Úgy tűnik, az amerikai–kínai kereskedelmi háború túlságosan leköti Donald Trumpot, ezért egyre nagyobb teherként tekint az orosz–ukrán háborúra, és szeretné azt valamilyen módon minél előbb lezárni.
Európa már érzi a bajt, így hétfőn megindult a válságtanácskozás arról, hogy hogyan tovább, ha az Egyesült Államok még azelőtt kiszáll Ukrajna támogatásából, mielőtt véget érnének a harcok.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk arról, hogy mi történne, ha bekövetkezne, amitől Európa fél, és egyedül maradna Oroszországgal szemben.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta az Egyesült Államok Ukrajna legfőbb támogatója. A Statista német online oldal felületén megtalálható adatok szerint 2024. december 31-ig mintegy 120 milliárd dollárral támogatták a hadban álló országot, mely több pénz, mint amennyit a Washington után következő kilenc legfőbb támogató együttvéve nyújtott Kijevnek.
Donald Trump hatalomra kerülésével azonban megváltozott az Egyesült Államok politikája. A republikánus elnök a további támogatásért cserébe ukrán ritkaföldfémeket követel, ráadásul úgy tűnik, mielőbb le akarja zárni a háborút – kerüljön az bármibe is Kijevnek, és inkább a Kínával folytatott kereskedelmi háborúra összpontosítana.
Az amerikai és az orosz elnök tárgyalói között kedden kezdődtek meg a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Az egyeztetésen az amerikai fél hangsúlyozta, hogy ez a találkozó még nem a béketárgyalásokról szól, hanem csak arról, hogy megbizonyosodjanak, Oroszország komolyan gondolja-e, hogy le akarja zárni a háborút.
Ettől függetlenül Kijev és Európa is aggódva figyeli a felgyorsult eseményeket, mivel úgy érzik, az USA ki akarja hagyni a tárgyalásokból, és amerikai–orosz alku pecsételheti meg Európa jövőjét Oroszország javára. Már a két ország külügyminisztere is találkozott. Ukrajna azonban nincs jelen, ahogy az Európai Unió képviselői sem.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Európának mindenképpen ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a majdani béketárgyalásokon, minden olyan tárgyalást Ukrajnáról, az ukrajnai háború lezárásáról, amelyen annak képviselői nem vesznek részt, semmisnek tekintenek, és nem ismerik el az ott esetleg megszületett megállapodásokat.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök gyorsított üzemmódba kapcsolt, és rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze hétfőre az Európai Unió vezető tagállamaival, hogy felgyorsítsák Európa szuverenitási, biztonsági és versenyképességi programjának megvalósítását. Úgy tűnik, Európa arra készül, hogy átvegye a vezető szerepet Ukrajna támogatásában, ha az Egyesült Államok kiszállna Ukrajna támogatásából.
Demkó Attila szerint minden attól függ, hogy mekkora mértékű lenne az Egyesült Államok „kiszállása”. Ha az amerikaiak csak fegyvert nem szállítanának tovább, akkor lassabban következne be az ukrán összeomlás, azonban ha a hírszerzési információkat, a célkoordinátákat és a Starlinket sem használhatnák az ukránok, akkor gyorsabban. A legfontosabb dolog, amit az Egyesült Államok ad Ukrajnának, az nem a fegyverzet, hanem az információ – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
Úgy látja, Európa az amerikai támogatás anyagi és katonai részét nagy erőfeszítéssel részlegesen ki tudná váltani, de a hírszerző és kommunikációs elemeket már nem. És persze: „Európa nem tud olyan fegyverzetet adni, nem tud annyi lőszert legyártani és adni, mint az Egyesült Államok. Nem tud odaadni bizonyos fegyverrendszereket, mert egyszerűen nincsenek Európában. Nincsenek már európai harckocsik raktáron. Csak a rendszerben lévő harckocsikat lehetne odaadni, a Leopard 1-eseket adogatják, amelyek az 1960–70-es évek technológiája” – magyarázta.
Kérdésünkre válaszolva Demkó Attila elmondta, hogy amennyiben most kezdene el építkezni, akkor nagyjából 10–15 év múlva tudná Európa kiváltani az Egyesült Államokat a hírszerzési területen. Ehhez azonban sem elegendő tudás, sem megfelelő mennyiségű pénz nincs az öreg kontinensen. Nagyon hosszú idő, mire Európa el tudná érni Amerika szintjét. Különösen, hogy nincs is olyan, hogy Európa. Olyan van, hogy Franciaország, Németország, a közös európai védelem pedig még nagyon a kezdeteknél van – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.
Demkó Attila ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Donald Trump adott egy lökést az európai védelemnek. Egyes európai országok már az első elnöksége idején elkezdtek többet költeni védelemre, amit a szakértő örvendetesnek tart. Hangsúlyozta, hogy ebben Magyarország is az élen jár, mivel sok európai ország előtt sikerült védelemre fordítanunk a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékot. „Növekedhet tehát az európai potenciál, csak ez nem elégséges Ukrajna megmentésére. Még akkor sem, ha most elindulna a növekedés” – tette hozzá.
A közös európai hadseregre kitérve elmondta, hogy az ügy már régóta napirenden van, de annyi az akadály, hogy azt nagyon nehéz megvalósítani. Bizonyos lépéseket már tett Európa, de további tettekre lenne szükség. Demkó Attila azonban úgy látja, hogy a közös európai hadsereg mellett az elsődleges prioritás az lenne, hogy legyen egy olyan európai védelmi ipar, amely a kínaival, az amerikaival és az orosszal is versenyképes.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2025/02/18/ukrajna-osszeomlik-ha-az-egyesult-allamok-kiszall-a-konfliktusbol-figyelmeztet-a-szakerto?utm_source=campaign2