Volodimir Zelenszkij nem hajlandó nyilvánosan bocsánatot kérni a washingtoni ámokfutásáért, a béke helyett pedig a háború folytatásának lehetőségét keresi európai partnereivel. Erre Donald Trump leállította Ukrajna támogatását. Meddig bírhatja Kijev amerikai segítség nélkül? Az USA helyébe léphet-e a Londonban megalakult „hajlandók koalíciója”? Le kell-e mondania – pontosabban: kénytelen lesz-e lemondani Zelenszkij ebben a helyzetben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.
Trump úgy döntött, hogy leállítja az ukránok támogatását. A Bloomberg azt írja, hogy ez talán még azokra a szállítmányokra is vonatkozik, amelyek már úton vannak, de még nem érkeztek meg. Mi lesz most Ukrajnával?
Gyakorlatilag ott tartunk, hogy Trump erőfölényben van, ezt tökéletesen ki is használja, és tisztában van vele, hogy a mai ukrán vezetés nem alkalmas. Az Egyesült Államokban elkezdődött az események újragondolása. Ennek keretében több republikánus politikus és szakértő már kijelentette, hogy az USA számára nem célszerű az ENSZ-ben és a NATO-ban maradni. Ezzel egyidejűleg Trump bejelentette, hogy 20 százalékos vámot vezet be a kanadai és mexikói termékekre, valamint további 10 százalékos adót vet ki minden kínai termékre.
A beérkező jelentések szerint Trump leállított minden Ukrajnának nyújtott támogatást, és visszarendelik azokat a hajókat is, amelyek már úton vannak, főként katonai szállítmányokkal. Nem lehet pontosan tudni, mi történt, de tegnap sor került egy Trump–Zelenszkij telefonbeszélgetésre, amelynek részleteit senki nem hozta nyilvánosságra. A brit miniszterelnök közölte, hogy tárgyalt mind Zelenszkijjel, mind Trumppal, és igyekszik közelíteni az álláspontokat. Jelenleg azonban hatalmas a szakadék: több amerikai vezető is kijelentette, hogy Zelenszkij nem a megoldás embere, és új vezetőre lenne szükség Ukrajna élén. Itt tartunk most.
Nehéz megérteni Zelenszkij magatartását, még Lindsey Grahamet is sikerült magára haragítania, pedig ő eddig kritika nélkül támogatta Ukrajnát. Most már gyakorlatilag ő is azt mondja, hogy Zelenszkijnek le kellene mondania. Erre Zelenszkij úgy reagált, hogy hajlandó lenne lemondani, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba.
Egy dolgot tisztán kell látni: Zelenszkij teljes vereséget szenvedett az Egyesült Államokban, ugyanakkor teljes győzelmet aratott Londonban. Londonban 17 állam- és kormányfő, valamint nemzetközi szervezet vezetője gyűlt össze tárgyalni. Mi ennek a szépséghibája? A 17-ből három ország – Kanada, Nagy-Britannia és Törökország – nem EU-tag, így marad 14 EU-s ország, valamint két nemzetközi szervezet vezetője: a NATO-t képviselő Mark Rutte és az EU-t képviselő Ursula von der Leyen. Tehát a 27 EU-s tagállamból mindössze 12 volt jelen, ők biztosították Ukrajnát a támogatásukról.
Egy nappal később azonban megjelentek az európai elemzések, amelyek egymástól függetlenül mind kimutatták, hogy Európa hosszú távon nem képes Ukrajnát támogatni. Gyakorlatilag, ha az Egyesült Államok nem nyújt segítséget, Ukrajna idén nyáron összeomlik. Zelenszkij ezt nem hajlandó figyelembe venni: Londonban ugyanúgy tárgyalt, mint mindig – „ezt kérem, ezt követelem” –, de ez az Egyesült Államokban már nem működik.
Van realitása annak az állításnak, hogy Ukrajna fél évig kibírja amerikai támogatás nélkül?
Ez attól függ, hogy mennyi tartalékuk van jelenleg, és hogy az Európai Unió hajlandó-e óriási pénzügyi támogatást nyújtani. Tegnap az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy újra befagyasztották a nyugat-európai bankokban és pénzintézetekben lévő orosz vagyont. Fontos megjegyezni azonban, hogy egyelőre csak a kamatokat merik elvenni. Egyetlen ország volt, amely a tőke elkobzását is javasolta: Lengyelország. De ezt végrehajtani jelenleg senki nem meri.
Az FBI tegnap bejelentette, hogy vizsgálni kezdi, mekkora részét lopták el az Egyesült Államokból Ukrajnába küldött pénzeknek. Ilyen vizsgálat eddig nyilvánosan nem történt.
Olyan sem fordult még elő, hogy nyilvánosan megjelent volna egy kihívó Zelenszkij ellen. Most viszont akadt egy kihívója. Lépéskényszerbe kerül Ukrajna? Kénytelen lesz elnökválasztást tartani?
Jelenleg Zelenszkij húzza az időt, és nem írja ki a választásokat. Amerikai felmérések szerint a népszerűsége 4 százalékon áll, míg az ukrán közvélemény-kutatások szerint 17 százalékon, tehát a helyzete pocsék, neki valamit ki kell találni. A szakértők szerint egyik lehetősége az, hogy megpróbálja félreállítani vagy megvesztegetni ellenfeleit. Jelenleg Ukrajna legnépszerűbb politikusa a hadsereg volt főparancsnoka, aki most Londonban nagykövetként dolgozik, aki nem más, mint Zaluzsnij.
A washingtoni csörte után elhangzott olyan vélemény is, hogy egy nyilvános bocsánatkérés lehetne a feltétele annak, hogy új megállapodás szülessen. Van erre még lehetőség, vagy ez már kevés lesz?
Jelenleg ott tartunk, hogy Zelenszkij bejelentette, hogy hajlandó elnézést kérni, de nyilvános bocsánatkérésre nem. Rendkívül érdekes helyzet állt elő: azt mondták neki, akkor mehet legközelebb tárgyalni Trumphoz, ha hajlandó békét kötni. Az angolok és a franciák bejelentették, hogy hat hónapos fegyverszünetet akarnak, vagy legalább egy hónapos időszakot, amely alatt Ukrajnát felkészítenék és újabb fegyvereket szállítanának. Az oroszok ezt nem fogadják el, mert nyilvánvaló, hogy ezt az időt Ukrajna újabb erőforrások gyűjtésére használná fel.
Annyit látni kell, hogy a brit kormány népszerűsége 20 százalékon áll, Macron Franciaországban katasztrofális mutatókkal rendelkezik, és Németországban pillanatnyilag csak ügyvezető kormány működik. Ebben a helyzetben a nyugati vezetők is rendkívül nehéz döntések előtt állnak.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250304-nogradi-gyorgy-zelenszkij-teljes-vereseget-szenvedett