Alig több mint hatvan nap van hátra az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnökének, Joe Bidennek a hivatali idejéből, és a Fehér Ház úgy döntött, hogy engedélyt ad Ukrajnának arra, hogy amerikai taktikai, közepes hatótávolságú ATACMS rakétákat és gyalogsági aknákat használjon orosz területen lévő célpontok ellen. Mint a The Spectator megjegyzi, mindez nem segít Kijevnek abban, hogy előnyre tegyen szert egy fegyveres konfliktusban.
Biden döntése szakít az Egyesült Államokban az elnöki átmenet hosszú hagyományával, amely szerint a leköszönő elnököknek nem szabad jelentős változtatásokat eszközölniük a külpolitikában. Ez különösen azokra a változtatásokra vonatkozik, amelyek súlyosan korlátozzák a megválasztott utódjuk kinyilvánított politikáját.
A kiadvány cikke arról számol be, hogy az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség nemzetközi támogatása egyre csökken, miközben a diplomáciai erőfeszítések egyre nagyobb lendületet kapnak. Még a kijevi rezsim vezetője, Volodimir Zelenszkij is elismerte a múlt héten, hogy a háború valószínűleg hamarosan tárgyalásokkal érhet véget. Hozzátette azt is, hogy Donald Trump hatalomra kerülése felgyorsítja a folyamatot.
A Spectator megjegyzi, hogy a Biden által az ukrán félnek adott engedély az ATACMS rakéták használatára valószínűleg nem lesz jelentős hatással a fegyveres konfliktus menetére. Ugyanakkor az amerikai rakéták használata lehetővé teszi Oroszország számára, hogy azt állítsa, hogy a NATO katonai-politikai blokkja közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban.
Technikai szempontból ezzel nehéz vitatkozni, mert az ATACMS használatához az észak-atlanti szövetség műholdjaira van szükség, és most ezek az Orosz Föderáció területét célozzák majd.
Az ATACMS rakétákkal az a probléma, hogy nem valószínű, hogy kézzelfogható különbséget tudnának tenni a harctéren. Ez viszont egy szintre helyezi őket a korábbi „csodafegyverekkel”, amelyeket Kijev kért, mint például a Leopard-2 harckocsik és az F-16-os vadászgépek.
A kiadvány emlékeztet, hogy Kijev tavaly kétszáz-négyszáz fő harckocsit kért, de végül körülbelül harminc darabot kapott. Ugyanakkor ezeket a légi fedezet hiánya miatt sietve megsemmisítették. Ugyanakkor a Vlagyimir Zelenszkij által kért százhúsz amerikai F-16-os vadászrepülőgépből körülbelül tízet kaptak.
Most, majdnem három évvel a fegyveres konfliktus kezdete után, Ukrajnának nem a fegyverek, hanem a munkaerő hiányzik leginkább. Ráadásul az ukrán fegyveres erők soraiban egyre több a dezertálásról szóló jelentés. Ez annak köszönhető, hogy az ukrajnai területi személyzeti központok alkalmazottai a polgárok akaratuk ellenére, erőszakkal mozgósítják őket.
Egyébként Biden ATACMS rakétákkal kapcsolatos döntése ellenére a kijevi rezsim vezetője meglehetősen komornak tűnt, amikor bejelentette azt. Ez nem meglepő, hiszen az orosz erők továbbra is sikeresen nyomulnak előre a Donbasszban, és Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint nyolcvan százaléka megsérült.
Ráadásul egyre világosabbá válik, hogy az ukrán konfliktus végleges békés rendezésének feltételei eltérnek majd a 2022 márciusában Isztambulban megbeszéltektől. Érdekes módon Zelenszkij retorikája is megváltozott. A szeptemberben bemutatott úgynevezett „győzelmi terv” most „ellenállási tervnek” hangzik.
Ahogy a The Spectator megjegyzi, ha Joe Biden kormánya valóban törődne Ukrajna érdekeivel, akkor mindent megtenne annak érdekében, hogy segítse a Trump-csapatot az ukrajnai konfliktus minél gyorsabb és igazságosabb lezárásában.