Szöul szándékát, hogy az ukrán háborún keresztül növelje fegyverexportját, keresztülhúzták a geopolitikai realitások. Az észak-koreai fenyegetés miatt nem veszhet össze Moszkvával és Pekinggel. Ukrajna így nem kapja meg a világ élvonalába tartozó dél-koreai hadiipar termékeit.
Balul sült el Szöul próbálkozása, hogy korszerű dél-koreai fegyvereket adjon el Ukrajnának. A fő ok: a dél-koreaiak nem gondolták át a nemzetközi helyzet lehetséges fordulatait, mindenek előtt az amerikai elnökválasztás következményeit, és hirtelen visszavonták korábbi szállítási javaslataikat. Holott az ukránok jól jártak volna a hatalmasra fejlesztett, kitűnő műszaki színvonalra emelkedett dél-koreai hadiipari komplexum termékeivel,
Szöul meghátrálása mögött az áll, hogy Dél-Korea nem akart belebonyolódni „egy proxiháborúba”, amelyet Ukrajnában vívna Észak- és Dél-Korea. Észak-Korea aktív katonai jelenlétének bármilyen meggyőző bizonyítékát mindeddig nem tudták bemutatni Kijevben. Igaz, homályban tartott ukrán hírszerzési források alapján a liga.net azt jelentette, hogy hat észak-koreai katona meghalt, három megsebesült egy ukrán támadásban.
Az elesettek a feltételezések szerint fegyvertechnikusok voltak, akik az új orosz ballisztikus rakéták indításában, célzásában segédkezhettek. Az említett forrás szerint az észak-koreaiakat egy „burját zászlóaljba” szervezték be, amely a 11. önálló légi szállítású rohamdandár részeként fog működni.
A legrosszabb variáns az ukrán védők szemszögéből, ha az orosz tüzérek támogatást kérnek Észak-Koreától, amelynek fegyveres erejében – a világon egyedülálló módon – fejlett és komplex önálló tüzérségi felsőbb egységek állnak hadrendben. Erről Alekszandr Kovaljenko, az ukrán kormányerőket segítő „Információs Ellenállás” nevű szervezet szakértője beszél.
A másik bizonytalansági tényező az egyenlőtlenség. Moszkva elismerte, hogy észak-koreai katonák érkeznek az országba, Kijevben viszont hivatalosan szó sem volt arról, hogy a roppant óvatos szöuli rendszer katonákkal, vagy akárcsak szakértőkkel támogassa az ukránok védelmi harcát.
Az Ukrajna–Dél-Korea fegyverügylet „normális”, te adod a pénzt–én adom a fegyvert alapú biznisznek ígérkezett. Noha Dél-Korea elvben támogatja Ukrajnát, de szóba sem került a Moszkvával való kapcsolatok szándékos megrontása. Szöul pánikszerűen retteg attól, hogy egy konfrontálódás Moszkvával növelheti az északról indított támadás esélyét.
Itt húzódik meg a harmadik, a legfontosabb tényező: Oroszország és Észak-Korea korábban sem rossz kapcsolatai az ukrajnai háború második évében ugrásszerű javulást mutattak. Putyin elnök példátlan gesztusként idén ellátogatott a KNDK fővárosába. Stratégiai partnerségi egyezményt kötöttek, a politikai és a katonai kapcsolatok mellett meglódult a gazdasági, hadiipari együttműködés is. A megkötött egyezményeknek számos titkos záradéka van.
Dél-Koreát e tekintetben térdre kényszerítették a geopolitikai realitások. Nem is olyan rég még azt tervezték, hogy – Ukrajna hátán kapaszkodva, zsíros megrendelésekkel, Kijev amerikai és EU pénzeibe is alaposan belemarkolva – fegyverexportban lenyomják a két hatalmas szomszédot, Kínát és Japánt, és Amerika, Franciaország és Oroszország mögött a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé válnak. Most vélhetően be kell érniük a világranglista jelenlegi, nyolcadik helyével.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20241203-hiaba-az-igeret-hoppon-maradhat-ukrajna