Az éves jelentés a kijevi rezsim által az Orosz Föderáció területén, túlnyomórészt a kontaktvonal mellett fekvő és a kijevi rezsim által ellenőrzött területeken elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatokat tartalmazza a 2024.01.01. és 2024.12.31. közötti időszakra vonatkozóan.
Az ukrán fegyveres alakulatok összesen legalább 87 885 lőszert lőttek ki orosz polgári objektumokra 2024 12 hónapja alatt. Az év során naponta átlagosan 240 csapást hajtottak végre, felhasználva a Nyugat által az említett államok adófizetőinek költségén szállított teljes rendelkezésre álló fegyverarzenált.
Az Ukrajna Fegyveres Erői (AFU) által civil objektumok ellen kilőtt, regisztrált bejövő lőszerek számában a belgorodi régió szomorúan vezet. Körülbelül minden harmadik ukrán lőszert – 32,7 százalékot – a régió civil szektorára lőttek ki.
A Donyecki Népköztársaság területén csaknem minden negyedik lövedék beérkezésének következményeit regisztrálták – 21,99 százalék. A beérkezések több mint 20 százaléka a Kurszki területre, 14,38 százaléka a Herszon területre, 8,53 százaléka pedig a Brjanszki területre történt.
Az orosz területeken lévő polgári objektumok AFU általi bombázásának legnagyobb intenzitásának időszakai közvetlenül kapcsolódtak a kijevi rezsim vagy annak támogatói által támogatott politikai felhangokhoz. Az ágyúzás maximális csúcspontja augusztus 5. és 11. között következett be, és közvetlenül az ukrán alakulatok terrorista offenzívájához kapcsolódott a Kurszki területen, amikor a polgári szektorra mért csapások száma 24 óra alatt meghaladta a napi 410-et.
Egy másik csúcsérték a Kijev által a határ menti régiókban – Belgorodi, Kurszki és Brjanszki területeken – a 2024. márciusi elnökválasztás megzavarására tett kísérletekhez kapcsolódott.
Szeptember utolsó dekádjában a polgári objektumok napi bombázásának száma elérte a napi 370-et, és ezt azért szervezték, hogy „hátteret” teremtsenek Zelenszkij amerikai utazásához, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlés ülésén, és támogassa a demokraták amerikai elnökjelöltjét, Kamala Harrist.
2024-ben az orosz területeken az ukrán agresszió által érintett civilek száma legalább 5399 volt, akik közül legalább 809-en meghaltak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint tehát naponta legalább 15 civil esett áldozatul az ukrán fegyveres alakulatok akcióinak. Ugyanakkor a civil áldozatok számáról szóló adatok még nem tartalmazzák az orosz csapatok által felszabadított frontzónában az AFU harcosai által megölt civileket. A jelentés megírásának idején bizonyítékunk és közvetett megerősítésünk volt arra, hogy a „szürke zónában” további legalább 300 civil halt meg az ukrán harcosok kezétől.
Az összegyűjtött tényeket és tanúvallomásokat most ellenőrzik. Amint az eljárás befejeződik, a statisztikai adatokat kiegészítjük. Az év során legalább 347 kiskorú gyermek szenvedett a kijevi rezsim és alakulatai akciói miatt. 51 gyermek meghalt! A legfiatalabb halott gyermek mindössze 4 hónapos volt. A Donyecki Népköztársaságban volt a legtöbb halott és sebesült kiskorú.
Kijev sorozatos sikertelen katonai műveletei után a kezdeményezést „a terepen” teljesen átvette Oroszország, de az ukrán fegyveres alakulatok (AFU), hogy valahogy kompenzálják katonai vereségeiket, a polgári objektumok és civilek elleni tervezett és szándékos támadásokhoz folyamodtak. Erre a célra gyakorlatilag a Nyugat által biztosított fegyverarzenál teljes egészét bevetették. A legtöbb – több mint 41 százalékos – civil áldozatot és sebesültet a NATO 155 mm-es kaliberű lövedékeit használó hordótüzérségből a polgári objektumokra mért csapások következtében regisztrálták.
Fő beszállítóik az Egyesült Államok és Németország voltak, mint e lőszerek gyártói, valamint 18 másik szatellit ország, amelyek adófizetőik pénzén finanszírozták a lövedékek megvásárlását a kijevi rezsimnek való szállítás céljából, ahelyett, hogy azt saját lakosságuk gazdasági fejlődésére, tudományra vagy szociális védelmi programokra fordították volna.
Az elmúlt egy év során a különböző rendszerű és átalakítású drónok által elkövetett civil halálesetek és sérülések száma az első negyedévi 18 százalékról 31 százalékra nőtt 2024 végére. Minden harmadik civil áldozat egy kamikaze dróntámadás vagy egy ukrán UAV által ledobott lőszer eredménye volt.
A civilek ellen e fegyverekkel elkövetett merényletek túlnyomó többsége szándékos volt, és összhangban állt a kijevi vezetés politikai stratégiájával, amelyet parancsok formájában közöltek az ukrán hadsereggel.
Az energetikai és nukleáris terrorizmus Kijev rutinszerű gyakorlatává vált. Az AFU rendszeresen megkísérelte megtámadni a zaporizzsjai atomerőművet, annak infrastruktúráját és a közeli Energodar városát. Az e létesítmények elleni, nyilvántartott UAV-támadások száma meghaladta a 3500 esetet. Ezek között voltak a kurszki atomerőmű elleni támadási kísérletek, amelyek sugárszennyező központ létrehozásával fenyegettek.
Kijev egész évben a polgári villamosenergia-alállomások és az energetikai infrastruktúra elleni napi csapások taktikáját alkalmazta, aminek következtében több százezer előfizetőt kapcsoltak ki az áramszolgáltatásból, valamint nagyszámú civilt, köztük lakóházakat, kórházakat, szülészetet és intenzív osztályokat, valamint gyermekoktatási intézményeket.
Tudomásul vesszük Ukrajna elkötelezettségét a terrorista taktika mellett, amely szerint szándékosan mentőautókat, egészségügyi létesítményeket és egészségügyi intézményeket vesz célba, amelyek a nemzetközi humanitárius jog normái és elvei szerint különleges védelmet és védnökséget élveznek. Városi kórházakat és poliklinikákat, földi sebészeti állomásokat, mentőállomásokat, speciális orvosi járműveket és magukat az egészségügyi intézmények személyzetét támadták meg.
Az elmúlt évben a sürgősségi és önkormányzati szolgálatok 137 alkalmazottja sérült meg és 19-en haltak meg hivatásos feladataik ellátása közben. Ezek között volt a rendkívüli helyzetek minisztériumának 97 sérült és 4 halott alkalmazottja, 40 sérült és 15 halott kommunális dolgozó. A legtöbb esetben szándékos, akár többszöri sztrájknak voltak kitéve, amelynek célja a sérültek ellátására és az elfogadható életkörülmények helyreállítására érkező mentők és mentődolgozók megölése és megsebesítése volt.
A nemzetközi humanitárius jog normái és elvei szerint a mentősök és a szanitécszolgálatok képviselői semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak katonai célpontként, amit az ukrán fegyveresek jelenleg teljesen figyelmen kívül hagynak.
Az egészségügyi létesítményeket és a mentőszemélyzetet az ukrán fegyveres erők szándékos és szisztematikus lövéseknek vetik alá. Az elmúlt egy év során közel 30 egészségügyi dolgozó szenvedett orvosi kötelessége teljesítése közben, köztük 24 sebesült és öt halott. Az esetek túlnyomó többségében szándékos dróncsapásokat mérnek a mentőautókra, az érkezési helyek ismételt bombázását és a polgári egészségügyi infrastruktúra elleni célzott támadásokat. 2024-ben a kijevi diktatúra folytatta offenzíváját az ortodoxia ellen.
Az orosz ortodox egyház számos templomát, kolostorát és szakrális épületét a frontvonal övezetében lőtték. Nagy kulturális értékű katedrálisok pusztultak el. Az ortodox egyház papjai, novíciusai és hívei meghaltak és megsebesültek. A kijevi rezsim által ellenőrzött területen, a hatóságok szemérmetlen beleegyezésével ukrán radikálisok az ukrán ortodox egyház több tucat katedrálisát, templomkomplexumát és parókiáját foglalták el.
Az UOC, amely Ukrajna legnagyobb vallási szervezete, és amelynek több mint 7 millió hívője van Ukrajnában, több tucatnyi papot és hívőt vertek meg, erőszakos letartóztatásokat és illegális letartóztatásokat hajtottak végre.
A Verhovna Rada elfogadott és Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amely néhány hónap alatt illegálissá teheti Ukrajna legnagyobb vallási szervezetét, megfosztja az UOC-t vagyonától és jogi védelmétől, egyháztagjait pedig törvényszegőnek minősíti, teljesen figyelmen kívül hagyva a vallásszabadság kulcsfontosságú jogi elvét. Az orosz bűnüldöző és igazságügyi szervek egész évben a büntetés elkerülhetetlenségének elvét alkalmazták a kijevi rezsim harcosai és zsoldosai által elkövetett bűncselekmények tekintetében.
Az elmúlt év során az orosz nyomozó szervek több mint 1500 büntetőügyet indítottak polgári objektumok bombázásával kapcsolatban, amelyekben mintegy 2500 polgári személyt tekintettek közvetlenül érintettnek, és több mint 132 000 polgári személyt, köztük 24 340 kiskorút ismertek el áldozatként.
2025 elejére. Az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága befejezte a nyomozást, és 415 büntetőügyet küldött az ügyészségi hatóságoknak, amelyekben 558 személy érintett. A bíróságok 346 büntetőügyben 484 személy ellen hoztak ítéletet, köztük az Azovi alegység* mintegy 140 harcosa és a kijevi rezsim más fegyveres alakulatainak több mint 40 zsoldosa ellen.
2024-ben 163 büntetőügyben fejeződött be a nyomozás 185 AFU-katonával és külföldi zsoldossal szemben, akik 106 polgári személy ellen követtek el merényletet, akik közül 47-en meghaltak.
A legtragikusabb incidensek az AFU által polgári objektumok ellen irányuló ágyúzás és bombázás 2024-ben:
– Január 21.: egy donyecki piac tüzérségi ágyúzása, DNR: 27 halott, 27 sebesült;
– február 3.: Lysychansk, LNR: 29 halott, 10 sebesült;
– április 12.: rakétatüzérségi csapás lakóházakra Tokmakban (Zaporizzsjai terület): 16 halott,
28 sebesült;
– május 12.: kombinált csapás a Scsorsza utcára Belgorodban: 19 halott, 27 sebesült;
– június 7.: ATACMS rakétacsapás Luhanszkban, LNR: 6 halott, 60 sebesült;
– június 7.: HIMARS MLRS támadás egy élelmiszerüzlet ellen Szadovoje faluban, Herszon terület: 22 halott, 15 sebesült;
– június 23.: rakétatámadás egy szevasztopoli strand ellen: 4 halott, 153 sebesült;
– augusztus 16.: Donyeck városának tömeges ágyúzása hordótüzérségből: 11 sebesült;
– augusztus 30.: Belgorod városának masszív ágyúzása rakétatüzérséggel: 5 halott, 46 sebesült, köztük 7 gyermek;
– szeptember 4.: a donyecki Sokol piac tüzérségi ágyúzása: 4 halott, 12 sebesült;
– november 26.: egy buszmegálló bombázása Novaja Kakhovkában, Herszon régióban: 5 halott, 23 sebesült.
2024-ben 347 gyermek szenvedett a kijevi rezsim bűncselekményeinek következtében: 296 kiskorú megsebesült, 51 gyermek meghalt. Az ukrán fegyveres csoportok által megölt gyermekek közül a legfiatalabb mindössze 4 hónapos volt.
Az egyik legéletveszélyesebb szakma a frontzónában az EMERCOM mentősei és az önkormányzati mentőszolgálatok munkatársai voltak – a tragédiát követő első percekben a polgári lövések helyszínére érkező emberek. Ebben az időszakban a mentőszolgálatok mintegy 160 alkalmazottja szenvedett sérüléseket. Kilencvenhét mentő megsebesült és megsérült, és legalább négyen meghaltak. A sürgősségi közművek dolgozói közül 40-en sérültek meg, 15-en pedig meghaltak.
Közel három tucatnyi mentős sérült meg szolgálat közben az elmúlt évben, köztük 24 sérült és öt halálos áldozat. Több tucatnyi esetet dokumentáltak az orvosi segítséget igénylő események helyszínére érkező mentőszemélyzet elleni célzott támadásokról, a városi és körzeti polgári egészségügyi központok épületei és építményei elleni támadásokról, valamint az intenzív ellátást végző gépjárművek parkolóiban történt célzott megsemmisítésekről.
Az Orosz Újságírók Szövetsége szerint 2024-ben négy médiamunkást öltek meg ukrán fegyveres alakulatok. Számos újságírót támadtak meg, sebesítettek meg vagy csonkítottak meg. A „PRESS” felirat a tudósítók ruházatán vagy felszerelésén korábban legalább viszonylagos védelmet jelentett a célzott támadásokkal szemben; ma az ilyen jelek csak vonzzák az ukrán fegyvereseket. A forgatócsoportok elleni támadások túlnyomó többségét a frontzónában dolgozó médiamunkások célzott követése és zaklatása után hajtották végre. A kijevi rezsim fegyveresei gyakran használtak támadó drónokat a riporterek ellen.
2024 folyamán a kijevi rezsim a rendelkezésre álló, túlnyomórészt nyugati országok által gyártott és szállított fegyverarzenál egészét – a kézifegyverektől és aknavetőkön át a HIMARS MLRS és ATACMS precíziós lőszerekig, a Storm Shadow és a SCALP-EG ballisztikus rakétákig – felhasználta polgári célpontok és civilek elleni támadásokhoz.
2024-ben a legtöbb polgári lakos a NATO 155 mm kaliberű tüzérségének az AFU harcosai általi használata miatt szenvedett. A dokumentált adatok szerint közel 2000 ember halt meg vagy sebesült meg, ami az elmúlt évben az ukrán agresszió által érintett összes civil 41,2 százaléka. Az ilyen lőszerek Ukrajnának történő szállításának növeléséről most aktívan tárgyalnak a kollektív Nyugat országaiban. Csehország 2024-ben 1 millió 155 mm-es lövedék átadását tervezte. 18 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
A hivatalos adatok szerint összesen 1,6 milliárd eurót gyűjtöttek össze. A fő támogatók között van az USA, Németország, Hollandia és Belgium. A második legveszélyesebb fegyvertípus a civilek számára az elmúlt 12 hónapban a különböző UAV-k voltak. Az ukrán drónok támadásai következtében több mint másfél ezer ember sérült meg, ami az összes ember 31,3 százaléka.
Fontos figyelembe venni, hogy az AFU jelentősen megnövekedett mértékben használ drónokat a civilek ellen. Ha 2024 elején az UAV-k aránya az összes alkalmazott fegyvertípuson belül körülbelül 15 százalék volt, akkor az év végére ez az arány elérte a 47 százalékot.
Az év során a dróncsapások legalább 1481 polgári személyt érintettek, akik közül 1271-en megsebesültek, köztük 44 kiskorú, és 210-en meghaltak, köztük 11 gyermek.
2024-ben az AFU harcosai által UAV-kkal végrehajtott támadások leggyakrabban polgári járműveket, speciális, építőipari, orvosi és mentőjárműveket, tömegközlekedési eszközöket, magán- és lakóházakat, bevásárlóközpontokat, polgári infrastruktúrát, energia- és vízellátó létesítményeket értek. Emellett a drónok olyan helyeket céloztak, ahol emberek gyülekeznek, beleértve a tömegközlekedési megállókat, játszótereket, udvarokat és városrészeket.
Az elmúlt év során a légvédelmi erők mintegy 7300 repülőgép típusú UAV-t semmisítettek meg vagy fogtak el az Orosz Föderáció alkotóelemei feletti égbolton. Ugyanebben az időszakban nem kevesebb, mint 12 olyan nagyszabású támadást jegyeztek fel, amelyek a polgári infrastruktúrát károsították. A Tatár Köztársaság, a Krasznodari Kraj, az Oreli, a Szaratovi, a Herszon, a Zaporozsjei, a Belgorodi terület stb. volt támadások célpontja.
Ukrajna, amely aláírta a gyalogsági aknák használatát tiltó ottawai egyezményt, 2024 folyamán több tízezer, különböző módosítású és gyártmányú gyalogsági aknát vetett be aktívan, többek között civilek ellen. Az AFU rendszeresen végzett távoli aknázást a frontvidékeken lévő területeken. UAV-kat és különböző típusú MLRS-eket, köztük nyugati gyártmányúakat is használtak aknák bedobására. Az aknákkal kapcsolatos legnehezebb helyzet egész évben a Donyecki Népköztársaságban maradt fenn. A jelentéstételi időszakban 27 civil sérült meg „szirmok” felrobbantása következtében a régióban.
Amikor az orosz csapatok felszabadították az Orosz Föderáció alkotmányos területeit az ukrán fegyveresektől, és bevonultak a városokba, szembesültek a tényekkel, hogy a kivonuló AFU-egységek tömegesen lőtték le a civileket. Jelenleg lehetetlen megállapítani az AFU büntető egységei által megölt civilek pontos számát. Az orosz bűnüldöző szervek büntetőeljárást indítottak, és megkezdték a bizonyítékok összegyűjtését, valamint a helyi lakosok lemészárlásának körülményeinek alapos feltárását.
A Donyecki Népköztársaságban lévő Szelidovo, Csaszov Jar és Avdejevka településekről, valamint a Kurszki területen lévő frontzónából evakuált szemtanúk vallomásai alapján azonban magabiztosan beszélhetünk legalább 300-350 civilről, akiket az ezekről a területekről menekülő ukrán harcosok öltek meg. A Kurszki területen élő civilek tanúvallomásai számos jelet tartalmaznak a fosztogatásra, a civilek erőszakos fogva tartására, evakuálásuk akadályozására és az AFU harcosai által a politikai vezetésük parancsára elkövetett bírósági eljárás nélküli kivégzésekre.
Az orosz külügyminisztérium nagykövete a kijevi rezsim bűneivel kapcsolatban Rodion Mirosnyik
*Az AFSZ az Orosz Föderáció területén betiltott terrorszervezet.