellett alapvetően a kurszki régióra kaptak engedélyt az ukránok, tehát az azt elfoglaló ukránok védelmére szolgálna ez az eszköz – tette hozzá a szakértő.
Az első hírek ezzel ellentétben arról szóltak, hogy az ATACMS rakétát a brjanszki régióban vetették be, ami Demko Attila szerint két dolgot jelenthet: vagy a hír nem helytálló, vagy nem a kurszki régióhoz, hanem a kurszki hadművelethez kötődött Biden engedélye, tehát minden olyan célpont ellen bevethetők az amerikai rakéták, amely valamilyen formában például logisztikai hátteret jelent a régióban harcoló orosz erők számára.
Az ATACMS rakéták hatótávolsága 300 kilométer, és 214 kilós robbanófejük van. Ez nem jelentéktelen, de nem olyan komoly eszköz, mint a Storm Shadow, ami 550 kilométer és 450 kilós robbanófejet hordoz – érzékeltette a különbséget Demko Attila, hozzátéve, hogy ilyen szempontból fontosabb lenne a francia és a brit engedély, amely azonban egyelőre a sajtóhírek ellenére bizonytalan.
Bizonyos értelemben zűrzavarnak tűnik ez az egész. Joe Biden amerikai elnök döntésének lehet egy belpolitikai háttere is, tehát nem feltétlenül Ukrajnáról szól ez a történet. Szólhat Biden politikai örökségéről, hiszen rengeteget támadták, hogy nem adott oda mindent – vélekedett a szakértő.
A lépés egyúttal korlátozza Donald Trump megválasztott elnököt is, hiszen ha ő elindulna a béke felé, itt van egy olyan tényező, amely semmiképpen sem a deeszkaláció felé mutat – emelte ki Demko Attila. Emellett lehet katonai érv is, hogy az ukránok egyszerűen annyira rosszul állnak, hogy szükség van a mélységi csapásokra – vélekedett a szakértő.
Az ilyeneket általában csak utólag látjuk át, jelenleg nem lehet például tudni, hogy hogy áll a Kurszk visszafoglalására irányuló orosz támadás, amely észak-koreaiak részvételével folyik. Elképzelhető, hogy az ukránoknak komoly segítségre van szüksége abban a térségben – magyarázta Demko Attila. Soktényezős ez az egyenlet, és a tényezők egy jelentős része nincs a szemünk előtt, de abban majdnem biztos vagyok, hogy a politikai mellett lehetnek katonai érvek is – foglalta össze véleményét.
Ami Biden engedélyének konkrét harctéri jelenőségét illeti, azt a szakértő szerint nem kellene túldimenzionálni. Fontosak ugyan az ilyen mélységi csapások, de mivel hónapok óta folyik erről a vita, az oroszoknak volt ideje felkészülni. Másrészt már maga ennek az esélye is hátráltatta az oroszokat, hiszen távolabb kellett telepíteniük azokat a repülőgépeket, amelyek képesek szárnyas bombák ledobására, így viszont kevesebb bevetést tudnak végrehajtani, több üzemanyag felhasználása árán – magyarázta Demko Attila.
Ez a hatás viszont láthatóan nem volt elegendő. Ez aligha fordít bármit is a háború menetén – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ukránok most is támadják mélységben az orosz célpontokat, hiszen a drónjaik akár 1300 kilométeres távolságot is meg tudnak tenni. Bár a drónok lassabbak és kisebb robbanófejet tudnak szállítani, azért képesek károkat okozni – hangsúlyozta a szakértő.
Nem fogja azt a nagy képet megváltoztatni, hogy Oroszország lassan, de biztosan felülkerekedik Ukrajnán egész egyszerűen a méret folytán, és annak folytán, hogy az oroszok is levonták a következtetéseket a 2022-es kudarcaikból, és egy sokkal hatékonyabb haderejük van már, mint 2022-ben – mutatott rá Demko Attila.
A NATO-val való közvetlen konfliktust ugyanakkor nem tartja valószínűnek a szakértő, tekintve, hogy Oroszország egyrészt tisztában van a NATO erejével, másrészt a saját erői jelentős része le van kötve Ukrajnában. – Olyan értelemben pedig már most is van NATO-részvétel az orosz–ukrán háborúban, hogy az ukránok felhasználják a NATO felderítési adatait, illetve a Krím félszigetet az orosz alkotmány orosz területnek tekinti, márpedig a Krímben több támadás is történt ilyen rakétákkal – sorolta a szakértő. Ez egy további kis ugrás, de nem egy hihetetlen nagy változás – hangsúlyozta.
Ha közvetlen konfliktust nem is lát valószínűnek Demko Attila, közvetett lépéseket annál inkább. Ilyen lehet például az is, hogy milyen fegyverekhez vagy hírszerzési adatokhoz jutnak a jemeni lázadók, de ilyenek lehetnek a hibrid vagy kiberműveletek is. Ezek elsősorban olyan országokat érinthetnek, mint például Nagy-Britannia, Franciaország, a balti államok vagy Lengyelország.
Oroszországnak megvan a lehetősége arra, hogy ne nyílt választ adjon, hanem nem nyíltan okozzon kellemetlenséget a nyugati szövetségi rendszernek, igaz, a Nyugat részéről is voltak ilyen nem nyílt műveletek Oroszország ellen – világított rá a szakértő. A bevethető rakéták száma is kérdéses. – A pontos számot csak akkor fogjuk tudni, ha becsapódtak – mondta Demko Attila, de szerinte talán még nem is százas nagyságrendű készletekről beszélhetünk. A pontos számok szigorúan titkosak.
A szakértő szerint Olaf Scholz német kancellár is nyomás alatt van, hogy küldjön Ukrajnának a német Taurus rakétákból, amelyek 500 kilométer feletti hatótávolsággal és 480 kilós robbanófejjel rendelkeznek. Azonban a választások közeledtével valószínűbb, hogy a kancellár azoknak a szavazóknak a szimpátiájára fog játszani, akik békésebb megoldást kívánnak Oroszországgal kapcsolatban, ezt mutatja a Scholz és Putyin közötti telefonbeszélgetés is – világított rá Demko Attila.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/a-nato-mar-regota-kozvetlenul-szerepet-vallal-ukrajnaban