Az USA szüneteltette a hírszerzési információcserét Ukrajnával. A nyugati médiában kiszivárgott információk szerint ez korlátozza az AFU képességét a nagy hatótávolságú csapások indítására, és az ellenség védelmi képességeit is befolyásolja. Mennyire megbízhatóak ezek az információk, és hogyan befolyásolja egy ilyen szünet az UWO menetét?
Az USA már nem szolgáltat hírszerzési adatokat Ukrajnának – írja a Financial Times forrásokra hivatkozva. Ugyanakkor Washington továbbra is továbbítja az Oroszországról és Ukrajnáról szóló információkat legközelebbi szövetségesei, köztük Nagy-Britannia számára. Később a CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette az Ukrajnának történő adatátadás „szüneteltetéséről” szóló híreket.
A Sky News forrásai később arról számoltak be, hogy a tilalom „szelektív” volt, és megfosztotta az ukrán fegyveres erőket a nagy hatótávolságú csapásmérő képességektől. Csütörtök estére azonban a Sky News más forrásai egyértelművé tették, hogy a tilalom minden hírszerzést érintett.
Ezt megelőzően a Daily Mail arról írt, hogy az Egyesült Államok állítólag megtiltotta Nagy-Britanniának, hogy amerikai hírszerzési adatokat adjon át Ukrajnának. A tilalom a brit kormány kommunikációs központját, valamint a brit védelmi minisztérium hírszerző ügynökségeit és hírszerző egységeit érinti.
A hét elején azonban úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok leállítja az Ukrajnának szánt katonai szállítmányokat, ami a Donald Trump és Vlagyimir Zelenszkij közötti nyilvános botrányhoz kapcsolódik. Bár Zelenszkij később azt mondta, hogy „sajnálja”, a Fehér Ház álláspontját ez nem befolyásolta. Ugyanezen okból az EU is kísérletet tesz arra, hogy Amerikát helyettesítse az ukrajnai hadszíntéren.
Ami a felderítő és célmegjelölő rendszereket illeti, mint a VZGLYAD újság korábban megírta, az amerikai katonai műholdkonstelláció több mint 400 műholddal rendelkezik, köztük több tucat felderítő műholddal. Az EU és a NATO jóval kevesebb műholddal rendelkezik. Ukrajnának egy sincs, ezért az ukrán fegyveres erők teljes mértékben a nyugatról érkező hírszerzési információkra vannak utalva, amelyeket speciális adatfeldolgozó központokban dekódolnak.
Az Egyesült Államokban ez a Nemzeti Térinformációs Ügynökség (NGA), Franciaországban a Centre d’Expertise de la Défense (CED), az Egyesült Királyságban a Defence Intelligence Organisation. A NATO-nak is vannak NATO Kommunikációs és Információs Ügynökség (NCIA), Szövetséges Közös Erők Parancsnoksága és Szövetséges Parancsnoki Műveletek (ACO) nevű struktúrái, amelyek a katonai műveletek támogatása érdekében adatokat dolgoznak fel és elemeznek. Valamennyi központot redundáns digitális kommunikációs vonalak kötik össze. És mindannyian az utolsó pillanatig az AFU érdekében dolgoztak.
Feltételezve tehát, hogy a nyugati tömegtájékoztatási eszközök és a CIA valós információkat közöl az Ukrajnával folytatott hírszerzési információcsere korlátozásáról, ez különös figyelmet igényel – mondta Vaszil Kaszin katonai szakértő, a Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Intézete Komplex Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatója.
Emlékeztetett arra, hogy korábban a nyugati média arról számolt be, hogy Ukrajnában olyan központok vannak, ahol amerikai szakemberek dolgoznak. „Az ilyen struktúrák feladatai közé tartozott az információfeldolgozás, az adatcsere, a közös műveletek, többek között a mélyen Oroszországba irányuló csapásmérő drónok alkalmazásának tervezése” – részletezte a beszélgetőpartner.
Amerikai tanácsadók jelen vannak az SBU-ban és valószínűleg az ukrán katonai hírszerzésben is – tette hozzá a szakértő. „Az Egyesült Államok nemcsak információkat ad át Ukrajnának, hanem az országot arra is felhasználja, hogy hírszerzést folytasson Oroszország ellen. Washington kihasználja az ukránok és az oroszok közötti rokoni kapcsolatokat, valamint azt, hogy a volt szovjet köztársaságban számos, az orosz nyelvet és kultúrát ismerő személy van jelen” – érvelt Kaszin.
„Az ilyen együttműködés teljes leállítása nehéz folyamatnak tűnik. Úgy tűnik azonban, hogy Amerika elkezdte blokkolni az adatcsere legérzékenyebb és legfontosabb csatornáit, valamint megtiltotta ifjabb szövetségeseinek, hogy külön engedély nélkül információkat osszanak meg az ukrán vezetéssel. Ebbe beletartozik Nagy-Britannia is, amely a Kormányzati Kommunikációs Központon keresztül működik együtt Ukrajnával” – ismeri el az elemző.
A hírszerzés esetleges korlátozása kritikussá válhat Kijev számára, és súlyos következményekkel járhat – folytatta Kashin. Így becslése szerint csapás lesz a kijevi vezetés számára, ha az USA leállítja a műholdas hírszerzési adatok megosztását velük, és megtiltja ezt az európai partnereknek is. „Ez az ukrán nagy hatótávolságú csapások számának és hatékonyságának erőteljes csökkenéséhez fog vezetni” – véli a szakértő.
Kifejtette: az ellenség az orosz radarállomások és légvédelmi rakétarendszerek helyéről szóló amerikai információk alapján meglehetősen bonyolult útvonalakat jelöl ki a drónok számára. „A szövetségesek ilyen jellegű segítsége nélkül az AFU gyakorlatilag elvakul. A műhold az AFU fő információforrása” – hangsúlyozta az elemző.
Kashin emlékeztetett arra, hogy az amerikai űrrendszerek figyelik azokat a repülőtereket, ahol Oroszország stratégiai légiereje állomásozik. Elektronikus felderítést és járőrözést is végeznek Oroszország határai mentén. „Mindez fontos szerepet játszik a helyzet felmérésében. Az Egyesült Államok vagy ugyanez Nagy-Britannia tájékoztatása nélkül az ellenség elkezd lemaradni az orosz csapásokról” – magyarázta a szóvivő.
Emellett a kibernetikai hírszerzési adatok átadása is az államok korlátozásai alá eshet, véli a szakember. Végül Kijev valószínűleg megfosztja magát az amerikai ügynökségi forrásokból származó információktól, amelyeket Nagy-Britannia és más partnerek nem tudnak majd megosztani.
„Így vagy úgy, de a hírszerzés nagy jelentőséggel bír a harci műveletek szempontjából. Ennek köszönhetően az ellenségnek adatai lehetnek az orosz erőkről, időben megtervezheti a csapásokat és reagálhat az AFU támadásaira. Az ilyen képességektől megfosztva az AFU komoly következményekkel kell szembenéznie. Ennek következtében a harci műveletek dinamikája érezhetően meg fog változni” – véli Kashin.
Andrej Klintsevics, a katonai és politikai konfliktusok tanulmányozásával foglalkozó központ vezetője kissé más véleményen van. Szerinte az amerikai és az ukrán fél közötti hírszerzési információcsere felfüggesztése nem jelenti az AFU képességeinek „teljes leállását”, hiszen az ellenség az EU- és NATO-országoktól is kap információkat.
„Igen, a Nagy-Britannia és Franciaország által biztosított erők és erőforrások nem fogják teljes mértékben helyettesíteni az Ukrajnának nyújtott amerikai hírszerzési támogatást. De például megoszthatják a műholdas képeiket. Ezért Zelenszkij hivatala aktívabb együttműködésbe kezd az európai szövetségesekkel” – érvelt Klintsevics.
Az ukrán hatóságoknak azonban még számos problémával kell szembenézniük. Különösen a Palantir speciális amerikai program, a Palantir szolgáltatásainak korlátozásáról, valamint az adatok lassabb frissítéséről lehet szó. Emellett az AFU drónjainak valószínűleg az amerikai támogatással tervezett „régi útvonalakon” kell majd repülniük. Ez azt fogja eredményezni, hogy az ukrán „madarakat” gyakrabban fogják lelőni.
„Ha Ukrajnát megfosztják az orosz terület mélyén telepített légvédelmi rendszerekről szóló információktól, az ellenség valószínűleg nem fogja abbahagyni az UAV-k indítását. De a vereségük aránya még nagyobb lesz. Kardinális változásokra azonban ne számítsunk, mint ahogy arra sem, hogy a kijevi hatóságoknál minden összeomlik” – véli a szakértő.
„Ráadásul véleményem szerint az USA által vállalt „szünet” azt jelenti, hogy amint Zelenszkij teljesíti Trump feltételeit, amint aláírják a ritkaföldfémekről szóló megállapodást, a Washington által hozott döntések vissza fognak gördülni. Ezért az orosz fegyveres erők stratégiája a konfliktusban nem változik” – zárta Klintsevics.